Süketség: mi okozza? (Hirtelen, hosszú vagy rövid ideig tartó)

A süketség lehet részleges vagy teljes. Szakmailag surditasnak is nevezik. A részleges süketséget halláskárosodásnak is nevezik, és a legtöbb esetben az idősebb emberek és az idősek problémája.

Ebben az esetben különböző erősítő eszközökkel lehet segíteni az érintett személyt a gyengébb hangérzékelés kompenzálásában. Teljes süketség esetén azonban ez a módszer nem alkalmazható, és gyakran visszafordíthatatlan deformitásokhoz és állapotokhoz vezet.

A teljes süketség súlyos halláskárosodás. Az illető nem képes érzékelni a környezetéből érkező hanginformációkat. Ez érintheti az egyik vagy mindkét fület.

A hallás károsodásának módja attól is függ, hogy a hallókészülék vagy a fülből az agyban lévő idegközpontba vezető idegek melyik része sérült.

Maradandó halláskárosodás

Visszafordíthatatlan halláskárosodás és maradandó süketség akkor következik be, ha a hallóideg vagy a hallójárat károsodik. A károsodás közvetlenül az érzékelést feldolgozó agyi központban is bekövetkezhet.

Ez lehet veleszületett vagy szerzett

A siketség lehet veleszületett, genetikai hajlamon alapuló, vagy előfordulhat az élet során. Ebben az esetben szerzettnek nevezzük. Az otoszklerózis örökletes betegség. A veleszületett betegségek, amelyeknél halláskárosodás áll fenn, a következők:

• Pendred-szindróma
• Usher-szindróma
• Stickler-szindróma
• Waardenburg-szindróma
• Connexin 26 siketség vagy GJB2-eredetű siketség

Vannak olyan esetek, amikor a hallórendszer fejlődése során következik be károsodás. Előfordulhat súlyos szülés során is a fej sérülése következtében.

A hallászavarok nem csak veleszületett és genetikai eredetűek. Különböző betegségek vagy egészségügyi problémák okozhatják a gyermekeknél a terhesség alatt vagy röviddel a születés után.

Károsodott hangmagasság-érzékelés

Ami a súlyos halláskárosodás különböző típusait illeti, a részleges süketség keretében az illető például csak a mély és magas hangokat képes érzékelni. A küszöbértékek közötti spektrumból származó hangokat nem érzékeli.

Gyakoriak az ellentétes rendellenességek is, amikor a beteg a suttogást vagy a magas hangokat rosszul hallja, de a hangspektrum középső részén lévő hangokkal nincs gondja a süketségnek.

A hangos zene káros

A dobhártya károsodása akkor következik be, ha a hallórendszert hosszan tartó terhelésnek tesszük ki. Például hangos zene hallgatásával vagy hosszú ideig zajos környezetben végzett munkával.

A legrosszabb eset a hangos zene kis térben. Például zenehallgatás egy autóban. Ha a munkakörnyezet nem megfelelő, védőfelszerelést kell használni.

Fertőző betegségek

Agyhártyagyulladás esetén az agyban lévő hallásközpont is károsodik, ami maradandó halláskárosodáshoz vezethet. Esetleg más fertőző betegségek vagy a fül és a hallórendszer rákos megbetegedései következtében.

A halláskárosodás kockázata például a mumpsz (a fültőmirigy gyulladása) esetén áll fenn. A toxoplazmózis, amely egy fertőző parazita betegség, szintén kockázatot jelent.

Gyermekeknél a kezeletlen középfülgyulladás is vezethet például halláskárosodáshoz, néha akár teljes hallásvesztéshez. Különösen akkor, ha a gyulladás átterjed a belső fülre.

A halláskárosodásra példa a kanyaróvírus (paramyxovírus) által okozott fertőző betegség. Ebben az esetben az egyik szövődmény a középfülgyulladás.

A HIV-fertőzöttek vagy AIDS-eseknél is előfordulhat halláskárosodás a betegség következtében. Újszülötteknél pedig például a klamídia és a szifilisz okoz süketséget.

Lehetséges a készülék használata?

Középfülbetegségek esetén lehetséges a hallás minőségét javító elektronikus eszközök használata. Belsőfülbetegségek esetén ez nem lehetséges. Ebben az esetben az érintett személy hallja a hangokat, de nem érti azokat, és maga a hangok érzékelése is károsodik.

Sérülés miatti süketség

Az ember különböző sérülések következtében is megsüketülhet. Jó példa erre a robbanás okozta sérülés. A lökéshullám hatására a dobhártya megreped. Bizonyos körülmények között pedig a hallás visszafordíthatatlanul károsodik.