Látómezővesztés: mi okozza a szkotómákat és mi a látómező?

A látótérkiesés a szem, a látóideg vagy az agyban lévő látóközpont rendellenességét jelzi. Fejsérülések, neurológiai betegségek és egyéb állapotok esetén fordul elő. Lehet átmeneti vagy tartós.

Gyermeket vagy felnőttet egyaránt érinthet.

A legérdekesebbek:
Mi az a látótér?
Mik a szkotómák és mik a perifériás látás szűkülésének/zavarainak okai?
Lehet rövid távú vagy tartós?

Egy bizonyos formáját szkotómának nevezzük. Ez a látótér részleges zavarának/változásának olyan állapotára utal, amely a látás képességének részleges vagy teljes elvesztését eredményezi. Ez lehet homályosodás (azaz a látásélesség csökkenése) vagy teljes elvesztése is.

A szkotóma a normális látás vagy a viszonylag megőrzött látás területével határolt.

+ Röviden: mi a látómező?

A látótér az emberi szem előtti látható térrész.

A központi (fő) tárgy, amelyre a szem fókuszál (fixál), a retinán a legélesebb látásponton (technikailag a fovea centralis) jelenik meg. A látás többi területe nem éri el ugyanazt a minőséget és élességet.

A perifériás látás esetében azonban nem a minőségről és az abszolút látásélességről van szó.

A perifériás látásnál nem az élesség, hanem a látótávolság a fontos.
A perifériás látás felbontóképessége alacsonyabb, mint a központi látásé.
A fovea nagyobb számú fényérzékeny sejtet tartalmaz, a színfelbontás érdekében is.
A retina más részein ez a felbontóképesség csökken.

A perifériás látást a térben való tájékozódásra, valamint a szürkületben és csökkentett fényviszonyok mellett történő látásra használjuk.

A látótér normál körülmények között szinte minden ember számára azonos. Amit magunk előtt látunk, az a látómező. Pontosabban az a terület, amelyet akkor látunk, ha az egyik szemünkkel egyenesen előre nézünk.

A látómező kiterjedését több tényező befolyásolja, például:

• az arc anatómiai arányai
• a szemüreg, az orr, a homlok, a szemhéj alakja
• a távolság
• a világítás
• szín és színtelítettség
• életkor

A látótér hatótávolságát az életkor is befolyásolja, az életkor előrehaladtával csökken.

• Az egyik szem normális látótávolsága a következő:
  • 90°-100° időlegesen - a halánték felé, a fele
  • 60° orrirányban - az orr felé és felfelé
  • 70° lefelé

Amikor mindkét szemmel nézünk, az együttes tartomány részben átfedésben van, körülbelül 120°-ban. Ez adja meg a binokuláris látás képességét, vagyis azt, hogy mindkét szemmel látunk. Ez biztosítja számunkra a térérzékelést és a tájékozódást a környezetünkben.

A látótér tovább oszlik centrális és perifériás látómezőre.

1. Központi - az éles- és színlátásért
   • a kúpok segítségével
   • az információk körülbelül 83%-át adja.
   • egy tárgy látása a retina központi részén - a legélesebb részen - a foveában.
2. perifériás - a tájékozódáshoz és a mozgásfelismeréshez, valamint a szürkületi látáshoz
   • a perifériás látást közvetítő részen főként a pálcikák helyezkednek el, amelyek a fekete és fehér fényt képesek rögzíteni.

Melyek a látótérvesztés okai?

A látótér az életkor és az időskor miatt szűkül. Ilyen esetben természetesen ezt az állapotot nem rendellenességnek/betegségnek címkézzük, hanem természetes jelenség.

Ennek ellentéte a környezet érzékelésének korlátozása, ami befolyásolja a térben való tájékozódást. Esetleg a szürkületben való látás.

A károsodás érintheti az egyik vagy mindkét szemet. Monokuláris az egyik szemen és binokuláris mindkét szemen.

A skotóma mint az 1. számú rendellenesség
A skotóma a látótér elvesztésére használt szakkifejezés. A skotómákat teljes (abszolút) vagy relatív (részleges) formában is ismerjük.

Pozitív szkotómák azok, amelyeket az ember érzékel. Vannak azonban olyanok is, amelyeket az ember szubjektíven nem érzékel. Ezeket negatívnak nevezzük.

A mozgás érzékelését, de a színek érzékelését nem, relatív szkotómának nevezzük (különösen a látási pálya rendellenességei esetén).

A szkotóma okai közé tartoznak:

• a szemet ért trauma
• retinavérzés
• a retina gyulladása
• a retina degeneratív károsodása
• retina leválása (leválás)
• a szem optikai szerkezetének (üvegtest, lencse) elhomályosodása - szürkehályog/glaukóma
• a látóideg károsodása

Az emberi és emlősök szemében is van egy úgynevezett természetes (fiziológiai) szkotóma. Ez egy vakfolt. A vakfolt a retinán olyan folt, ahol nincsenek fényérzékeny sejtek.

A látóideg ezen a ponton lép be a retinába.

Marriott-folt = vakfolt = a látóideg papillájának (papilla nervi optici) bejárata.

