Mi az oka a mellkasi fájdalomnak? Jobbra, balra, a lapockák közé sugárzik.

A mellkasi fájdalom a szív- és érrendszeri problémára utalhat. Gyakori a gerincből kiinduló mellkasi fájdalom. Ugyanez igaz a mellkas területének más részeire is. A hasból kiinduló problémák is kisugározhatnak erre a területre.

A mellkas az a testrész, ahol a létfontosságú szervek, köztük a szív és a tüdő található. A nagy erek a keringéshez kapcsolódnak. Az emésztőcső a mellkason keresztül halad. A bordakosár védi a mellkasüreg területét. Izmok, bordák, gerinc, bármelyik rész fájhat.

A mellkasi fájdalom jelezheti a gerinc, a légzőrendszer, a szív- és érrendszer problémáját. Az emésztőcső a mellkason keresztül halad. De az izmok, bordák is fájhatnak.

Az általános változatosság és összetettség figyelmet igényel.

Egyes esetekben egy súlyosabb betegség tünete. Néha életveszélyes állapotról van szó. A korai diagnózis javítja a kezelés esélyeit, ami életmentő lehet.

A fájdalom helye és jellege

Az emberek általában úgy írják le a fájdalmat, hogy az a mellkasban, a mellcsont mögött, a mellkason, a mellkas alatt jelentkezik. Lehet a mellkas közepén, bal oldalán, jobb oldalán. Lehet csak egy helyen, vagy az egész mellkasra kiterjedően.

Jellemzőek a következők:

• nyomás, nehézségi érzés a mellkason, mintha egy kő lenne a mellkason, mintha valaki ráülne a mellkasra.
• szorítás
• égő érzés
• bizsergés
• homályos érzés, kellemetlen érzés

Gyorsan keletkezik és kisugárzik egy másik részre?

A mellkasi fájdalom lehet akut, hirtelen fellépő, vagy krónikus, percekig, órákig vagy napokig tartó. Egyes betegségek esetén visszatérő. Sugározhat a gerincbe, a hasba, a felső végtagokba, a nyakba, az állkapocsba, a fejbe.

Mozgás, testhelyzet, megkönnyebbülés - összefügg a nehézséggel vagy sem?

Összefügghet a mozgással.

Például a fájdalom rosszabb lehet hajoláskor, forgáskor vagy bizonyos testhelyzetben (fekve, ülve, állva). Fájdalom jelentkezhet megerőltetéskor, futáskor, hosszan tartó járáskor vagy lépcsőn járáskor.

Vannak, akik nem tűrik a fekvést, ha fájdalmaik vannak, és légzési zavarokra panaszkodnak. A fájdalom kényszerítheti őket járásra is, vagy bizonyos testhelyzetbe kényszerítheti őket. A testhelyzet enyhíti, a gyógyszeres kezelés enyhíti?

Vannak-e egyéb kísérő tünetek?

A mellkasi fájdalomnál az is fontos, hogy kísérik-e más kísérő tünetek. Néha önmagában is jelen lehet, de bizonyos esetekben és bizonyos betegségeknél több is van.

Olyan tünetek, mint például:

• légszomj, légszomjérzés
• szívdobogás
• nyugtalanság, félelem, szorongás, halálfélelem
• gyengeség, fáradtság
• Sápadtság
• izzadás
• nehézségi érzés a gyomorban
• hányás, hányásérzés
• köhögés
• fogyás
• gyomorégés
• kisugárzó fájdalom/görcs a vállba, karba, nyakba, állkapocsba, lapockák közé

Az egyidejűleg jelentkező panaszok esetében fontos tudni, hogy mikor kezdődtek, mióta tartanak, rendszeresen visszatérnek-e mellkasi fájdalommal együtt. Néha a visszatérő panaszok esetében a jelleg vagy az intenzitás megváltozik a korábbi esetekhez képest.

A kórelőzményt különböző vizsgálatokkal kell kiegészíteni. Például vérnyomás, pulzus, EKG, röntgen, CT, laboratóriumi vérvizsgálat.

