A mellkasi nyomó fájdalom általában szívproblémák esetén jelentkezik. Természetesen nem áll meg itt. Más betegségek is okozhatják.
A mellkasi szorítás a fájdalom egy bizonyos fajtája. Megnyilvánulhat a mellkas nyomásszerű összeszorulása formájában, de lehet tompa is.
Alternatívaként előfordulhat, hogy a test más részeiből közvetlenül a mellkasba lövell, vagy fordítva, a mellkasból más részekre terjed.
Tipp: További általános információkért lásd a mellkasi fájdalomról szóló cikket.
A nyomó fájdalom különböző területekről származhat. Például a mellek kóros elváltozásainál, a tüdő problémáinál daganat vagy gyulladásos betegség során.
Még a gerinccel kapcsolatos problémák is okozhatják. Ilyenkor a fájdalom előre lövell a mellkasba.
Szív- és érrendszeri betegség, mint a mellkasi nyomás oka
A mellkasi nyomás például fizikai megterhelés és fizikai aktivitás során keletkezik, amikor a szervezetnek oxigénhiánya van. A mellkasi diszkomfortérzetet kíséri, leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségeknél.
Az iszkémiás szívbetegség szűkítő nyomásfájdalomban nyilvánul meg, amelyet angina pectorisnak is neveznek.
Mellkasi fájdalom és vérnyomás-emelkedés jelentkezik, és az érintett személy sápadtságot tapasztalhat. A fájdalom elsősorban a mellkas középső részén, a mellkascsont mögött érezhető.
Az angina pectoris lehet stabil, ilyenkor stabil anginának nevezik. Lefolyása mindig ugyanaz, nem változik. 15-20 percig tart. Általában fizikai vagy szellemi megterhelés után jelentkezik.
A tevékenység megszakításával, megnyugvással enyhül.
Az angina pectoris instabil formája más. Az oka nem biztos, hogy nyilvánvaló. A mellkasi fájdalom ok nélkül is kezdődhet. A jellege vagy intenzitása változhat. És a kísérő tünetek. A szívinfarktus kockázata.
Aszívinfarktus akut állapot, amelyet jellegzetes mellkasi fájdalom jellemez, amely jellegében változhat. Lehet például nyomás, szorítás, égő vagy egyéb homályos érzés a mellkasban vagy a szív közelében.
A fájdalom kisugározhat a mellkasból a környező területre. A fájdalom jellemzően kisugározhat a bal felső végtagba, a nyakba, az állkapocsba, a fogakba vagy a hasba.
Hipertónia(magas vérnyomás) esetén egyes esetekben mellkasi fájdalmak jelentkeznek. Ezek lehetnek nyomásfüggőek. Légzési problémák, azaz légszomj is társul hozzájuk.
Egyeseknél szívdobogásban is megnyilvánulhat. Ez különösen akkor jellemző, ha az illető szívkoszorúér-betegségben is szenved. A magas vérnyomás önmagában fejfájást és túlzott fáradtságot is okoz.
Számos szívbetegség mellkasi fájdalomban vagy nyomásérzésben is megnyilvánul. Természetesen más tünetekkel is járnak. Például a perikarditiszre (a szívburok gyulladása) mellkasi fájdalom jellemző.
Fáradtság, légszomj, a lapockák közötti fájdalom és néha a nyakba felszálló fájdalom is jelentkezik.
Maga a gyulladás a szívburokot érinti, amely egy két levélből álló hártya, amelynek belsejében a szív található. A betegség azért veszélyes, mert a szívburok felelős azért, hogy a szívet a helyén tartsa és megvédje a fertőzésektől. Ez a szív működési zavarához is vezethet.
A gyulladásos betegség azonban közvetlenül a szívbe is behatolhat a szívizomgyulladás esetében. A szívizomgyulladás a szívizom gyulladása. Gyulladását baktériumok, vírusok vagy paraziták okozhatják.
