Székrekedés: mi lehet a tünete? + Okok és kezelés

A székrekedést szaknyelven obstipációnak nevezik. Székrekedés esetén a széklet keményebb és a székletürítés gyakorisága jelentősen csökken. A székrekedés etiológiája igen változatos. A táplálkozási hibáktól, a diétától, a stressztől, a gyógyszeres terápiától kezdve a különböző, nem csak gyomor-bélrendszeri betegségekig.

A székrekedés okai, tünetei, diagnózis, kezelés, diéta és még sok más érdekes információ található a cikkben.

Székrekedés

Aszékrekedés olyan állapot, amikor a székletürítés gyakorisága kevesebb, mint heti 3 alkalommal történik. A széklet keményebb állagú. Maga a székletürítés kellemetlen lehet.

A székrekedés gyakran jár együtt hasi fájdalommal, nyomásérzéssel, puffadással, vagy önmagában székeléskor jelentkező kellemetlenséggel és fájdalommal.

A székrekedés a bélperisztaltika olyan zavara, amelyben a székletürítés károsodik.

A székrekedés lehetséges kísérő tünetei:

• Nehéz, kemény és terjedelmes széklet
• Fájdalmas, kellemetlen székletürítés
• Fokozott nyomás és feszültség érzése a bélrendszerben.
• Fájdalom és kellemetlen érzés a hasüregben.
• Puffadás, puffadás
• A végbél nem teljes kiürülésének érzése

Az időtartam szerint a következőkre oszthatók:

• Akut székrekedés (rövid távú)
• Krónikus székrekedés (hosszú távú)

Akut székrekedés (rövid távú)

Az akut székrekedés rövid ideig tart. Néhány napig tart, és leggyakrabban táplálkozási hibák és folyadékhiány következménye. Összefügghet pszichológiával, stresszel, környezetváltozással vagy új gyógyszeres terápiával.

Az akut székrekedés lehet egy folyamatban lévő betegség megnyilvánulása. Leggyakrabban a gyomor-bélrendszer betegsége.

A hirtelen székrekedés egyik súlyos oka lehet a bélelzáródás - ileusz. Erős fájdalom és haspuffadás lép fel. Ez az állapot akut szakmai beavatkozást és a bélelzáródás feloldását igényli.

Krónikus székrekedés (hosszú távú)

A tartós székrekedés a legtöbb esetben egészségügyi problémát jelent. Ha a székrekedés tartósan fennáll, a székrekedés okát orvosnak kell kivizsgálnia.

Nem kell, hogy komoly egészségügyi problémáról legyen szó, de a rendszeres székrekedés különböző betegségek tünete lehet, nem csak gyomor-bélrendszeri. A székrekedés lehet gyógyszerek mellékhatása is.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

• Ha a székrekedés néhány nap után sem enyhül.
• Ha a székrekedés rendszeresen visszatér
• Ha a székletben vér vagy nyálka van
• Ha a széklet furcsa színű
• Ha a székrekedést hányás és hányinger kíséri.
• Ha erős hasi fájdalmai vannak
• Ha a hasa megduzzadt és érzékeny az érintésre
• Ha láza, hidegrázás, reszketés van.
• Ha mérgezésre, fertőzésre és egyéb betegségekre gyanakszik.

Mi lehet a székrekedés tünete?

A székrekedés etiológiája változó. Az előfordulását befolyásoló tényezők külső és belső tényezőkre oszthatók. Az okok szintén funkcionális és organikus okokra oszthatók.

Egyrészt a székrekedést okozhatja a helytelen táplálkozás, a stressz, az utazás, a minimális fizikai aktivitás és hasonló külső hatások.

Másrészt a székrekedés lehet egy adott betegség - emésztési, neurológiai, pszichológiai és a test egyéb belső rendszereinek - megnyilvánulása.

A székrekedés lehetséges okai:

• Nem megfelelő, egészségtelen életmód
• Rostszegény étrend
• Az étrend hirtelen megváltozása és az alapanyagok cseréje
• Túlzott húsfogyasztás
• Maradék nélküli étrend
• Elégtelen folyadékbevitel (a szervezet kiszáradása)
• A rendszeres testmozgás hiánya
• Az ülőmunka elégtelen kompenzációja
• Környezetváltozás, szokások és utazás
• Pszichogén tényező (stressz, érzelmi megterhelés)
• Terhesség és szülés utáni időszak

Betegségek mint a székrekedés lehetséges okai:

• A bélrendszer betegségei (fekélyes vastagbélgyulladás, divertikulózis, bélelzáródás, cöliákia, Crohn-betegség).
• Az emésztőrendszer betegségei (hasnyálmirigy-gyulladás, aranyér).
• Élelmiszerallergiák és -intoleranciák (cöliákia, laktózintolerancia)
• Idegrendszeri betegségek (Parkinson-kór, myopathia, idegellátási zavarok)
• Endokrin betegségek (pajzsmirigybetegség, pajzsmirigy alulműködés, amyloidosis, hyperparathyreosis)
• Anyagcsere-betegségek (diabetes mellitus, hypokalaemia)
• Mentális betegségek (depresszió, szorongás, viselkedési zavarok, étkezési zavarok)
• Farmakológiai kezelés (gyógyszerek és gyógyszerek) mellékhatása.