Mellkasi fájdalommal járó betegségek

Attól függően, hogy milyen fájdalomról van szó, bizonyos esetekben meghatározható az előzetes ok. A pontos diagnózis több vizsgálat alapján állítható fel. A gerincproblémák valamilyen mozgás végzésekor súlyosbodnak. A bajok a gerinccel súlyosbodnak.

Ha a probléma a szívizom alulfejlettsége, akkor a testhelyzet változtatásának vagy a törzs elfordításának nincs jelentősége, és nem rontja a fájdalmat. A diagnózis felállításában háziorvos, neurológus, pulmonológus, kardiológus, ortopéd sebész és adott esetben más szakemberek együtt dolgoznak.

Szívizominfarktus

A szívizominfarktus a szívizom akut (hirtelen) vérzése. Egy szív (koszorúér) trombózisának vagy embolizációjának következménye. Ha a sejtek oxigénellátása megszűnik vagy korlátozódik, fokozatosan elhal.

STEMI-re és NSTEMI-re is felosztják.

Bővebben a cikkben olvashat.

Jellemzően szorító fájdalom jelentkezik a szegycsont mögött, körülbelül egy ökölbe szorított tenyér nagyságú területen. A mellkasi fájdalom középen helyezkedik el. Fokozatosan élesen felfelé lövell, és a bal váll, a kar, a nyak vagy az alsó állkapocs, valamint a lapockák között és a gerincbe sugárzik.

Ezek a tünetek egy tipikus, tankönyvszerűnek tűnő szívinfarktust írnak le. A heveny szívinfarktus persze lehet más is. Számos tényező befolyásolja a lefolyását. Például az, hogy melyik szívér érintett.

Néha tünetmentesen, azaz aszimptomatikusan zajlik le. Máskor atipikusan, például diabetes mellitusban a neuropátia miatt egyáltalán nem jelentkezhet fájdalom. Máskor például a szívinfarktus jelentkezhet gyomornehezüléssel, sápadtsággal, izzadással, hányingerrel (hányásérzéssel), hányással.

Legrosszabb esetben a szívroham első tünete a halál.

TIPP: További információkért lásd a magazin cikkét a szívinfarktus elsősegélynyújtásáról.

Angina pectoris és a szívizom ischaemiája

Hasonló, ugyanott elhelyezkedő fájdalom az angina. Ez a koszorúér-betegség tünete. A koszorúér-betegségben a szív átmeneti, pillanatnyi vértelensége lép fel, például fokozott megerőltetés hatására.

A szteno-kardia csípő, nyomó vagy lüktető jellegű fájdalom. A szegycsont mögött található. A szteno-kardia szó a görög sztenózis (szűkület) és kardie (szív) szavakból származik.

Jellemző erre a fájdalomra, hogy nyugalomban enyhül, fizikai aktivitáskor pedig erősödik. Ebben az esetben stabil angináról beszélünk. A fájdalom jellege, intenzitása és helye változatlan, változatlan.

Instabil angina pectorisban jellegtelen panaszok jelentkeznek. Az intenzitás és a kiváltó ok változik. Minimális megerőltetésnél, rövid sétánál és nyugalomban jelentkezik.

Aorta aneurizma vagy szívgyulladás

Ha a fájdalom heves és az alsó testrészbe, különösen a hasba vagy a comb hátsó részébe lövell, akkor aortaaneurizmáról lehet szó. Ez szintén nagyon súlyos és életveszélyes állapot. A fájdalom intenzív, és még a fájdalom csillapítására szolgáló gyógyszerek sem segítenek.

Olvassa el a következő cikkeket is:
Aorta disszekció
Aorta betegség
az aneurizmákról általánosságban.

A szív területén jelentkező fájdalom a szívzsák (szívburok) gyulladására utalhat. A gyulladás a szívfal különböző részeit érintheti. Ha a belső bélést (endokardium) vagy a szívbillentyűket érinti, endokarditiszről beszélünk. A szívizom (myocardium) érintettségét myocarditisnek nevezzük.

