Tüdőödéma: Miért alakul ki tüdőödéma? Gyakori halálok?

A tüdőödéma (más néven tüdőödéma) a légző- és szív- és érrendszeri betegségekhez kapcsolódik, és veseelégtelenségben, akár idegen test belégzése után vagy súlyos allergiás reakciókban is előfordul. Általában nem közvetlenül látható, különösen krónikus (hosszú távú) típus esetén.

A köznyelvben a tüdőn lévő víznek is nevezik.

Bizonyos tünetek alapján kimutatható. Ilyen például a légszomj, amely a nehézlégzés vagy az elégtelen légzés érzését jelenti. A légzés lehet gyorsabb is, köhögés és köptetés kíséretében.

Súlyosabb esetekben, és különösen az akut formában külsőleg is jelentkezik kifejezett légszomjjal, légzés közben hallható gurgulázással vagy nyögéssel, köhögéssel vagy rózsaszínű, habos folyadék felköhögésével.

Mik a tüdőödéma okai?

A tüdőödéma több ok miatt is kialakulhat. A kialakulás mechanizmusa szerint fő csoportokra osztható. Nevezetesen a károsodott permeabilitás (az erek és szövetek áteresztőképessége), a tüdőerekben megnövekedett hidrosztatikus nyomás, a csökkent onkotikus nyomás, valamint egyéb összetettebb okok miatt.

Permeabilitási (áteresztőképességi) zavar akkor fordul elő, ha:

• Gyulladás
• idegen test vagy hányadék aspirációja (belélegzése)
• mérgező gázok, vegyi anyagok okozta irritáció
• belégzési trauma, azaz égési sérülések, égéstermékek belégzése
• allergiás reakció
• véralvadási zavarok, mint például a disszeminált intravaszkuláris koagulopátia
• veseelégtelenség
• sugárzás

A hidrosztatikus nyomás növekedése a következőkben fordul elő:

• bal szívfél szívelégtelenség
• billentyűhiba a szív bal oldalán
• a tüdővénák elzáródása vagy elzáródása
• magas véráramlás a tüdőn keresztül

A csökkent onkotikus nyomás azt jelenti, hogy a vérben kevés az albumin (a keringő vérben folyadékot megtartó fehérje). Ez az állapot például éhezés, anorexia és más étkezési zavarok esetén fordul elő.

Összetett okok közé tartoznak még:

• Tüdőembólia
• eklampszia
• krónikus hypoxia (tartósan alacsony oxigénszint)
• neurogén tüdőödéma (nem jelenti a pszichésen kiváltott tüdőödémát)
• heroin túladagolás

A tüdővíz kardiovaszkuláris okai

A tüdőödéma nagyon gyakran a szív- és érrendszeri problémák következtében alakul ki. Problémát okozhat a hosszú ideig kezeletlen magas vérnyomás is. Tipikus példa a bal szívfél elégtelensége. A szív két félre oszlik. Mindkét fél egy pitvarból és egy kamrából áll.

A mi tippünk.

A jobb kamra a vért a kis-, vagyis a tüdőkeringésbe bocsátja ki. Ott a vér oxigénnel telítődik, majd a bal pitvaron keresztül a bal kamrába áramlik. A bal kamra a vért az aortába pumpálja, onnan pedig az egész testbe. Ha a szív kamráinak szinergiája megszakad, probléma lép fel.

Ha a bal kamra meghibásodik, a vér felgyülemlik a bal szívfél területén, majd a tüdőkeringésben. Ez a hidrosztatikus nyomás növekedését eredményezi, a jobb kamra funkciójának megőrzése mellett, és az erekből a tüdőtérbe történő fokozott folyadéktranszportot.

Ennek következtében a tüdőödémára utaló tünetek a következők:

• légszomj
• légzési zavarok fekvés közben, alvás közben, több párnával alátámasztva és félig ülő helyzetben történő alváskor
• irritáló, kezdetben száraz köhögés
• súlyos ödéma esetén gurgulázás vagy rekedtség.
• habos és rózsaszínű folyadék felköhögése
• sápadtság
• nyugtalanság
• a halálfélelem arckifejezése

Hasonló mechanizmus lép fel, ha a szív bal oldalán vagy a bal kamra és az aorta között elhelyezkedő billentyűk meghibásodnak. A tüdőben megnövekedett folyadéknyomás akkor is előfordulhat, ha a tüdőn keresztül nagy a véráramlás.

Ez a szervezet túlhidratáltságának következménye lehet, különösen akkor, ha az oldatok infúziója a vénákba fokozott. A szív ilyenkor nem képes a megnövekedett vérmennyiséget pumpálni.

Az akut szívbetegségek, amelyek a tüdő duzzanataként jelentkezhetnek, közé tartozik a szívizominfarktus. Ilyenkor elzáródik egy olyan ér, amely a szívizmot oxigénnel és tápanyagokkal látja el.

Az elzáródás oka lehet érelmeszesedés, trombózis vagy embólia (vérrög általi elzáródás). A szívizominfarktus akut ischaemiás szívbetegség. Általában a szív egyik (koszorú)artériája záródik el.

Ez korlátozza vagy leállítja a szívizom vérellátását. A szívizomszövet ezt követően oxigénhiány miatt elhal.

Tippünk: További információért lásd a magazin Elsősegélynyújtás szívinfarktus esetén című cikkét.

Ödéma fordul elő például hipertrófiás kardiomiopátia esetén is, amely a szívizom elsődleges betegsége. A betegség a szívizom csökkent összehúzódási vagy tágulási képességéből áll, és különböző formái lehetnek, például hipertrófiás, zárt vagy tágult.