Nem megfelelő életmód és étkezési szokások

A székrekedés lehet a hosszú ideig nem elég változatos étrend, a rossz ivási szokások, a nem megfelelő kombinációk, a rendszertelen vagy túlzott ételfogyasztás következménye. Az emésztési folyamatok lelassulnak.

A hasi puffadás gyakori oka a nagy mennyiségű szénhidrátok és a hüvelyesekben vagy más speciális élelmiszerekben található anyagok fogyasztása. A székrekedés gyakori következménye az elégtelen rostbevitel.

A rendszeres fizikai aktivitás hiánya, valamint az ülő életmód lassú emésztést és székletürítést okozhat. Ennek következménye a székletürítés gyakoriságának csökkenése. Ez különösen igaz azokra az egyénekre, akik ülő munkát végeznek és nem rendelkeznek elegendő kompenzáló fizikai aktivitással.

Az emésztőrendszer betegségei

A székrekedés az emésztőrendszer rendellenességének leggyakoribb megnyilvánulása.

A székrekedés gyakran kíséri a krónikus gyulladásos bélbetegségeket, például a fekélyes vastagbélgyulladást vagy a Crohn-betegséget. Jelzése lehet ételallergiáknak és intoleranciáknak. A leggyakoribb intoleranciák a glutén (glutén), a laktóz (tejcukor) és a tejfehérje.

Székrekedés előfordulhat gyulladások, fertőzések és az emésztőrendszer különböző szerveinek rendellenességei esetén.

Az emésztőrendszer különböző betegségeiben azonban a székrekedés hasmenéssel váltakozhat. Hányás, hányinger és hasi érzékenység is előfordulhat. Gyakran előfordulnak bélvírusok és influenza.

A székrekedés egyik akut oka lehet a bélelzáródás (ileusz). Ebben az esetben súlyos kólikás fájdalom és haspuffadás jelentkezik. Ez az állapot akut orvosi beavatkozást igényel.

Egyéb betegségek

Az anyagcsere- és endokrin betegségek kapcsán székrekedés jelentkezhet csökkent pajzsmirigyműködés, csökkent kalcium- és káliumszint a vérben vagy cukorbetegség esetén.

A székrekedés gyakran jelen van egyes pszichiátriai rendellenességeknél. Gyakori étkezési zavarok (bulimia, anorexia nervosa), depresszió vagy szorongásos zavarok esetén.

A székrekedés olyan neurológiai betegségek megnyilvánulása lehet, mint a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex vagy az idegi átvitel és az idegellátás zavarai.

A székrekedés viszonylag gyakori mellékhatása egyes gyógyszereknek, például az antidepresszánsoknak, kemoterápiás gyógyszereknek, narkotikumoknak, egyes antibiotikumoknak, savlekötőknek vagy antiepileptikumoknak.

Székrekedés gyermekeknél

A székletürítés tudatos szabályozása körülbelül a gyermek 28 hónapos korában következik be.

A székletürítés rendszertelen gyakorisága az újszülött életének első néhány hetében fiziológiai állapotnak tekinthető. Az újszülötteknél és csecsemőknél előfordulhat, hogy a székletürítés megnövekedett gyakoriságát székrekedés követi.

A csecsemő székrekedése leggyakrabban száraz, kemény vagy szemcsés székletben nyilvánul meg. A gyermek lassan és nehezen ürül. A kisgyermekek székrekedése elsősorban sírással vagy a gyermek hátának görbülésével nyilvánul meg, hogy megpróbálja segíteni a székletürítést.

Az anyatejről a hagyományos tehéntejre való átállás székrekedéshez vezethet, beleértve a kemény széklet állagát is. A tehéntejfehérje-intolerancia meglehetősen gyakori.

A kisgyermekek naponta körülbelül 2-5 alkalommal ürítenek. Serdülőkorban a székletürítés gyakorisága fokozatosan napi 1-2 alkalomra csökken.

A gyermekkori időszakban a székletürítés megváltozása különböző lázas betegségek, kiszáradás, táplálkozási hibák, rosthiány, ételallergiák és intoleranciák esetén is előfordulhat.

A gyermekkori székrekedéssel mindig gyermekorvossal vagy gyermekgasztroenterológussal kell konzultálni. Az orvos kizárja a bélrendszeri rendellenességeket, az ételallergiákat, az emésztőrendszer betegségeit, valamint az anyagcsere- vagy endokrin rendellenességeket.

