Vizeletvisszatartás: mi az anuria, az elzáródás és a vizeletvisszatartás?

A vizeletvisszatartás mint betegség tünete a húgyúti rendszer különböző problémái esetén fordulhat elő. Ilyenek például a vizeletvisszatartás, a húgyúti elzáródás, az anúria és a veseelégtelenség.

A húgyúti működési zavarok és a húgyúti rendszer betegségei pontosabban meghatározhatók a fennálló tünetek alapján.

A húgyúti rendszer a következőkből áll:

• Vesék
• A húgyutak - a húgyvezetékek.
• a húgyhólyag
• A húgyutak - a húgyhólyag - a húgycső - a húgyvezeték

Mi a húgyúti rendszer funkciója?

A vizeletürítés fontos a szervezet számára, eltávolítja a salakanyagokat a szervezetből.

A vizelet a vesékben képződik, és a húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba ürül, ahol felhalmozódik.

A húgyhólyagból a húgycsőbe jut. A húgyhólyagot a húgyhólyag kivezetőnyílását felengedő és lezáró húgyhólyag-szfinkterek szabályozzák. A záróizmokat a medencefenék izmai szabályozzák.

A vesék naponta 1-2 liter vizeletet termelnek.

Egy ember átlagosan 4-8 alkalommal vizel a nap folyamán.

A vesék funkciói

A vesék a vér szűrésével a vizelettel ürítik ki a szervezetből a salakanyagokat.

Szabályozzák a szervezetben lévő vizet és ásványi anyagokat, így tartják fenn az emberi szervezet számára szükséges folyadékot.

Termelik az eritropoetin nevű hormont, amely serkenti a vörösvértestek termelődését, és a renint, amely szabályozza a vérnyomást. A vesék lebontják az olyan hormonokat, mint az inzulin, a kalcitonin és a pajzsmirigyhormon.

Mi történik vizelés közben?

A húgyhólyag izmai telt állapotában a húgyhólyagból a húgycsőbe nyomják ki a vizeletet.

A záróizom felszabadítására szolgáló jelet idegek váltják ki, amelyeket a záróizom arra használ, hogy a vizeletet kiengedje a hólyagból.

A külső záróizom működtetésekor a vizelet áramlása megindul és megáll.

A vizelési inger megszűnik, amint a húgyhólyag kiürül, és a környező szövetekre nem nehezedik nyomás.

A vizeletkiválasztás zavarai

• A poliuria túlzott vizeletürítés, több mint 2-3 liter vizelet 24 óra alatt.
• Oliguriáról akkor beszélünk, ha a vizelet mennyisége 24 óra alatt kevesebb, mint 300 ml vagy kevesebb, mint 0,5 ml/kg/óra.
• Anuria a vizeletvisszatartás, amikor a vizelet mennyisége kevesebb, mint 100 ml 24 óra alatt.

Húgyúti rendellenességek

Húgyúti rendellenességeknek nevezzük az alsó húgyutakból eredő tüneteket, amelyek a tünetek széles skáláját mutatják a hólyag tárolásának és kiürítésének zavara miatt.

A húgyúti rendellenességeket a tipikus tünetek szerint osztályozzák (táblázat).

Olvassa el továbbá: Veseápolás: hogyan regeneráljuk és erősítsük őket?

Vizeletvisszatartás

A vizelettartást a vesefunkció két- vagy egyoldalú károsodása vagy morfológiai károsodása okozza.

A vizeletvisszatartás oka lehet lokalizálható

Előfordul, amikor a vesék nem kapnak elegendő folyadékot a szűréshez. Az ok a vesén kívül helyezkedik el, és így a vesék nem kapnak megfelelő ellátást és nem képesek teljes működésre.

Akkor fordul elő, ha a veseszövet vérellátása csökken, amit elsősorban a csökkent folyadékmennyiség okoz, mint például vérzés, csökkent folyadékbevitel (dehidratáció), égési sérülések, túlzott izzadás, valamint súlyos hasmenés és hányás.

