Kék bőr: mit jelent a bőr kékessége (cianózis) a kezeken, lábakon, ajkakon vagy az arcon?

A kék bőr (technikailag cianózis is) a kék bőrelszíneződés tünetének elnevezése. A bőr színe a sötétkéktől a kék-ibolya színig terjedhet. Ez a kékes bőrelszíneződés több betegség tünete.

Mi a cianózis?

A cianózis (a görög kyanos = kék) a bőr és a nyálkahártyák kék vagy lilás elszíneződése. A vér nem megfelelő oxigénellátottsága következtében alakul ki. Akkor fordul elő, ha a vérben megnő a csökkent (nem oxigénezett) hemoglobin koncentrációja.

Az oxigént _(O2) megkötő hemoglobint oxi-hemoglobinnak (oxyHb) nevezzük. Egy hemoglobinmolekula 4 molekula oxigént képes megkötni. Amikor _{az O2} felszabadul, dezoxi-hemoglobinná (dezoxiHb), más néven redukált hemoglobinná alakul.

A cianózis körülbelül 50 gramm/liter dezoxiHb-nél lép fel.

Hogyan oszlik el a cianózis?

A cianózis három csoportra osztható: centrális cianózis, perifériás cianózis és metaemoglobin cianózis. Mindegyik típusnak megvannak a maga sajátos jellemzői.

Általánosságban a cianózist a következők alapján lehet a legjobban felismerni:

• az ujjbegyeken és különösen a körömágyakon
• az ajkakon
• a fülkagylón
• a nyálkahártyákon
• és olyan helyeken, ahol a bőr vékony

A centrális cianózis a bőr egyenletes kékes színűségével jelentkezik az egész testen, nem csak a periférián, különösen a következő részeken:

• ajkak
• nyelv
• a szájüreg nyálkahártyái
• az arcon az arc területén
• törzs
• végtagok, körömágyak

A perifériás cianózis főként a test végtagjain vagy az akrális részeken jelentkezik. Ezért akrális cianózisnak is nevezik. Főként a következőkön látható:

• ujjbegyek és körömágyak
• ajkak
• az orr hegyén
• a fülcimpán

Ismert még a metaemoglobin cianózis (metHb) és a szulfhaemoglobin cianózis. Metaemoglobin cianózis akkor fordul elő, ha metaemoglobin fokozott mennyiségben képződik. 15 g/l feletti értéknél jelentkezik. Különlegessége, hogy sajátos barnás színű.

Mi okozza a cianózist?

A cianózist számos tényező okozhatja. Ezek közül néhány betegséggel kapcsolatos, mások viszont nem. Lehet a hipotermia tünete. Alternatívaként, ha a végtagok kék színűek, valószínűleg az alacsony testhőmérséklet a hibás. Ebben az esetben a felmelegítés segít.

A bőr elkékülése azonban komoly testi problémákra is utalhat, legyen szó keringési zavarokról, szívproblémákról vagy a tüdővel és az oxigénhiánnyal kapcsolatos problémáról. Magát a kék színt tehát a vérben lévő hemoglobin túlsúlya okozza, amelyhez nem kapcsolódik oxigén.

A cianózis nem fordul elő súlyos vérszegénységben szenvedő személyeknél.

A vérben tehát kevés az oxigén, ami később a bőr felszínén általános kékességként jelentkezik. A tüdő, a szív és az érrendszer például részt vesz ennek az állapotnak az okozásában.

A bőr kék elszíneződése különböző szívhibák esetén fordul elő. Például a szív pitvarai és kamrái közötti szeptum hibája. Ilyenkor a jobb szív felől érkező oxigénmentes vér és a bal szív felől érkező oxigéndús vér keveredik.

Hasonlóképpen az aorta coarctatio, amely a szív és a nagy erek veleszületett fejlődési rendellenessége. Az aorta (a fő artéria, amely a vért a szívből a testbe szállítja) szűkülete. Itt a cianózis főként a test alsó részén jelentkezik.

Az artériák és vénák betegségei is úgy nyilvánulnak meg, hogy az érintett személynek kék a bőre. Fallot tetralógiája esetén például ájulás, légzési problémák és általános rossz közérzet is előfordul. Ez a szív és a nagy szíverek összetett betegsége. Összetett szívműtétet igényel.