A betegséget a szívizom fertőzése okozza, amely immunválaszt vált ki. Gyulladás lép fel. A veszély a szívizom károsodásában és az elhalt szövetek lerakódásainak kialakulásában rejlik. Ez a megmaradt egészséges szövetek károsodott működését eredményezi.
Előfordulhat aneurizma is.
Az aneurizma egy kóros kidudorodás az érfalban. Leggyakrabban annak érelmeszesedése és az érfal károsodása okozza. Ilyen nyomás akkor keletkezik, ha a mellüregben található erek aneurizmája van.
A mellüregben a szív és az erek mellett a légzőrendszer és az emésztőrendszer egy része is található.
A bordakosár csontokból és izmokból áll. Valamint bordákból, gerincből és egyéb lágy struktúrákból. A problémák bármelyik részből eredhetnek.
A légzőrendszer lehet az oka
A tüdőerekben egy vérrög alapján elzáródás keletkezik, és akkor tüdőembóliáról van szó. Ezt a mellkasban érzett fájdalom és nyomás, valamint légzési nehézség jellemzi.
Gyakran a tüdőembólia az alsó végtagok vénás trombózisához társul. Itt vérrög képződik, amely aztán a tüdőbe jut.
Egy másik ok a légzőrendszerből a fertőzések.
Az alsó légutak vagy a tüdő gyulladása. A gyulladás a mellhártyát is érintheti. Ezt a gyulladást mellhártyagyulladásnak nevezik.
A mellkasi fájdalomnak más okai is lehetnek, mint például a pneumothorax és a pulmonális hipertónia.
A rák a tüdőt, de a légzőrendszer más részeit is érinti. Ritkán a rák a mediastinumban is kialakulhat.
Ezek a daganatok többnyire jóindulatúak. A tüdőrákkal ellentétben ezek a betegségek is mellkasi nyomásproblémákat okoznak.
Az emésztőrendszerből kisugárzó fájdalom
A mellkasi fájdalom az emésztőrendszerből is kisugározhat. Ez gyakori jelenség, különösen a gastrooesophagealis refluxbetegség(GERD), de a nyelőcsőgörcs is. A görcs a nyelőcső izmainak összehúzódása, például forró falat lenyelésekor vagy nagy falat lenyelésekor.
A gerinccel kapcsolatos problémák az érzékelt kellemetlenségek közé tartoznak, amelyek a mellkasba sugárzó fájdalomban vagy a mozgáskorlátozottságban is megnyilvánulnak. A területen lévő izmok is túlterheltek lehetnek.
Egy másik ok a Tietz-szindróma, amely a bordák porcának gyulladása.
A mellkasi nyomás a szegycsont vagy a bordák törése után is előfordulhat. A bordakosár súlyosabb törései bonyolultabbak. Vérzést vagy a levegő mellhártyaüregbe való behatolását okozhatják.
Ez veszélyezteti a szenvedő egészségét és életét.
Pszichológia és kapcsolata a mellkasi fájdalommal
A hosszan tartó stressz és a fokozott lelki megterhelés az ember általános egészségi állapotának romlását okozza. Természetesen a lelki oldal is fizikai nehézségeket eredményez.
Ilyen például a szorongás, amely szívproblémát utánozhat. A szorongás mellett a depresszió, a neurózis vagy a neurokeringési aszténia is hozzájárulhat a mellkasi szorításhoz vagy nyomásérzéshez.
Ha mellkasi fájdalmat vagy nyomást érez a mellkas területén, anélkül, hogy nyilvánvaló oka lenne a fizikai szorulásnak, mindenképpen jobb, ha orvoshoz fordul.
A portál és a tartalom célja nem az, hogy helyettesítse a szakmai
vizsga. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem kötelező érvényű
csak, nem tanácsadó. Egészségügyi problémák esetén javasoljuk, hogy keresse meg a
szakmai segítség, orvos vagy gyógyszerész látogatása vagy kapcsolatfelvétele.