Székrekedés nőknél terhesség alatt és szülés után

A nők gyakrabban küzdenek székrekedési problémákkal, mint a férfiak. A székrekedés a hormonális változások miatt rövid távon a menstruáció előtt, de hosszú távon a terhesség alatt is érintheti a nőket.

A terhesség alatti székrekedést két fő tényező okozza, nevezetesen a hormonális változások és a növekvő magzat.

A progeszteron hormon magasabb szintje miatt a bélrendszer aktivitása lelassul. A növekvő méh szintén nyomást gyakorol a bélre és a végbélre. Ez ismét lelassítja a bélmozgást (motilitást).

További tényezők lehetnek az étrend megváltoztatása, a fizikai aktivitás korlátozása, a gyógyszeres kezelés vagy a különböző étrend-kiegészítők használata.

A szülés utáni székrekedést okozhatja a végbél záróizmának átmeneti zavara és a medencefenék izmainak zavara. A szülés alatti erős nyomás hatására a végbél duzzanata vagy aranyér is kialakulhat.

A székrekedés tünetének vizsgálata

A székrekedés kezdeti diagnózisa a klinikai tünetek felméréséből, általános anamnézis felvétele és a has alapvizsgálata tapintással és hallgatózással.

Az egyéb diagnózisok mellett az orvos különösen érdeklődik a beteg életmódja, étkezési szokásai és jelenlegi gyógyszeres terápiája iránt.

A további diagnosztikai eljárás attól függ, hogy az orvosnak milyen betegségre van gyanúja. A beteget más osztályra küldheti.

Indokolt lehet a hasi szervek ultrahangvizsgálata, vér- vagy székletmintavétel. Ezenkívül az emésztőrendszer képalkotó endoszkópos vizsgálatai (gasztroszkópia, kolonoszkópia...) és egyéb vizsgálatok is alkalmazhatók.

Egyéb betegség gyanúja és krónikus jelleg nélkül fellépő rövid távú székrekedés esetén a legtöbb esetben nem végeznek fokozott diagnosztikát.

Segítség és a székrekedés kezelése

A székrekedés kezelésének alapja a pontos ok diagnosztizálása.

A legtöbb esetben a kisebb, rövid távú székrekedés otthon is kezelhető.

A krónikus, rendszeres székrekedés kezelése mindig orvos kezébe tartozik.

A kezelési terv a székrekedés okának meghatározásából, majd megszüntetéséből áll. Az etiológiától függően a székrekedést az adott orvos kezeli.

A székrekedés konzervatív kezelése az életmód megváltoztatását jelenti.

A konzervatív kezelés magában foglalja különösen az étkezési szokások megváltoztatását a rostbevitel növelése, az elegendő folyadékbevitel és a rendszeres testmozgás fokozása formájában.

Alkalmasak a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zabpehely, a friss gyümölcsök (alma, körte, szilva, bogyós gyümölcsök), a zöldségek, a diófélék és a magvak (lenmag). Ezzel szemben célszerű kizárni a fehér lisztből készült termékeket, a csokoládét vagy a fekete teát.

Támogató kezelés a prebiotikumok és probiotikumok alkalmazása. Ezek támogatják a bélbaktériumok mikrobiomjának egyensúlyát, az egészséges emésztést és a bélperisztaltikát.

A székrekedés farmakoterápiája prokinetikumokat kínál, amelyek javítják az emésztőrendszer átjárhatóságát. A spazmolitikumok különösen a székrekedés görcsös formájánál javallottak, és enyhítik az emésztőrendszer fokozott feszültségét.

Rövid távon különböző hatásmechanizmusú (ozmotikus, irritáló...) hashajtók is javallottak lehetnek. Ezeket mindig orvosi szakfelügyelet mellett kell alkalmazni.

Jelenleg vény nélkül kaphatóak étrend-kiegészítők és gyógyszerek az emésztés és a bélrendszer perisztaltikájának támogatására.

Megelőző tanácsok a székrekedés ellen:

• Rendszeres kiegyensúlyozott étrend
• Mindhárom makrotápanyag (fehérje, szénhidrát és zsír) bevitele.
• Rostban gazdag étrend
• Megfelelő napi folyadékbevitel (sima víz, ásványvíz, tea...)
• Megfelelő gyümölcs- és zöldségfogyasztás
• Megfelelő mennyiségű természetes probiotikum bevitele az étrendbe.
• Rendszeres fizikai aktivitás a nap folyamán
• Az ülőmunka kompenzálása
• A nagy szükségletre való késztetés nem kontrollálása
• Az ételallergiák és intoleranciák betartása
• Probiotikumok és probiotikumok szedése az emésztés elősegítésére