Pisilés: mi okozza? Nem csak gyermekeknél, néha felnőttkorban is.

Az ágybavizelés (szaknyelven enuresis is) leggyakrabban kisgyermekeknél fordul elő. Ha egy 5 évesnél idősebb gyermek ágybavizel, az már problémát jelent.

Ez a probléma azonban a felnőttek bizonyos százalékát is érinti, nőket és férfiakat egyaránt.

A leggyakoribb az ágybavizelés

Az enurézis leggyakoribb formája az ágybavizelés. Az ágybavizelésnek ezt a típusát szaknyelven enuresis nocturna-nak nevezik.

Az éjszakai ágybavizelés elsődleges és másodlagos formára osztható. Az elsődleges forma az ötévesek körülbelül 20%-ánál, a hétévesek 10%-ánál, a tízévesek 5%-ánál és a tizenkétévesek 3%-ánál fordul elő. Felnőttkorban a lakosság körülbelül 1%-ánál fordul elő.

Az elsődleges ágybavizelés fő okai a következők:

• Hormonális ok (az éjszakai órákban a vizelettermelést szabályozó hormon kiválasztásának zavara áll fenn).
• Az idegrendszer betegségei (gyermekeknél figyelem-, viselkedés-, beszédzavar is előfordul).
• az idegrendszer és a vizeletreflexek késleltetett érése
• örökletes tényező (a szülő növeli annak esélyét, hogy a gyermek is ágybavizeljen)
• kromoszóma rendellenesség (8Q, 12q, 13q, és 22q11)
• csökkent hólyagkapacitás
• csillapítatlan hólyagösszehúzódások alvás közben
• alvászavarok, különösen, ha túl keményen alszik, felébredési problémák vagy alvajárás
• rossz ivási szokások (fokozott folyadékbevitel lefekvéskor vagy vizeletvisszatartás napközben)
• helytelen táplálkozás és koffeintartalmú ételek és folyadékok, csokoládé, gyümölcslé bevitele

A másodlagos enurézis ágybavizelés nélküli időszak után jelentkezik, körülbelül 6 hónapon keresztül. Leggyakoribb oka a pszichés stressz és a megterhelés.

Mi váltja ki gyermekeknél?

Gyermekeknél az iskolakezdés, a zaklatás, a túlhajszoltság, a családban bekövetkező haláleset, a veszekedések, a szülők válása vagy más, a gyermekek által nem feldolgozható stresszhatások válthatják ki ezt az állapotot.

A gyermekeknél napközben is előfordul ágybavizelés, de nagyobb valószínűséggel alvás közben ágybavizelnek. A fent már említett tényezők közül több is befolyásolja.

Maga az ágybavizelés pszichológiai terhet jelent a gyermek és az egész család számára. Ha az ágybavizelés egy idősebb gyermeknél jelen van, az alacsony önértékelést eredményez. Ha azonban a probléma megoldódik, magától is rendeződik.

Ágybavizelés felnőtteknél

Elsősorban pszichológiai és stresszfaktorok okozzák ezt a jelenséget. Felnőttkorban általában valamilyen betegség tünete.

Ezt a betegséget okozhatja hólyagbetegség, idegi rendellenesség vagy az antidiuretikus hormon alacsony szekréciója.

A vizelet visszatartásának képtelensége és az ágybavizelés felnőttkorban jellemzően egy inkontinenciának nevezett betegség. Ennek több formája is lehet.

Van a stressz forma, amikor a vizelet szivárgása az izomműködés károsodása miatt következik be. Egy másik forma a késztetéses forma, amikor a hirtelen fellépő vizelési ingerrel nem tudunk megbirkózni.

A reflexes formában a hólyaggal való idegi kapcsolat zavara. Néha vegyes típusú is előfordul. Gyakran a húgyutak bakteriális gyulladása áll az ok hátterében.

Enuresis a húgyúti rendszer gyulladásában

Az ágybavizelést a húgyúti rendszer egyéb betegségei is okozhatják. Ilyen például a vesegyulladás. Ilyen például a gyermekeknél, amikor gyakori az ágybavizelés.

A gyulladás fertőző eredetű, és előfordulhat akut formában vagy krónikus formában. Krónikusban a tünetek kevésbé észrevehetőek, de a betegség elhúzódóbb.

Leggyakrabban a vesegyulladás a fertőzésnek közvetlenül a húgyutakból történő terjedésével jön létre. Hosszan tartó és ismétlődő gyulladás esetén veseelégtelenség léphet fel.

Megnagyobbodott prosztata

A prosztata megnagyobbodásakor problémák merülnek fel, például a hólyag nem teljes kiürülésével. Férfiaknál a megnagyobbodott prosztata a húgyhólyag alsó részéből nyomja a húgyutakat.

Ez azt is jelenti, hogy a férfinak gyakrabban van vizelési ingerenciája, és bizonyos esetekben a vizelési inger vizeletürítéshez és kis mennyiségű vizelet spontán szivárgásához vezet.

A veleszületett fejlődési rendellenességek következménye.

Fiúknál a húgycső veleszületett fejlődési rendellenességével, azaz a hátsó húgycsőszeleppel is előfordul. Ha nem jelentkezik közvetlenül a születés után, akkor leggyakrabban óvodáskorban.

Az alsó húgyúti diszfunkciót egyes esetekben veleszületett fejlődési rendellenesség és neurogén zavar okozza.

Még a húgyutakon kívüli betegségek esetén is

A vizeletszivárgási problémák azonban nem mindig csak a húgyúti rendszerhez kapcsolódnak. Az inkontinencia lehet más betegségek következménye. Ebben az esetben ezek megnyilvánulása.

Az epilepszia az idegrendszer betegsége. Epilepsziás rohamok jellemzik. Epicentruma az agyban van, ahol rendellenes "elektromos jelek" keletkeznek.

A klónikus epilepsziás rohamok izomrángások. Ezek önkéntelenek. A test izmait és a hólyagot is érintik. Ezért roham közben inkontinencia léphet fel.

Felnőtteknél az éjszakai enurézis szívbetegség következtében is előfordul. Az Alzheimer-kór szintén jó példa olyan betegségre, ahol az enurézis előfordul.

Az ágybavizelés gyenge hólyagizmok és a hólyag túlzsúfoltsága esetén is előfordul. Vagy a cukorbetegség okozta idegkárosodás alapján.

Az ágybavizelés olyan betegségek esetén is előfordul, mint az agyi bénulás, az idegrendszeri fertőzések, vagy agyvérzés utáni gyermekeknél.

Az ágybavizelés egyes embereknél enterobiasisban is előfordulhat. Az enterobiasis egy fertőző betegség, amelyet az Enterobius féreg által okozott parazita fertőzés okoz.

Ezt a parazitát a népnyelvben roupnak nevezik, és az ember vékony- és vastagbelében él. A betegség ezért is jelentkezik elsősorban végbélviszketéssel, idegességgel és nyugtalansággal.

Ha ezek a paraziták a húgyhólyagba kerülnek, gyulladást okoznak. A megnyilvánulás az ágybavizelés és a vizelési problémák.

Átmeneti inkontinencia

A gyógyszeres kezelés, különösen a pszichiátriai gyógyszerek szintén nagy hatással vannak az ágybavizelésre. Husmann azt állítja, hogy az ágybavizelés oka lehet ételallergia is. Ezt tanulmányában kimutatta a betegeknél.

Előfordul a fent említett gyulladásoknál is, mozgáskorlátozottságnál, de székrekedésnél is, amikor a széklet nyomja a húgyutakat, és befolyásolja azok megfelelő működését.