Prerenális okok az esetek 40%-ában fordulnak elő.

A renális okok közvetlenül a vesékkel kapcsolatosak. A vesék nem képesek vizeletet termelni.

Ilyen ok fordul elő vesekárosodásban, mint például vesebetegség, gyulladás, toxikus vesekárosodás, gyógyszerkárosodás, veseelégtelenség, glomerulonefritisz, hemolízis (a vörösvértestek lebomlása toxinok, baktériumok miatt).

A vese eredetű okok az esetek 55%-ában fordulnak elő.

A posztrenális okok nem közvetlenül a vesét, hanem a húgyúti rendszer alsó részét érintik. A vizeletkivezetés elzáródásából ered, azaz amikor a vizelet kiáramlásában a veséből akadályozottság áll fenn, pl. litiazis (húgykövek képződése), daganat.

Posztrenális okok az esetek 10%-ában fordulnak elő.

A vizeletvisszatartás tünetei

Azt, hogy valami baj van a vizeletürítéssel, a vizeletürítés csökkenése vagy megszűnése mutatja.

A veseműködés károsodásával a túlzott mennyiségű folyadék és méreganyagok nem ürülnek ki a vizelettel. Ennek következtében a szervezetben felgyülemlik a folyadék, ami megnyilvánulhat:

• Csökkent vizeletürítés
• Az alsó végtagok duzzanata
• Légzési nehézlégzés a tüdőödémáig.
• szívritmuszavarok
• Magas vérnyomás
• Erőlködés a hányáshoz
• Csuklás
• Gyomor-bélrendszeri vérzés tünetei
• Gyulladás esetén a láz emelkedett és reszketéssel járó láz is megfigyelhető.
• A személy zavarodottá válhat, később eszméletét veszti és kómába esik.

A vizelet elszíneződése

• A vizelet színtelen vagy halványan sárgás színű, amikor a vizeletürítés abbahagyásakor vizeletet nyerünk.
• Sötétbarna színű vizelet folyadékhiány vagy vesebetegség esetén fordul elő.
• Rozsdaszínűre, rózsaszínűre vagy vörösre való elszíneződés általában húgyhólyaggyulladás vagy vesedaganat esetén fordul elő, amelyben a vizeletben akár a vér jelenléte is jól látható.

Tünetek a húgyúti rendellenességek elhelyezkedése szerint

Prerenális érintettség esetén (az ok a vesén kívül van) a tünetek, mint pl:

• Szomjúság
• Hirtelen, rövid ideig tartó nyomáscsökkenés fekvő helyzetből álló helyzetbe történő helyváltoztatáskor.
• Szapora szívverés
• Száraz nyelv
• Kékes akrális elszíneződés - az akrális részek a testfelszín fölé kiemelkedő részek (orr, fül, kéz), az ujjak hidegek és nedvesek lehetnek.
• Csökkent bőr turgor (a bőr csökkent rugalmassága), ami a kéz bőrszárnyának meghúzásával, majd leeresztésével mutatható ki. Elegendő hidratáltság esetén a bőr azonnal visszatér eredeti állapotába. A dehidratáltságra jellemző csökkent bőr turgor esetén a bőr csak lassan tér vissza eredeti állapotába a leeresztés után.

A vesék vérellátásának csökkenését okozhatja:

• Hypovolaemia - a szervezetben keringő vér mennyiségének csökkenése (kiszáradás, vérzés, folyadékvesztés, égés, folyadékvesztés az extravascularis térbe - mint aszcitesz, fluidothorax).
• Szív- és érrendszeri betegség - szívizombetegség, szívburokbetegség (tamponád), billentyűhibák, szívritmuszavarok, pulmonális hipertónia.
• Szisztémás értágulat - vérmérgezés, anafilaxia (súlyos allergiás reakció)
• a vesén belüli erek szűkülete
• Az alapvető életfolyamatok meghibásodása a vesékben.
• Hyperviszkozitás szindróma, amely a vér megnövekedett viszkozitása miatt alakul ki, ami a finom vénák vérellátásának károsodását eredményezi.
• A veseerek kétoldali elzáródása, ha az erekben elzáródás van (vizeletkő, vérrög, daganat).