Ennek vizsgálatával megállapítható a megnövekedett szemnyomás (tűhegynyi mélyedés) vagy a megnövekedett koponyaűri nyomás (a kitüremkedése révén).

A természetes szkotómán kívül ismerünk látászavarra utaló szkotómákat is. Ezek a szkotómák a látótér tartományának különböző területeit érinthetik, és formájuk is eltérő lehet.

Elhelyezkedésüktől függően centrális, paracentrális, íves vagy más néven nevezzük őket.

2. Perifériás látótérhiba

Ezeket a defektusokat is többféle formában különböztetjük meg. Ezek közé tartozik a látótér koncentrikus beszűkülése (tubus/tunnel látás) vagy a központi terület defektusa, valamint a látótér felének (hemianopszia) vagy negyedének (quadrianopszia) defektusa.

Az okok közé tartoznak:

• glaukóma
• a retina pigmentdegenerációja és más retinadegenerációk
• korral összefüggő makuladegeneráció
• a látópálya károsodása
• a retina károsodása, retinaleválás
• daganat a szemben
• ciszta a szemben
• a látóideg/látóideg gyulladása
• retinális véráramlási zavarok - amikor egy ér elzáródik.
• az agykéreg rendellenességei
• fejsérülés és agykárosodás
• a látási célpont sorvadása
• toxikus optikai neuropátia

Egyéb okok

A látótérzavarok esetében különböző okok feltételezhetők. Ezek magát a szemet, a látóideget (látóidegpályákat) vagy az agyban lévő látóközpontot érintik.

Ezen kívül a zavar kialakulhat fejsérülés, agysérülés után, vagy daganat, vérzés miatti elnyomás miatt, mint például stroke esetén.

A látótérkiesés lehetséges okai:

• Fej/agysérülés
• stroke
• megnövekedett koponyaűri nyomás - a koponyán belüli nyomás
• agydaganat/alapi mirigy daganat
• Amaurosis fugax - a szem vagy az agy vérellátásának átmeneti károsodása - néhány perces látáskiesés/látótérvesztés.
• Migrén és szemészeti migrén - kb. 15-30 percig tart, a látótérben szkotóma átmenete, ezt követően fejfájás jelentkezik.
• szklerózis multiplex - szklerózis multiplex
• diabéteszes retinopátia
• magas vérnyomás vagy rosszindulatú magas vérnyomás és hipertóniás krízis esetén fellépő retinopátia
• epilepszia
• toxikus anyagoknak (metil-alkohol, kinin) való kitettség és alkoholizmus.
• alultápláltság
• szemműtét után
• terhes nőknél és a preeklampszia megnyilvánulásaként
• és mások

Diagnózis és kezelés röviden

Természetesen fontos az ok diagnosztizálása. Ellenkező esetben nem lehet a megfelelő kezelést kiválasztani. Mint látható, az okok számtalanabbak lehetnek. Egyesek rövid távú, mások tartós rendellenességért felelősek. Ettől függetlenül igaz, hogy minél hamarabb kiderül az ok, annál jobb.

És ez különösen igaz a súlyos egészségügyi és életveszélyes állapotok esetében.

Fontos a kórtörténet, azaz az érintettől származó információk, valamint a képalkotó módszerek, mint a CT vagy az MRI, sérülések esetén a röntgenfelvételek, és a laboratóriumi vérvizsgálatok.

Perifériás látás esetén több szakorvosi vizsgálatot végeznek a kiterjedés és a károsodás megállapítására.

Példa:

• Szembeállításos módszerrel végzett vizsgálat - a kiterjedés összehasonlítása két személynél
• perimetria - kinetikus (tárgy mozgatása a perifériáról a középpont felé) és statikus perimetria (fényjelek), többféle formája létezik.
  • manuális perimetria
  • számítógépes perimetria
  • Maggiore-típusú vetületi perimetria
  • Föerster-periméter
  • Goldman-periméter

A perifériás látás ellenőrzése saját maga is elvégezhető.

1. Szemüveg nélkül az egyik szemet le tudjuk fedni
2. egyenesen előre nézve
3. szabad kezünket mutatóujjunkkal felfelé emeljük.
4. A kezünkkel lassan ívesen kifelé fordítsuk a szemünket.
5. állítsuk meg a kezünket, amikor az eltűnik a látóterünkből
6. a másik kezünkkel, ugyanezt a szemet eltakarva...

A kiindulási ponttól az eltűnési pontig a szög legyen 90 fok.
Az orr felé a szemtől az orrig, kb. 60 fok, mivel az orr belülről átfedi a látómezőt.

Természetesen ez egy hozzávetőleges eredmény. Ezért kétség esetén szakszerű vizsgálat ajánlott.

A kezeléssel kapcsolatban kérdezősködik?

A választás a diagnózis alapján történik, ezért sem konkrét, sem általános kezelést nem lehet adni.

Sokkal fontosabb...

+ mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha a látótávolság érzékelésében zavart érez. Továbbá, ha az állapot visszatérő és nem csak egyszeri és rövid távú probléma.