Vörösvérsejtek lebomlása: mi a hemolízis és miért következik be?

A vörösvértestek lebomlása súlyos klinikai tünet, amelyet hemolízisnek is neveznek.

Gyakran ez a tünet néhány más betegségben is jelen van.

A hemolízis az örökletes hemoglobinbetegségben, a sarlósejtes vérszegénységben fordul elő, amely főként fekete bőrű gyermekeknél fordul elő. A hemolízist bizonyos immunbetegségek is okozhatják.

Kísérő tünete a sárgaság. A vörösvértestek lebomlásakor vas és hem (vörös színezék) szabadul fel. Ez azután sárga színezékké, bilirubinná alakul. Ez az epével és a széklettel távozik a szervezetből.

A vérben lévő magas bilirubinszint esetén a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje sárgává válik. Ez a vérben felhalmozódó anyag a vörösvértestek fokozott lebomlását, de májműködési zavarokat is okoz, például májgyulladás (hepatitis) vagy akár májzsugorodás esetén.

Egy másik állapot, amikor az epe felhalmozódik és nem folyik le a bélbe.

Vérszegénység

A vérszegénységnek a következő okai ismertek:

• Csökkent vörösvérsejt-termelés (őssejt-rendellenességek, B12-vitamin- és folsavhiány).
• a vörösvértestek, azaz az eritrociták fokozott elvesztése hemolízis és vérzés esetén.
• a megnövekedett plazmatérfogat ún. relatív vérszegénységhez vezet

Tünetek vérszegénységben:

• Fáradtság, gyengeség, csökkent fizikai teljesítőképesség
• A bőr és a nyálkahártyák sápadtsága.
• légszomj, fokozattól függően már minimális megerőltetés esetén is
• fokozott pulzus
• sárga bőr, nyálkahártyák és szemfehérje fokozott lebomlással

Leggyakrabban az eritrociták lebomlása a vérszegénységre (anémia) jellemző. A vérszegénység olyan vérzavar, amelyben a vérsejtek számával együtt csökken a hemoglobin (az oxigént magához kötő vörösvértestek festékanyaga) szintje.

Létezik a vérszegénységnek olyan formája is, amikor a már meglévő vörösvértestek elvesztése fokozódik, mégpedig azok lebomlása révén. Ilyen vérszegénység fordul elő például csontvelő-károsodás és a szervezet vashiányos állapotában.

A folsav és a B12-vitamin hiányának következménye is, amikor rosszindulatú vérszegénység (más néven perniciózus vagy megaloblasztos vérszegénység) lép fel. A csökkent táplálékbevitel, de a cöliákia, a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás és a tápanyagok felszívódási zavarai következtében is előfordulhat.

Vérveszteség trauma esetén

Ezen kívül fokozott eritrocitaveszteség fordulhat elő sérülés miatti vérzésben. Trauma esetén a vér a sebből közvetlenül a külső környezetbe áramolhat. Egyes sérüléseknél más szervbe vagy üregbe történő vérzés is előfordul.

Ha a bőr alatt felgyülemlik, véraláfutások, hematómák láthatók. Ezek színe a vörös festék lebomlásával megváltozik. A vérpályán kívüli vérsejtek gyorsan elpusztulnak.

Ha a belső környezet megzavarodik.

A vér gyorsan reagál a belső környezet változására. A homeosztázis a belső környezetnek az élethez szükséges értékeken hosszú ideig fenntartott állapota. Ha a belső környezet stabilitása valamilyen okból nem tartható fenn, a vörösvértestek lebomlása a következmény.

Ezek érzékenyek az alacsony vagy magas folyadék- és iontartalomra, különösen a nátriumra és az intracelluláris térre. A belső környezetről a savasodásról szóló magazincikkben találhatók információk.

Egyéb vérbetegségek

Előfordul például trombotikus trombocitopéniás purpurában. Továbbá hemolitikus urémiás szindrómában vagy disszeminált intravaszkuláris koagulopátiában.

Akut hemolitikus reakciókban az eritrociták hirtelen és akut lebomlása következik be. Előfordul például vérátömlesztés során, ha a vércsoportok nem egyeznek. Esetleg anya és magzat között ugyanezen okokból.

A probléma szívbillentyű beültetésekor is előfordulhat, az eritrociták idegen tárgyra adott reakciójaként. A mesterséges pótlás közelében történő áthaladáskor a vérsejtek károsodnak. A thalasszémia is lehet egy másik ok.

Egyéb okok

A vörösvértestek lebomlása májzsugorodásban és néhány ritkább betegségben is előfordul. A vörösvértestek lebomlása cukorbetegségben is előfordul.

Ez különösen a károsodott veseműködésű cukorbetegeknél fordul elő. Az ok a diabéteszes nefropátia.

De néha a vörösvértestek lebomlását magukon a vörösvértesteken kívül is okozhatják. Például, ha bakteriális toxinok (példák a baktériumokra a staphylococcusok, streptococcusok) vagy paraziták (plasmodium, maláriát okoz) által károsodnak. És például akkor is, ha mérgek, például kígyóméreg vagy nehézfémek (ólom) által károsodnak.

Maláriában a vörösvértesteket is megtámadják. Maláriatámadáskor a megtámadott vörösvértestek szétesnek. Ez a maláriát okozó parazita (plasmodium) által megtámadott vérsejt megrepedése miatt következik be.