Akut vesekárosodás akkor következik be, ha a vese hirtelen károsodik, akár iszkémia (a szövet elégtelen vérellátása), akár toxikus károsodás miatt. Ez a vesében tubuláris sejtpusztuláshoz vezet.

A vesekárosodás lassan, kezdetben tünetmentesen alakulhat ki. A kiválasztás akut akadályozottsága esetén az ágyéki régióban jelentkező kólikás fájdalommal jelentkezhet.

Olvassa el még:
Vesebetegségek: a gyulladástól a köveken át az elégtelenségig? És a tüneteik
Milyen tünetei vannak a kiszáradásnak? Ismeri az okokat? Tudja, hogyan lehet újra vízzel feltölteni a szervezetet?

Anuria

Az anúria a vizeletürítés megszűnése, ami annak köszönhető, hogy a vesék leállítják a vizelettermelést.

Ez egy olyan súlyos állapot, amelynél a lehető leghamarabb orvosi segítséget kell kérni.

Gyakran oliguriával kezdődik, alacsony vizelettermeléssel. Ezután anuriává, a vizeletürítés megszűnésévé fejlődik.

Az anúria okai közé tartoznak a betegségek:

• A nem megfelelően szabályozott cukorbetegség veseelégtelenséghez és anuriához vezethet.
• A magas vérnyomás károsíthatja a vese vénáit, rontva azok működését
• Veseelégtelenség, amikor a vesék nem képesek ellátni vizeletkiválasztó funkciójukat.
• Krónikus vesebetegség, különösen a hosszú távú veseelégtelenség, amikor a szervezet nem képes a vesén keresztül kiválasztani a salakanyagokat.
• A vesekövek elzárhatják és megakadályozhatják a vizelet kiürülését a veséből, súlyos fájdalmat és vizelethiányt okozva.
• A vesedaganatok megakadályozhatják a vizeletürítést, vagy nyomásukkal csökkenthetik a vesefunkciót.

Az anuria tünetei

• Folyadékvisszatartás a szervezetben
• Vizelési nehézség, a vizelések számának csökkenése.
• A vizelet mennyisége 24 óra alatt kevesebb, mint 100 ml
• Vér a vizeletben
• Fáradtság

Az anuria életveszélyes szövődmény, amely maradandó vesekárosodáshoz és akár halálhoz is vezethet. A legnagyobb kockázat akut veseelégtelenség esetén áll fenn.

Húgyúti elzáródás

A húgyúti elzáródás olyan állapot, amikor a vizelet kiáramlása a húgyutak szűkülése vagy elzáródása miatt elakad, ami a vizelet visszatartását okozza a vesében vagy a húgyhólyagban.

Húgyvezetéki elzáródás

A vizelet kiáramlásának megakadása a veséből a húgyvezetékben lévő elzáródás (vesekő, veleszületett rendellenesség, vérrög, daganat) miatt. Ez a vizelet felgyülemlését okozza a vesemedencében, majd a vese duzzanatát és megnagyobbodását.

A vese duzzanata és megnagyobbodása akkor is előfordulhat, ha a vizelet a húgyhólyagban való felgyülemlése és lefolyásának képtelensége miatt visszaáramlik a vesébe.

Ilyen hólyagürítési zavart okozhat hólyagköves elzáródás, vérrög, megnagyobbodott prosztata elzáródása, prosztata- és hólyagrák, a hólyagnyak szklerózisa (a hólyagnyak szövetének gyulladás okozta elváltozása).

