A beszéd a kommunikációs eszközünk. Szavak formájában szolgál minket. Elhangozhat hang formájában, de írás formájában is. Mindkét formának képesnek kell lennie arra, hogy feldolgozható, érthető és végül választ eredményezzen. Néha azonban meghibásodik. Ez lehet az idegrendszer károsodásának vagy akár azon kívüli betegségnek az eredménye.
Mi okozza a beszédzavart? Számos tényező állhat a háttérben. Ezek lehetnek súlyosak, de nem feltétlenül.
A beszédet elsősorban a kommunikációra használjuk. Több tényezőből áll, amelyeknek együtt kell működniük. Ellenkező esetben rendellenessé válik.
A beszédprodukcióhoz szükséges alkotóelemek például a hallás, a látás (az írásbeliségben), az idegrendszer, a beszédprodukcióban jelen lévő izmok, a kisagy.
Milyen beszédzavarokat ismerünk?
Aszerint osztjuk fel őket, hogy hogyan zavarják a beszédprodukciót. A beszédproblémák a beszédprodukcióban, a kiejtésben keletkezhetnek. Ezt követően a beszédzavarokat felosztjuk:
afázia, amikor a beszédprodukcióval vagy a beszédértéssel van probléma.
a diszfázia az afázia enyhébb formája
dysartria az artikuláció (kiejtés) zavara
afónia vagy diszfónia a rekedt és suttogó beszéd.
a rhinolália vagy nasolália az orrhangú beszéd (zümmögés)
a diszlália az elmaradottságból fakad.
a balbuties a dadogás
a mutizmus mint pszichogén némaság
tumultus sermonis (gügyögés), amikor a beszéd ritmusa zavart.
a kisagyi rendellenességeknél a taktikus (énekelt) beszéd fordul elő.
monoton beszéd, például a Parkinson-kórban.
A beszédzavarokat számos tényező okozhatja. Előfordul, hogy a problémák közvetlenül az agyban lévő beszédközpontban keletkeznek, vagy az idegi jelekkel, illetve közvetlenül a nyelv és a mimikai izmokkal van probléma.
Neurológiai betegségek
A bulbáris szindróma a IX-XII. agyidegek károsodásából ered. A jelenlévő tünetek közé tartozik például a diszartria, diszfágia.
A beszéd és a kifejezés problémái leggyakrabban az idegrendszer különböző betegségeiben fordulnak elő. Például a Huntington-kórban.
Ez egy neurodegeneratív genetikai betegség. Akaratlan mozgásokat okoz, például a nyelvnek. Ezért az ember beszéde érthetetlen.
Az Alzheimer-kórban szenvedő embereknek is vannak beszédproblémáik. Az Alzheimer-kórban az agytömeg elvész. A személy zavarodott, memóriaproblémái vannak és tájékozatlan.
Stroke
A stroke-ban az agy és a beszédközpont szintén károsodik az oxigénhiány miatt. Az agyban vérrög vagy vérzés miatt elzáródik egy ér.
A stroke a felnőttek beszédzavarának nagyon gyakori oka. Fontos a nehézségek kialakulásának korai felismerése. Korai kezeléssel jó terápiás eredmény érhető el, neurológiai károsodás nélkül.
Védelem
A gyermekbénulás is problémát jelenthet. Ez egy neurológiai betegség, amely motoros problémákat okoz. Lehet hiányos vagy teljes.
Az agyi bénulásnál közvetlenül a központi idegrendszert támadja meg. Az agyban vannak zavarok, de néha egyes izmokat is megtámadnak. Vannak beszédzavarok, amelyek érthetetlenek.
Ateroszklerózis
Az érelmeszesedés néha problémát jelenthet, különösen akkor, ha az artériák falában zsír rakódik le. Az agy érrendszeri betegségei beszédzavart okoznak.
A gége és a hangszalagok betegségei
Néha problémát okozhat a hangszalagok fáradása és megnyúlása. Rekedtség esetén felmerül a gégegyulladás vagy akár gégedaganat gyanúja.
Ilyenkor az illetőnek nemcsak a beszéddel, hanem a nyeléssel is gondjai vannak, ami fájdalmas és nehézkes.
A szájüreg betegségei
A szájüregi rákban elzáródás alakul ki a szájüregben. A korai stádiumban a tünetek egyáltalán nem feltétlenül jelentkeznek. Később fájdalom, nyelési problémák és beszédzavarok jelentkeznek.
Fertőző betegségek
Egyes fertőző betegségek is beszédzavarokat okoznak. Jellemző a zúgás a fertőző mononukleózisban. A mandulák megnagyobbodnak és fájdalom jelentkezik a torokban.
A kullancsencephalitis is okozhat problémákat. Ez az agyat támadja meg, és néha a beszédközpontot is érintheti.
Pszichiátriai rendellenességek
A zavar pszichiátriai rendellenesség alapján is fennállhat. Ezek közé tartozik a pszichés fejlődés zavara.
A nyelvelsajátítással kapcsolatos különböző problémák is előfordulnak. Vagy csökkent a beszédhasználati képesség.
Gyermekkori életkor
Gyakran már a kisgyermekek és az óvodáskorúak beszéd- és kiejtési problémákkal küzdenek. Ilyenkor a legjobb, ha logopédiai klinikához fordul. A klinika tud segíteni ebben a problémában.
Az iskoláskorú gyermekeknél is előfordulnak beszédzavarok az ADHD néven ismert enyhe agyi diszfunkció következtében. Különösen a tanulással, a koncentrációval, az összpontosítással és a hangulati változásokkal kapcsolatos zavarok és problémák jellemzőek.
A leggyakoribb beszédzavarok gyermekeknél a diszlália (mássalhangzók helytelen kiejtése) és a rhinolália (orrhangú beszéd). A gyermekek gyakran dadognak és motyognak, és ez főként a beszédsebességre vezethető vissza.
Bizonyos esetekben lassabb vagy megkésett beszédfejlődéssel találkozhatunk. A gyermek szókincse kisebb, és lassabban tud tartalmat és jelentést társítani a szavakhoz.
Szótagokat, szótagokat hagy ki, új szavakat, összetételeket alkot, ami nem felel meg a gyermek életkorának.
Súlyos stresszhelyzetek után a gyermekek hajlamosak némák lenni (mutizmus). Ez lehet teljes, néha a gyermek csak bizonyos személyekhez fél megszólalni.
A portál és a tartalom célja nem az, hogy helyettesítse a szakmai
vizsga. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem kötelező érvényű
csak, nem tanácsadó. Egészségügyi problémák esetén javasoljuk, hogy keresse meg a
szakmai segítség, orvos vagy gyógyszerész látogatása vagy kapcsolatfelvétele.