Paranoia: Mi okozza a paranoiát és hogyan jelentkezik?

A paranoia olyan állapot, amelyben az illető relációktól és fantáziálásoktól szenved, és emiatt gyanakszik másokra. Alternatívaként hajlamos a valóság affektív torzítására.

Az emberek lehetnek természetüknél fogva paranoiásak. Ezt paranoid személyiségzavarnak nevezik. Egyes embereknél a paranoia valamilyen betegség következtében alakul ki.

A paranoia kifejezést, amelyet "önmagán kívüliségnek" fordítanak, az ókori görög időkben az elmebaj és a demencia állapotaira használták.

Ebben az esetben is egy betegség tünete. Leggyakrabban mentális és pszichiátriai rendellenesség. Ezzel az állapottal mindenképpen foglalkozni kell, bár a kezelés nagyon nehéz és mindenekelőtt tartós.

A paranoid személyiségzavarban szenvedő emberek megnyilvánulhatnak:

• bizalmatlan
• féltékenyek
• ellenségként tekintenek a környezetükre
• gyanús elképzeléseik vannak
• kapcsolati problémákkal küzdenek
• agresszív
• attól félnek, hogy a környezetük csak bántani akarja őket.
• a saját egójukat hangsúlyozzák
• eltorzítják a valóságot
• néha úgy érzik, hogy emberfeletti képességekkel és erőkkel rendelkeznek, vagy úgy érzik, hogy fontos szerepet játszanak.

A fiatalok jellemzően bizalmatlanok a szüleikkel szemben, és nem hajlandóak velük kommunikálni. Ha a paranoia egy másik betegség tüneteinek része, az kissé eltérő módon jelentkezhet.

Például téveszmékben vagy hallucinációkban, de az elv hasonló.

A paranoid állapotokat különálló entitásnak tekintik a rendellenességek között, de a skizofrénia vagy az affektív zavar részeként is.

Bipoláris affektív zavar és paranoia

Az emberek ezt a rendellenességet régebbi nevén mániás-depressziós szindróma vagy pszichózis néven ismerik jobban.

A mániás-depressziós pszichózisban szenvedő embereknél gyakran megfigyelhető a paranoia és a paranoid viselkedés. Ez egy olyan pszichiátriai zavar, amelyben a hangulat, az életkedv és a szervezet általános működése időszakosan változik.

A betegség elsősorban hangulatzavarokban, személyiségváltozásban, depresszióban, viselkedésbeli változásokban, néha eufórikus hangulatban és viselkedésben nyilvánul meg. Néha különböző téveszmék, hallucinációk és kimerültség is kíséri.

A mániás-depressziós pszichózisban szenvedő embereknél a változások ciklusokban jelentkeznek. Általában négy ciklus van. Van hipomániás forma, mániás forma, depressziós forma és vegyes forma.

Az emberek kevesebb mint egy százaléka szenved a betegségben. Az öröklődés szerepet játszik. A betegséget leggyakrabban gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással kezelik. Természetesen a kezelést szakemberekre kell bízni.

Szkizofrénia és paranoia

A paranoid állapotok is a skizofrénia részét képezik. Ez is egy súlyos pszichiátriai rendellenesség, amelyet a személyiség összeomlása jellemez, különösen az emberi psziché érzelmi részében.

Tüneteként leggyakrabban a viselkedés látható változásai, az érzelmek és érzések zavarai, a racionális gondolkodásra való képtelenség. Az ember téveszmékben vagy hallucinációkban szenvedhet. Gyakoriak a személyiségváltozás, a hangulati és viselkedési zavarok. Néha depresszió vagy agresszió lép fel.

A skizofrénia leggyakrabban a korai felnőttkorban jelentkezik. A genetikai hajlam nagyban befolyásolja a betegség kialakulását. Néha azonban lehet szerzett forma is, amelyben külső környezeti hatások is szerepet játszottak.

A betegség kezelésére elsősorban antipszichotikus gyógyszereket használnak. Ezek pozitívan befolyásolják a betegek gondolkodását.

Egyéb okok

Néha a paranoia az idegrendszer bizonyos betegségeinek tünetei közé tartozik. Ilyen például az Alzheimer-kór. Különösen annak előrehaladott stádiumában hallucinációk és téveszmék is előfordulnak.

Az alkoholizmus is lehet egy másik ok. Ebben az esetben a paranoia az alkohol okozta hosszú távú agyi és agyi funkciók károsodása következtében jelentkezik. Előfordulhat a predelirikus szakaszban is. A kábítószerek és azok hosszú távú visszaélése is ugyanilyen hatással járhat. Például a stimulánsok, mint a metamfetamin és a hallucinogének, a marihuána és az LSD.