Ha valami elzárja a vizelet kiáramlását, akut vizeletvisszatartás lép fel.

Az elzáródást férfiaknál okozhatja:

• A húgycső duzzanata, a húgycső szűkülete, a húgycső kő, daganat, vérrög általi elzáródása.
• Az alsó húgyutak fertőzése és gyulladása, a húgycső gyulladása (húgycsőgyulladás).
• A húgyhólyag gyulladása (hólyaghurut)
• A prosztata gyulladása (prosztatagyulladás)
• A fityma és a makk gyulladása (balanitis)
• A pénisz sérülése

Nőknél az elzáródást okozhatja:

• Cystocele - a húgyhólyag leesése, petyhüdt hólyag.
• Rectocele - a végbélnyílás kiemelkedése a környező területre, leggyakrabban elölről a hüvelybe történik
• Méhprolapsus - a méh leesése.
• Fertőzések - vulvovaginitis, húgyhólyag- és húgyúti fertőzések.

A vizeletelzáródás tünetei

• Nehézség a vizelés megkezdésében
• a vizeletáramlás gyenge és szakaszos lehet
• a húgyhólyag túltöltődése miatt a vizelet cseppekben folyhat el
• hiányos vizeletürítés érzése
• vizeletvisszatartás

Vizeletvisszatartás

A vizeletvisszatartás a vizelet teljes kiürítésének képtelensége.

Amikor a hólyag megtelt, normális körülmények között az ember vizel, ami kiüríti a hólyagot.

Vizeletvisszatartás esetén a hólyag nem ürül ki teljesen, és némi vizelet a hólyagban marad.

Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat elzáródás, gyógyszeres kezelés, illetve pszichés vagy idegi problémák miatt.

A vizeletvisszatartás lehet akut és krónikus.

Az akut vizeletvisszatartás hirtelen fellépő vizeletürítési képtelenség. A leggyakoribb ok a megnagyobbodott prosztata által okozott vizeletürítési akadály.

Ebben az esetben a vizelet normálisan képződik, de nem tud lefolyni a hólyagból. A vizelet ezt követően felgyülemlik, és így fájdalom keletkezik.

Ez nyilvánul meg:

• Vizelési inger érzése, de vizelési kísérletkor semmi sem jön ki.
• Fájdalom és feszültség a hólyagban

A krónikus visszatartás a hólyag kiürítésének fokozatosan kialakuló, hosszabb ideig tartó képtelensége.

Tünetek:

• Vizeléskor nem ürül ki az összes vizelet a hólyagból, ami gyakori vizelésre kényszerít, a nem teljes ürítés érzésével.
• A vizelet felgyülemlik a hólyagban, és a vizelet ki nem ürítéséből származó méreganyagoknak van kitéve.

Az ok lehet a húgycső elzáródása, bizonyos szedett gyógyszerek, neurológiai problémák, fertőzések, duzzanat a területen, amely megakadályozza a vizeletkiválasztást.

A krónikus visszatartás leginkább idősebb férfiaknál fordul elő, de nőket is érinthet.

A visszatartás oka:

• Férfiaknál a vizeletáramlás elzáródását okozhatja a megnagyobbodott prosztata, amely nyomja a húgycsövet.
• Nőknél az ok a hólyag meglazulása, az úgynevezett cisztocele. Másik ok lehet a húgycső szűkülete (szűkület) vagy vizeletkövek jelenléte.
• Az idegkárosodások közül okozhatja stroke, cukorbetegség, sclerosis multiplex, a gerincet és a medencét ért trauma, a gerincvelőre tumor által gyakorolt nyomás, valamint a hüvelyi szülés.
• A prosztata és a húgyutak fertőzései, szexuális úton terjedő betegségek.

A vizeletvisszatartás tünetei változhatnak

Egyeseknél nehezen indul meg a vizelés, vagy vizeléskor csak gyenge vizeletáramlással jár. Másoknál vizelési inger jelentkezik, miközben képtelenek a vizelés megkezdésére.

