Vakság: milyen típusokat ismerünk, és mit jelent a részleges, gyakorlatias?

A modern kor ellenére a vakság világszerte sok embert érint, gyakran szükségtelenül. Miért? Az információ hiánya vagy a szakszerű vizsgálat és kezelés elérhetetlensége miatt?

Gyakran feltett kérdések: Mi a vakság tünete? Milyen típusai vannak, és mit jelent a gyakorlati vakság kifejezés? Milyen tüneteket tapasztalhat az ember a kezdetekben, és mire kell figyelni? Hogyan kezelik?

Melyek a különböző típusai?

A vakság lehet veleszületett vagy szerzett.

Részleges vagy teljes vakság esetén a látási képesség csökkenése áll fenn. A vakságnak ezt a típusát gyakorlati vakságnak is nevezik.

A vakság teljes formájánál a szemmel való érzékelés képessége hiányzik.

A vakság tünete

A vakság olyan tünet, amely a szem valamely betegségének következtében jelentkezik. Ez lehet idegrendszeri, érrendszeri vagy egyéb jellegű. Alternatívaként lehet közvetlenül az agyban jelentkező probléma is. Nagyon fontos, hogy a vakság kialakulása után minél hamarabb orvoshoz forduljunk.

A szembetegségek előnye, hogy könnyen diagnosztizálhatók és a kezelés jó sikerarányú. Ez különösen igaz a fejlett országokban, ahol az egészségügyi ellátás színvonala magas.

A fejlődő országokban más a helyzet. Ennek fő oka a gazdasági hozzáférhetetlenség. Következésképpen az orvosi ellátás elérhetősége és hozzáférhetősége rosszabb. Ennek következtében magas az indokolatlan megbetegedések aránya.

Becslések szerint 40 millió ember szenved vakságban. 70-80%-uknak van esélye a részleges vagy teljes gyógyulásra.

Az ember kezdetben olyan tüneteket tapasztalhat, mint például:

• a látás fokozatos romlása és a látásélesség csökkenése, közelre vagy távolra
• a kép fokozatos elmosódása és szürkülése, homályosodása.
• látásromlás szürkületben és alkonyatkor
• látómező elmosódása, homályos képek vagy sötét foltok
• villódzás a látómezőben
• színfelismerési zavarok

Kor, degeneráció és genetika

Az öregség a látásromlás egyik oka. A legrosszabb esetekben a látásképesség teljes elvesztése következik be. Erre példa a degeneratív makulabetegség.

Az albinizmus a látáskárosodás gyakori oka. Leggyakrabban részleges, azaz gyakorlati vakság áll fenn. Vannak azonban teljes vakságra utaló esetek is.

Vakság és trauma

Különböző balesetek és sérülések esetén is fennáll a vakság veszélye. A baleset miatti vakság elsősorban magát a szemet ért sérüléseket foglalja magában. Más okok közé tartoznak a fejet, agyat ért sérülések.

Különböző sérülések érhetik a látóideget, a látóidegpályát vagy közvetlenül az agylebenyben lévő látóközpontot. Gyakran előfordul, hogy az agyban fellépő vérzés vagy annak gyulladása miatt következik be látásvesztés.

A gyulladás mint ok

A vakság lehet tartós vagy átmeneti. Érintheti az egyik vagy mindkét szemet. Ha például egy ideg, konkrétan a látóideg gyullad be, átmeneti látásvesztés léphet fel. Ha a gyulladás kezeletlen marad, fennáll a látás végleges elvesztésének veszélye.

Néha a homályos látás vagy a színlátás elvesztése is problémát okoz. A szem mozgatásakor jelentkező fájdalom szintén klasszikus tünet. Az ilyen vakságot a látóideg gyulladása okozza, amely a látásérzeteket a szemtől az agyba továbbítja.

Talán már hallott a hóvakság kifejezésről. Ezt a szem szaruhártyájának gyulladása okozza. A védtelen látás túlzott dózisú napfénynek van kitéve. Ismét fontos a megfelelő kezelés.

Cukorbetegség a vaksághoz

A diabéteszes retinopátia cukorbetegeknél fordul elő. A retina és az erek kóros elváltozásaival jár. A szemet ellátó erek károsodása látásromlást, sőt teljes vakságot eredményez.

Néha azonban a betegség magas vérnyomással vagy az erek gyulladásával is társulhat. Lehet pusztán a retina véredényeinek zavara vagy a retina közvetlen károsodása. A betegség a retina érbetegségei közé tartozik. Először látáskárosodásban vagy látótérzavarban nyilvánul meg, de szövődmények esetén vakság is bekövetkezhet.

Az amaurozis, a vakság szakkifejezés, bizonyos anyagcsere-betegségekből is eredhet. Jó példa erre az érelmeszesedés. Itt az artériák falában anyagok, különösen zsírok lerakódása következik be. Ez egy hosszú távú és degeneratív folyamat.

Látási problémák akkor jelentkeznek, ha az érelmeszesedés a szemet ellátó artériákat érinti. Látáskárosodás, sőt néha vakság is előfordulhat, például gyermekbénulás, konkrétan agyi bénulás esetén.

Az idegrendszer és a látáskárosodás

Ami az idegrendszeri betegségeket illeti, ezek közül sok szintén okozhat látáskárosodást. Egyes esetekben akár az is előfordulhat, hogy az érintett személy megvakul.

A látásvesztés néha epilepsziás rohamokat kísér. Az illetőnek ilyenkor látásproblémái vannak. Lehet perifériás látás, vagy a látómezőben elsötétülések lehetnek. Előfordulhat átmeneti vagy teljes látásvesztés.

Az egyik szem vaksága stroke esetén is előfordulhat, amely olyan akut betegség, amelyet az agy valamely részének oxigén- és vérellátásában bekövetkező megszakadás okoz. Ezt a megszakadást okozhatja egy vérrögképződés vagy egy meggyengült ér megrepedése és az agyba történő vérzés.

Vakság gyermekeknél

Vannak olyan esetek is, amikor a vakság örökletes. Ez azt jelenti, hogy a gyermek már vakon születik. Egy másik példa, amikor a vakság a terhesség alatt fellépő betegség következtében alakul ki. Például rubeola esetén veleszületett szürkehályog alakul ki. Koraszülötteknél koraszülöttkori retinopátia léphet fel.

A vakság leggyakoribb okai

A következő három ok a leggyakoribb:

• szürkehályog.
• zöldhályog (glaukóma)
• a kötőhártya és a szaruhártya gyulladásai és fertőzései

Ideiglenes vakság akkor fordul elő, ha például közvetlenül a szemen belül gyulladás lép fel. Ha nem kezelik, ez a látás végleges elvesztéséhez vezethet. A szaruhártya fertőzések is ilyenek. A fejlődő országokban ez az egyik leggyakoribb ok.

A szív- és érrendszer számos betegsége, például a szívhibák is okozhatnak bizonyos esetekben vakságot. Ezért ezt a tünetet nem szabad elhanyagolni. Fontos a kezelés és a rendszeres orvosi ellenőrzés betartása.