Különböző tüdőbetegségek és rendellenességek esetén is előfordulnak a bőr kék elszíneződésével járó problémák a szervezet oxigénhiánya miatt. Ilyen például a tüdőtágulat, amely a tüdőszövetek pusztulását okozó betegség.

Alternatívaként a pneumoconiosis, amelyek különböző tüdőbetegségek. Még a tüdőembólia is, amelyben a tüdő véráramában elzáródás van, oxigénhiányt és cianózist okoz.

A közönséges hörghurut és a tüdőgyulladás is okozhat kék bőrt. Az alsó légutakban és a tüdőben a légutak nyálkahártyájának és nyálkahártyájának gyulladása lép fel. Ez különösen akkor fordul elő, ha ezzel egyidejűleg jobb kamrai elégtelenség lép fel.

Kisgyermekek epiglottitisében vagy laryngitisében. Az epiglottitis a gégefő peremének gyulladása, a laryngitis pedig a gégefő gyulladása. A bőr kék elszíneződése akkor fordul elő, ha a felső légutakban a tüdőbe vezető légút beszűkül vagy elzáródik.

Néha a vénák gyulladása is jelentkezhet kékes elszíneződéssel, különösen a végtagokon. Gyulladás esetén ilyenkor a véráramlás csökkenése és szöveti vérzés következik be. De gyakran a mérgezések különböző formái is felelősek a kék bőrért, különösen a nitrit- és nitrát- vagy kénvegyületek, amelyek csökkentik az oxigén hemoglobinhoz való kötődését.

Az epilepsziásoknak légzési problémáik is vannak, amikor a testük görcsbe rándul. Ez epilepsziás roham során fordul elő, amikor a vázizmok mellett a légzőizmokat is érinti a görcs. A cianózis azonban csak átmeneti tünet, amely a roham elmúlása után megszűnik.

A centrális cianózis okai

A cianózis ezen típusa a bőr és a nyálkahártyák egyenletes elszíneződésében nyilvánul meg, azaz az ajkak, a nyelv, a szájnyálkahártya, sőt a mellkas, a végtagok és a fültőmirigyek bőre is kékre színeződik. A körömágyak vagy a fülcimpák elszíneződése is feltűnő.

Az ilyen típusú cianózis megjelenését a következők határozzák meg:

• oxigénhiány a belélegzett levegőben, például nagy magasságban.
• a tüdő oxigénellátásának hiánya, légúti elzáródás esetén, például:
  • idegen test belégzése
  • gyulladás (epiglottitis és laryngitis)
  • gégegörcs (a gége összeszűkülése)
  • a légutak duzzanata, például allergiás reakciók, angioödéma esetén.
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség
  • asztma
• ARDS (akut légzési distressz szindróma)
• tüdőödéma
• tüdőgyulladás
• fulladás
• tüdőembólia
• veleszületett szívbetegségben Fallot tetralógiája, de más jobb szívfél söntök esetén is
• pneumothorax (levegő a mellhártyatérben)
• szarkoidózis
• tüdőfibrózis
• tüdőrák és áttétek a tüdőben
• szén-monoxid, cianid mérgezés
• hipoventiláció, még fej- és mellkasi trauma után is, agyvérzés után, szepszisben

A differenciált cianózis a cianózis olyan típusa, amelyben csak az alsó végtagok kékesedése van jelen. Megfigyelhető ductus arteriosus patensben szenvedőknél, pulmonális hipertóniában és jobb szívsöntben. A test felső felének cianózisa a nagy artériák transzpozíciója esetén fordul elő.

Miért fordul elő perifériás cianózis

Ennél a típusnál a kékes elszíneződés csak a bőrön jelentkezik. A nyálkahártyákat nem érinti. Elsősorban a test végtagjain lévő bőrön jelentkezik. Nevezetesen a körömágyakon, az orrhegyen, a fülkagylókon, az ajkakon. Csökkent véráramlás és érszűkület esetén keletkezik. Mint például:

• Szívelégtelenség
• szívbillentyűhibák
• sokk
• artériák és vénák elzáródása
• érgyulladás, tromboflebitisz
• hidegnek, hipotermiának, hideg víznek vagy levegőnek való kitettségnek való kitettség
• Raynaud-szindróma és más neurovaszkuláris betegségek