Gyakori vizelési inger, egyeseknél a vizelés után közvetlenül ismételt vizelési inger jelentkezik.

Telt hólyag esetén a húgyhólyag túltöltéséből származó vizelet szivárgás is előfordulhat.

Jellemző tünetek közé tartozik a hasi fájdalom és a vizelési képtelenség.

Akut formában előfordulhat teljes vizeletürítési képtelenség, vagy csak nagyon kis mennyiségű vizeletürítés.

A krónikus visszatartás tünetei

• gyakori vizelés naponta több mint 8-szor
• hirtelen vizelés érzése
• vizeletürítési nehézség
• a vizeletáramlás szabálytalan és gyenge vizeletürítéskor, vagy a vizeletürítés előtt teljesen leáll.
• vizelés után a hólyag nem teljes kiürülése miatt gyorsan jelentkezik a vizelési inger.
• gyakori éjszakai ébredés vizelési ingerre.
• a hólyagból vizelet szivároghat napközben is
• hirtelen fellépő vizelési inger, és a vizelés megkezdése után a vizeletürítés abbahagyásának képtelenségének érzése.
• képtelenség megítélni, hogy a hólyag megtelt-e, és hogy valóban vizelnie kell-e.
• kellemetlen érzés és a hólyagban lévő vizeletmennyiség tartósan fennálló érzése.

Akut veseelégtelenség

A vesekárosodás hirtelen, 48 órán belül jelentkezik. A vizeletürítés csökkenése a teljes megszűnésig, a szervezetben felhalmozódó nitrogéntartalmú anyagok felhalmozódásával.

Ez érintheti az egészséges, eddig normálisan működő veséket vagy a már meglévő vesebetegségben szenvedőket.

Az ok lehet:

• Nem megfelelő folyadékbevitel okozta testnedvhiány, nagymértékű folyadékvesztés az emésztőrendszeren keresztül, vesekárosodás, poszttraumás masszív vérzés.
• Tartósan nagyon alacsony vérnyomás
• Súlyos szívelégtelenség
• Májelégtelenség
• Toxinok és gyógyszerek okozta akut vesekárosodás
• A veseerek károsodása - trombózis, preeklampszia
• Súlyos fertőzés okozta vesekárosodás
• A húgyvezeték vagy a húgycső elzáródása
• A vesét ért trauma
• Komplikált műtét

Csak a vesék lehetnek érintettek, de a szervezet több szervének kezdődő elégtelensége is előfordulhat.

A korai stádiumban a vesekárosodás jelentéktelen lehet, de súlyos, dialízist igénylő következményekkel járhat.

A veseelégtelenség később válik nyilvánvalóvá:

• duzzanat
• anuria
• légszomj
• ammóniás leheletszag

Szívszövődmények, mint szívritmuszavarok, szívburokgyulladás, szívburokgyulladás, tüdőödéma, gyomor-bélrendszeri betegségek, stresszfekély, gyomorhurut és fertőzésekre való hajlam is jelentkezhet.

Húgyúti megállás és rendellenességek diagnózisa

A diagnózis felállításakor az orvos a kórtörténetre összpontosít, és a vizeléssel kapcsolatos problémákról érdeklődik.

Megállapítják a vizeletürítést, annak mennyiségét, átlátszóságát, színét és a vizeletürítő gyógyszerek használatát.

Megkérdezi, milyen gyakran vizel, milyen a gyakorisága, van-e vizelési inger, fájdalom vizeléskor, vér jelenléte a vizeletben, esetleges fertőzés a húgyutakban.

A vizsgálatok közé tartozik:

Vizeletgyűjtés a fertőzés ellenőrzésére és bizonyos összetevők jelenlétének kimutatására a vizeletben.

Vérvétel a veseműködés vizsgálatára.

