Kancsalság: Mit tudunk az egyik vagy mindkét szem kancsalságáról, korrigálható-e?

A kancsalság a binokuláris látás fejlődésének különböző rendellenességeire és zavaraira jellemző. Szaknyelven kancsalságnak nevezik. Leggyakrabban a tünet kora gyermekkorban, csecsemőknél vagy kisgyermekeknél jelentkezik.

Milyen formáit ismerjük?

Olyan rendellenességről van szó, amelynél a szemek összehangolt mozgásának elvesztése figyelhető meg. Az egyik szem eltér a másik látásirányától. A szemek nem ugyanarra a pontra fixálnak. A kancsalsággal azonnal foglalkozni kell, amint felfedezik. Ennek egyik oka, hogy néha idegrendszeri vagy akár fertőző betegség is okozhatja az állapotot.

A kancsalságnak ezeket a formáit ismerjük:

• konvergens
• divergens
• függőleges
• rögzített
• váltakozó

Magának a kancsalságnak több formája van. A leggyakoribb a konvergens kancsalság. Ilyenkor az egyik szem kancsal, befelé futó kancsalsága van jelen. Emellett előfordulnak divergens formák is, amikor a szem kifelé fut. Előfordulhat függőleges forma is, amikor a szem függőlegesen felfelé vagy lefelé tér el.

Néha a kancsalság mindig ugyanazt a szemet érinti, ilyenkor fix kancsalságról beszélünk. Előfordulhat azonban váltakozó kancsalság is, amikor a kancsalság mindkét szemet felváltva érinti.

Ha a kancsalságot nem korrigálják és nem kezelik, az állapot súlyosbodhat, és például amblyopiához, azaz tompalátáshoz vezethet. Ebben az esetben a szemről érkező vizuális ingereket a központi idegrendszer gátolja és figyelmen kívül hagyja. A gyermek így már nem lát a kancsalság által érintett szemen.

Az általános látásélesség csökkenése is gyakori, és excentrikus retinafixáció lép fel. Ezért ezt a tünetet nem szabad alábecsülni, és kezelni kell.

Leggyakrabban ez a probléma kancsalsággal társul, amely egy olyan szembetegség, amelyben a binokuláris látás károsodik. Az érintett személynél kettős látás lép fel.

Ebben a betegségben mindkét szem nem egyszerre mutat ugyanabba az irányba arra a tárgyra, amelyre az illető fókuszálni akar. Az ok lehet a szemizmok közvetlen mozgási zavara vagy a szemek agyi koordinációjának zavara. A kezelés konzervatív formában vagy sebészi úton történik.

A kancsalság egyéb okai

Az ilyen típusú érintettség nem csak szemhibák esetén fordul elő. Gyakran a diabéteszes neuropátia egyik tünete. Ha a szemmozgató idegek e betegség következtében érintettek, a kancsalság felnőttkorban jelentkezik.

Az illető nem tudja egyszerre mindkét szemét irányítani. Ez pedig kancsalságban, kettős látásban, sőt néha szemhéjcsüngésben is megnyilvánul. A diabéteszes neuropátia az ideg működését és szerkezetét egyaránt érinti.

Néha a kancsalság egyes fertőző betegségeknél is előfordul, például a veleszületett toxoplazmózisnál, ahol a kancsalság gyermekeknél jelentkezik. A toxoplazmózis egy parazita betegség, amelyet a Toxoplasma gondia nevű parazita okoz.

A betegség tünetmentes és látens formában a lakosság akár egyharmadánál is előfordul. Különösen gyakori a legyengült immunitású embereknél. A betegség különösen gyakori az újszülöttkori időszakban, és néha a hallás is érintett lehet.

A kancsalság másik oka a trauma. A fejsérüléseknél az agyszövet és az idegek károsodása következhet be. A rendellenesség a koponyaüregbe és az agyba történő vérzés, valamint a szemmozgató izomzat vérveszteségének következtében is előfordul.

Néha az okot daganatban is keresni kell. A daganat előfordulása és elhelyezkedése nyomást okoz, de a területen lévő ideg- vagy izomrostok károsodását is.