A fent említett szív- és érrendszeri okokon kívül a mellkasi fájdalom jelentkezhet még:

• tüdőembólia
• magas vérnyomás
• pulmonális hipertónia
• szívburoktamponád
• tachycardia

légúti és mellkasi fájdalom

A szív- és érrendszeri problémák mellett a mellkas területén jelentkező fájdalom légzőszervi problémákat is jelez. Ha a fájdalom szúró, belégzésre vagy köhögésre súlyosbodik, akkor általában az alsó légutakkal kapcsolatos gyulladásos betegségről vagy fertőzésről van szó.

A mellkas területén jelentkező fájdalmat jellemzi pl:

• a légcső és a hörgők gyulladása, a fájdalom légzéskor, köhögéskor érezhető.
• tüdőgyulladás
• tuberkulózis, tbc
• tüdőrák
• mellhártyagyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom belégzéskor, köhögéskor, ásításkor
• pneumothorax, azaz levegő a mellhártyatérben.
• folyadék, vér a mellhártyatérben
• por, szennyeződés, idegen test belélegzése a tüdőbe

Emésztőrendszer, mint az egyik lehetőség

Gyakran a fájdalmat a nyelőcsőbe jutott gyomornedv túlzott termelődése is okozza. Ezt az állapotot gyomorégésnek, vagy pyrosisnak is nevezik. Ez a jelenség gyakori a GERD, azaz a gastrooesophagealis refluxbetegség esetében.

Ebben az esetben azonban más tünetek is jelentkeznek, nem csak a mellkasi vagy a szegycsont mögötti fájdalom. Például keserűség, savasság érzése van a szájban, különösen evés után, fekvéskor és éjszaka. Gyakori, hogy a fájdalom a gerincbe lövell.

További betegségek, amelyekre gondolni kell, a nyelőcső görcse, azaz elvonása, a gyomor-nyombélfekély, valamint az epehólyag és a hasnyálmirigy betegségei. Néha rossz nyelés vagy kemény alkohol fogyasztása esetén is jelentkezhet fájdalom.

Psyche = a mellkasi fájdalom oka

A psziché és annak rossz állapota is oka lehet ennek a fájdalomnak. Különösen nagy pszichés stressz esetén. A neuraszténia, a depresszió, a szorongás is példa erre. Tipikus példa a neuraszténia, egyébként a neurokeringési aszténia is.

Mozgásszervi rendszer, mellkasfal, izmok.

Ha például csak az izomszövetek normális túlterheléséről van szó, akkor az illető inkább a szegycsont felett, a lágyrészek területén érzi a fájdalmat. A fájdalom az izmokból és más lágy struktúrákból, a bordaközi terekből eredhet.

Az izmokat gyulladás is érintheti. A Tietz-szindróma a bordák porcát érintő gyulladás. A bordakosár fájdalma a gerincből is elmozdul a gerincoszlopból a vertebrogenikus rendellenességeknél.

A mellkas területét ért trauma esetén intenzív, szúró fájdalom érezhető. Ugyanez igaz a beütött és törött bordák vagy több borda esetén is. Súlyosabb példa a mellhártyatérbe szivárgó levegő (pneumothorax) trauma esetén.

Egy másik példa a herpes zoster, azaz az övsömör. Vagy az emlő állapota, például gyulladás, de súlyosabb állapot is lehet, például az emlőmirigy daganata. Ha ez egy hosszú távú állapot, akkor érdemes felkeresni a háziorvost, és megfigyelni az egyéb tüneteket.

Mindig szakszerű kivizsgálást és segítséget kell kérni, ha a fájdalom akut, például fokozódik és erősödik, és komoly légzési problémákat okoz. A mozgáskorlátozottságot okozó fájdalom szintén okot ad arra, hogy segítséget kérjünk, vagy ha a fájdalomhoz egyéb tünetek is társulnak, és gyorsan és akut módon jelentkeznek.

A mellkasi fájdalom gyakran lehet például az elhízás, az érelmeszesedés, a vérszegénység és más olyan betegségek egyik tünete, amelyeknek első látásra semmi köze a mellkashoz.