Vizsgálat a hasüregben történő tapintással a hólyag tágulásának és teltségének megállapítására.

Férfiaknál a prosztata rektális vizsgálata, amely során a prosztata méretét tapintással határozzák meg.

Az urográfia a vesékről és a húgyutakról nyújt információt. Kizárólag funkcionális veséknél alkalmazható, az üreges veserendszer, a húgyvezeték és a húgyhólyag vizsgálatát teszi lehetővé.

A prosztata, a vesék és a húgyutak szonográfiás vizsgálata ártalmatlan és fájdalommentes vizsgálat, amely megmutatja a szervek belső szerkezetét.

A cisztográfia olyan röntgenvizsgálati módszer, amely során kontrasztanyagot juttatnak a hólyagba egy katéteren keresztül. Ez a vizsgálat információt nyújt a hólyag méretéről, helyzetéről és alakjáról, béléséről és a hólyag ürítési képességéről.

Hólyagtükrözés, amelynek során egy vékony, kamerával ellátott csövet vezetnek be a húgycsövön keresztül, hogy megvizsgálják a húgycső és a húgyhólyag bélését, és kimutassák az esetleges hegesedést, prosztata-megnagyobbodást, daganatot vagy kőelzáródást.

A CT-vizsgálattal kimutatható a kőelzáródás vagy bármi, ami akadályozza a vizeletürítést.

Urodinamikai vizsgálat a hólyagban lévő nyomás kimutatására, amely meghatározhatja a vizeletáramlás sebességét.

EMG-t akkor alkalmaznak, ha felmerül a gyanú, hogy a vizelési problémákat sérült idegek okozzák. Az EMG-vizsgálat a húgyhólyagban és környékén lévő izmok és idegek elektromos aktivitását méri.

A PSA (prosztataspecifikus antigén) vizsgálatot szintén a prosztatarák szűréseként végzik.

Az anuria vizsgálati eljárásai

• Vérvétel a salakanyagok visszatartásának kimutatására a szervezetben
• Vizeletvizsgálat
• A vesék és a húgyutak CT-vizsgálata
• A vesék MRI-vizsgálata
• Vese szcintigráfia a vesefunkció meghatározására
• Biopszia - szövetminta vétele a veséből vizsgálat céljából.

A húgyúti rendellenességek kezelése

Az akut formát úgy kezelik, hogy állandó katétert helyeznek a húgyhólyagba, hogy kiürítsék azt, és figyeljék a vizelet mennyiségét és színét.

Ha a prosztata megnagyobbodott, gyógyszeres kezelésre vagy műtétre kerül sor.

A húgycsőszűkület kezelése - Ha a húgycső szűkült, húgycsőkatétert helyeznek be, hogy kitágítsák. Egy másik lehetőség a sebészi bemetszés vagy a szűkületet okozó heg lézerrel történő megnyitása. Ha a szűkült részt eltávolítják, ezt az eljárást húgycsőplasztikának nevezik.

A cisztocele vagy rectocele esetén a nők számára medencefenékgyakorlatok vagy hüvelyi pesszárium behelyezése javasolt a hólyag megtámasztására. Alternatív megoldásként a petyhüdt hólyag vagy a végbél megemelésére szolgáló műtét.

A stent behelyezése a húgyutakba egy vékony, üreges cső behelyezését jelenti, amely rugalmas, és segíti a vizelet lefolyását a veséből a hólyagba. A stentet akkor helyezik be a húgyvezetékbe, ha elzáródás, leggyakrabban húgykő van jelen, és biztosítja a vizelet távozását a veséből.

Az anuria kezelése

A kezelés a kialakulásának okaira összpontosít.

Ha a salakanyagok visszatartódnak és nem távoznak a szervezetből, a veseműködés károsodik a működésképtelenségig. Ebben az esetben dialízist alkalmaznak a vér salakanyagoktól való kiszűrésére.

Az utolsó kezelési lehetőség a veseátültetés.