A lassú szívverés (bradycardia) kétféleképpen fordul elő. Az első a fiziológiás forma, amelynek nincs betegségi oka. A második csoportot a patológiás (betegségi) bradycardia alkotja.
Normális pulzusszám = 60-100 ütés/perc.
Egyes szerzők 50-100-as értéket adnak meg percenként.
A szív aktivitását saját automatizált rendszere biztosítja. A frekvenciát meghatározó impulzus generálása a sinoatrialis csomópontból származik.
A sinoatrialis csomópont percenként 60-100 impulzusszámot ad.
A szívet részben az idegrendszer is befolyásolja, pontosabban a szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer.
A szimpatikus fokozza a szívműködést.
A paraszimpatikus lassítja a szívet.
Magát a szívfrekvenciát több tényező befolyásolja, például az életkor, az, hogy mennyire edzett az ember, a napszak, a fizikai vagy szellemi aktivitás, a testhőmérséklet és a szervezet egyéb hatásai (a szimpatikus és a paraszimpatikus autonóm irányítása).
Példa...
Fizikai aktivitás során vagy stressz és mentális megterhelés esetén a pulzusszám megemelkedik, akár 120 pulzus/perc fölé is.
Ezzel szemben...
A pulzusszám csökkenése normális (fiziológiai) alvás közben, pihenés közben (például ebéd után is).
A gyors pulzust tachycardia - tachyarrhythmia néven emlegetik.
A lassú pulzust bradycardia - bradyarrhythmia néven.
Előfordul, hogy éjszaka alvás közben a frekvencia 40 impulzus/perc alá csökken.
Bradycardia edzett embereknél és sportolóknál?
Edzett emberek, hivatásos sportolók, élsportolók pulzusszáma alacsonyabb, akár 50 impulzus alá is csökkenhet.
A bradikardia ebben az esetben normális és gyakori.
Nem betegség vagy szívbetegség megnyilvánulása.
A normál frekvencia egyik változata.
GYIK:
A pulzusszámom 50 alatt van, ez rendben van?
A választ egy másik kérdés formájában kapja meg:
Ha igen, akkor nincs miért aggódnia. Az alacsony pulzus ebben az esetben nem veszélyes.
A következő kérdés: Az alacsony pulzus veszélyes?
Igen, lehet, ez kóros ok esetén igaz.
Bradycardia mint ritmuszavar
A ritmuszavar a szívverés normálistól való eltérésének szakkifejezése. Nemcsak a frekvencia csökkenését vagy növekedését, hanem a rendszerességtől való eltérést is jelentheti.
Arrhythmia = ritmuszavar = szívritmuszavar.
Bradycardia - a görög brady (lassú) és cardia (szív) szavakból.
A ritmuszavarok, más néven aritmia esetén vizsgálatra van szükség a probléma forrásának feltárásához. A kezelés aztán ehhez igazodik.
Az elsődleges pacemaker, vagyis a szívműködés impulzusának létrehozója a szinuszcsomó. A csomóponti ritmust másodlagos pacemakernek nevezik.
Ha mindkét pacemaker meghibásodik, egy harmadik (harmadlagos) pacemaker veszi át az irányítást. Ez a kamrák. 20-40 impulzus/perc ritmust produkálnak. Ezt idioventrikuláris ritmusnak is nevezik.
Ez akkor következik be, amikor a pitvarokból nem érkezik impulzus a kamrákba.
A pitvari ritmus akkor lép fel, amikor a pitvari és a szinuszcsomópontban a szívműködéshez szükséges impulzus keletkezésében vagy vezetésében zavar van. A pitvari-ventrikuláris csomópontban (csomópont/osztódás, a pitvari-ventrikuláris csomópont és a His-köteg helyén) alakul ki.
Ebben az esetben a szívfrekvencia körülbelül 40-60 impulzus percenként.
A bradycardia esetében olyan kifejezések is ismertek, mint a sinusbradycardia, AV-blokk (I., II. vagy III. fokozat) vagy a Sick Sinus Syndrome (SSS), azaz a szinuszcsomó-betegség.
Aszisztolé = szívmegállás.
A szívritmuszavarok okai sokfélék. Lehetnek organikus szívbetegség következményei. Egyes esetekben a szív szerkezetének és a szív ingerületvezetési rendszerének károsodása nélkül keletkeznek. Ennek megfelelően intrinzik és extrinsikára osztják őket.