A betegség tipikus tünetei a következők:

• a szívizomzat megvastagodása vagy megnyúlása
• a vér elégtelen pumpálása a szervezetbe
• a tüdőkeringés túlzott vérellátása
• szabálytalan szívverés
• légszomj
• mellkasi fájdalom

Az érrendszeri okok közé tartozik a tüdővénák elzáródása vagy a tüdőembólia. A tüdőembólia esetén a tüdőkeringésben lévő erek elzáródása következik be. Az esetek akár 70-90%-át az alsó végtagok vénáinak betegsége okozza. Pontosabban ezt a betegséget az alsó végtagok mélyvénás trombózisának nevezik.

Az egyik tünet lehet a végtag duzzanata. Hasonló a szívelégtelenséghez, de ebben az esetben mindkét végtagon duzzanat jelentkezik. Tüdőembóliában a tünetek a tüdőkeringés érintettségének mértékétől függnek.

A tüdőembóliában a tünetek a záródás mértékétől függnek. Például:

• szapora légzés
• légszomj (dyspnoe)
• mellkasi fájdalom
• szívelégtelenségben fellépő tüdőödéma
• súlyos tüdőembólia esetén halál

A légzőrendszer problémája

A légzőrendszeren belüli kevés probléma esetén is előfordulhat a tüdő megduzzadása. Ez például tartós hörghurut esetén fordulhat elő. Különösen a kapcsolódó szövődményekkel.

Nagyon gyakran akkor is problémák merülnek fel, amikor a krónikus hörghurut krónikus obstruktív tüdőbetegséghez vezet. Ez a szív állapotromlásával jár, ami az alsó végtagok duzzanatát, de a tüdő duzzanatát is eredményezi.

A tüdő érintettségének másik akut formája az akut légzési distressz szindróma, szaknyelven ARDS. A betegség gyulladásos. Ez egy diffúz alveoláris érintettség, ahol a kapillárisok fokozott áteresztőképessége miatt tüdőödéma (pulmonális ödéma) alakul ki.

Nagyon gyakran fordul elő ez a betegség súlyos trauma következményeként, tüdőfertőzések következtében is, de a tüdőbe jutó víz következtében is, például fulladás után.

Veszélyes a mérgező gőzök belélegzése vagy a hányás vagy más idegen test belélegzése. Az akut reakciók a folyadék fokozott áteresztőképességét okozzák. Ezek az akut állapotok súlyosak és azonnali kezelést igényelnek. Ellenkező esetben a halál is fenyeget.

A tüdőn lévő víz egyéb okai

Ödéma fordul elő súlyos anafilaxiás sokkban, azaz kiterjedt allergiás reakcióban is. Továbbá bizonyos gyógyszerekkel való mérgezésben vagy vese- és májelégtelenségben. Egy másik példa a súlyos alkoholmérgezés.

Kialakulhat mellkasi trauma, pneumothorax, traumás sokk, de elhúzódó kompressziós szindróma (rabdomiolízis, más néven crush-szindróma) esetén is.

Olvassa el továbbá: Mit jelent a sokk szó az orvostudományban.

Egyéb összetett okok közé tartozik az eklampszia, amely tulajdonképpen a gesztózis késői formája. A magzat és az anya életét egyaránt veszélyezteti, és a terhesség korai megszakítását indokolja.

Különleges példa a magassági betegség. A magassági betegség a nagy magasságban fellépő oxigénhiánnyal és a légnyomással függ össze. Akut magassági betegség már 2500-6000 méteres magasságban is előfordulhat.

Főleg azoknál az embereknél fordul elő, akik nem tartják be az emelkedés szabályait, és túl gyorsan haladnak előre. A betegség tünetei közé tartozik legalább egy tünet megjelenése a fejfájással együtt.

Az akut magassági betegség tünetei, fejfájás társul:

• Fáradtság
• gyengeség
• apátia
• álmatlanság
• alvás közbeni apnoés szünetek
• hányinger
• étvágytalanság
• szapora pulzus
• légszomj
• a végtagok duzzanata
• csökkent vizelettermelés, azaz csökkent vizeletürítés 24 órán belül

Ezek a tünetek 6-48 órával a magasság elérése után jelentkeznek. Az, hogy milyen magasságban, egyéni. A tünetek lehetnek enyhék, de lehetnek intenzívek is. A magassági betegség szövődménye a magassági agyi ödéma és a magassági tüdőödéma.

A magassági tüdőödéma esetén a tünetek, mint például:

• nyugalmi légzési zavarok.
• szapora légzés
• a bőr kék elszíneződése (cianózis)
• száraz köhögés
• habos, rózsaszínű folyadék, nyálka felköhögése
• gurgulázás, rekedtség a légzésben
• képtelenség lefeküdni a légszomj miatt
• mellkasi fájdalom
• láz
• hányás
• csökkent vizeletürítés

A hegyibetegség kezelésének sorrendje van. Azonnali leereszkedésre vagy szállításra, oxigén beadására, gyógyszeres kezelésre és nyomásfokozásra van szükség.

Hogyan segíthetünk a tüdőödéma esetén?

Az elsősegélynyújtás során szakszerű segítséget, azaz mentőszolgálatot kell hívni. Fontos a mentővel való együttműködés.

Fontos, hogy nyugodt maradjon. Ez teljes fizikai nyugalmat jelent, semmi megerőltetés és egyetlen lépés sem. Fontos a mentális megnyugvás is. Nagyon fontos a testhelyzet. Ülő vagy félig ülő helyzetnek kell lennie. A legjobb, ha az alsó végtagokat leeresztjük az ágyról.

A szoros ruházatot, például nyakkendőt, inget vagy övet meg kell lazítani. A szoba levegőjének szellőztetésével biztosítani kell a nagyobb oxigénellátást.