A táblázat a bradycardia belső és külső okaira való felosztást mutatja be
Belső | Külső |
Krónikus iszkémiás szívbetegség vagy szívizominfarktus | Gyógyszerek és mellékhatásaik, főleg túladagolás esetén, ez lehet véletlen vagy szándékos. |
A szív gyulladásai (szívizomgyulladás, szívburokgyulladás). | Elektrolizavarok |
Infiltratív betegségek (amiloidózis, leukémia) | Endokrin betegségek, bradycardia esetén hypothyreosis (csökkent pajzsmirigyműködés). |
Idiopátiás degeneráció | Intrakraniális hipertónia |
Mozgásszervi betegségek | Reflexes okok - paraszimpatikus irritáció, fokozott tónus, carotis sinus túlérzékenység, köhögés, tüsszentés, vizelés, székletnyomás, vasovagális reakció. |
Autoimmun betegségek | Alvási apnoe szindróma |
A szív mechanikai károsodása szívműtétek során |
Fertőzések |
Veleszületett, genetikai hajlam |
A szívritmuszavar leggyakoribb oka a szívizom és a sinoatrialis csomópont (a szabályos szívritmus kialakulásának helye) alulvérzése. Elsősorban koszorúér-betegségről van szó.
Az iszkémiás szívbetegség az iszkémia (a szívizom csökkent és elégtelen vérellátása) hosszú távú formája. Krónikus.
Az iszkémia akut formája (vértelenség) a szívizominfarktus.
A ritmuszavarok egyéb okai közé tartoznak:
- az ionszintek - kalcium, magnézium, kálium - rendellenességei.
- a sav-bázis egyensúly zavara - röviden a cikk A savasodás állítása képtelenség.
- a szívizom (szívizomzat) betegsége - kardiomiopátia
- a vegetatív idegrendszer egyensúlyának felborulása - szorongás, stressz, sokk
- ritmuszavart kiváltó anyagok - gyógyszerek, alkohol, koffein, gyógyszerek, adrenalin, digoxin, vízhajtók, antiaritmiás szerek
- más rendszerek betegségei - endokrin betegségek (pajzsmirigy)
- hipotermia (alulmelegedés)
- és mások
Hogyan jelentkezik és mi a lefolyása?
A bradikardia lehet tünetmentes, a személynek nincs kellemetlen érzése.
A második forma a tünetekkel járó bradikardia. Olyan tünetek vannak jelen, mint a fáradtság, rossz közérzet.
A személy hajlamos a fáradtságra és képtelen fizikai tevékenységet végezni. A csökkent véráramlás és az agy elégtelen vérellátása miatt ájulás vagy ájulás érzése következik.
A pulzus lassulásának tünetei:
- Gyengeség
- Fáradtság
- Hatástalanság
- Légszomj, légszomj
- szívdobogás érzése, szívdobogás kihagyásának érzése, szabálytalan szívverés.
- ájulás, ájulás, szinkópa, ájulásérzés
- ismételt összeesés
- alacsony vérnyomás a sokkos állapotig
- szűkület (mellkasi fájdalom)
- hirtelen szívhalál
Diagnózis
Először is felveszik a kórtörténetet. Az illető leírja a nehézségeit. Ezután fizikális vizsgálatra van szükség, ez magában foglalja a vérnyomás, a pulzus és egyebek mérését. A pulzus esetében felmérik annak gyakoriságát, rendszerességét, minőségét és azt, hogy mindkét végtagban egyforma-e a pulzus.
Ezt követik a speciális vizsgálatok, azaz az EKG és az EKG Holter (24 órás felvétel). Az EKG-t a szív működésének és elektromos aktivitásának, azaz a szív ingerületvezetési rendszerének felmérésére használják.
Mi a kezelés?
A kezelés a kiváltó októl függ. Ez lehet reverzibilis (visszafordítható), például az ionok/ásványi anyagok rendellenessége, hipotermia vagy ritmuszavarra ható gyógyszerek (digoxin, béta-blokkolók) túladagolása.
A második csoportba az irreverzibilis (visszafordíthatatlan) okok tartoznak, mint például a szerves károsodás vagy a sinoatrialis csomópont rendellenessége.
A kezelési lehetőségek a következők:
- életmódbeli változtatások
- farmakológiai kezelés - a szívműködést módosító gyógyszerek
- ideiglenes és állandó pacemaker - a természetes pacemakert helyettesítő eszköz
- pacemaker vagy kardioverter-defibrillátor beültetése
Érdekes információkat találhat a cikkekben is: