Ismeri a hangulatzavarok okait? (Bipoláris zavarok, alkoholizmus, ADHD gyermekeknél)

A hangulatzavarok vagy hangulatváltozások a különböző pszichiátriai és mentális zavarokra jellemzőek. Nem mindig rendellenesség vagy betegség.

Egyes változások és zavarok oka lehet a külső környezetből származó korábbi inger, például stresszes és feszült helyzetek esetén.

Ilyenkor természetes, hogy az ember érzelmi stabilitása csökken.

Gyakran a hangulatváltozások a temperamentumhoz vagy az élet egy adott időszakához kapcsolódnak. A hangulatváltozásokat a környezet is kondicionálja.

A hangulatzavarok és hangulatváltozások vagy eufóriában vagy depresszióban nyilvánulnak meg. Eufóriában az ember túl aktívnak és túlzottan energikusnak érzi magát. Depresszióban apatikus, érdektelen a körülötte lévő dolgok iránt és általában rossz a kedve.

A hangulatingadozások pszichés zavarokat okoznak

Nagyon gyakran és jellemzően depressziós zavarok esetén hangulatingadozások fordulnak elő. Ezek lehetnek rövid vagy hosszú távúak. Ez a túlzott szomorúság állapota. Problémát jelent, ha egy ilyen állapot 2 hétnél tovább tart.

Ilyenkor orvoshoz kell fordulni.

Az affektív viselkedési zavarok közé tartoznak a mániás epizódok, amelyek önmagukban vagy a bipoláris zavar részeként jelentkezhetnek.

A mániás-depressziós zavar, más néven bipoláris affektív zavar nagyon súlyos pszichiátriai betegség. A hangulat, de a szervezet általános működésének időszakos változásai jellemzik. Az ember váltakozik a mánia és a depresszió állapotai között.

Hangulati és viselkedésbeli változások vannak jelen.

A disztímia a hangulat, valamint az aktivitás vagy az energia tartós csökkenésének állapota. Egyéb tünetek, mint például a koncentráció zavarai, a reménytelenség érzése, kimerültség és sírás is jelen vannak. Egy másik formája a ciklotímia, amely tulajdonképpen a hangulat váltakozása. A jó hangulat és a hangulatromlás állapotai váltakoznak.

Hangulatváltozások pszichózisban is előfordulnak, mint például a skizofrénia, ahol a személyiség, különösen a psziché érzelmi része összeomlik. Az ebben a zavarban érintett egyén viselkedése és hangulata gyakran változik. A következetes és betartott pszichiátriai kezelés pszichózisban is fontos.

Ilyen zavarra példa a skizoaffektív zavar. Hangulatzavar áll fenn, nevezetesen kórosan emelkedett, majd lecsökkent hangulat váltakozik. Emellett téveszmék és paranoid fantáziák társulnak hozzá.

A memória és a racionális gondolkodás zavarai jellemzőek a demenciára. Ez a mentális zavar különösen az idősekre jellemző. A hangulatzavarok eufória, depresszió és agresszió váltakozásában jelentkeznek.

Hangulatzavarokat okoz az alkohol és természetesen más függőséget okozó anyagok, például a kábítószerek is. Ha az alkoholt mértéktelenül fogyasztják, akkor már alkoholizmusról van szó. Az alkoholizmus a személyiség és az értelem összeomlásával és agresszív viselkedéssel jár.

A delíriumban például érzékelési zavarok és zavarodott állapot jelentkezik. Az illető agresszív lehet, hallucinálhat és gyakoriak a hangulatingadozásai. Alternatívaként álmatlanságban és érzelmi zavarokban szenvedhet.

Az alkohol és más pszichoaktív anyagok hatásai mellett a mérgezés is szerepet játszik a viselkedésbeli változások kialakulásában. Ez főként szerves oldószerek, például észterek, éterek, glikolok által okozott mérgezés. Az emésztőrendszeren keresztül történő lenyeléskor, belégzéskor és bőrön keresztül történik.

Szerves hangulatzavarok például agykárosodás után alakulnak ki. Ez lehet alkoholizmus következménye, agyvérzés után. Szerves agykárosodás és így hangulatzavarok súlyos fejsérülések után is kialakulnak.

A hangulatzavarok anorexiában is megnyilvánulhatnak. Ez egy olyan mentális étkezési zavar, amelyet elsősorban a saját testtömeggel való elégedetlenség jellemez. A táplálékbevitel korlátozásával és a testsúly csökkentésére irányuló túlzott erőfeszítéssel jár.

Hangulatváltozások gyermekeknél

A hangulatzavarok és a hangulatváltozások, különösen gyermekeknél, nagyon gyakoriak az ADHD nevű betegségben. Az ADHD a Attention Deficit Hyperactivity Disorder, más néven hiperkinetikus zavar rövidítése.

Az ADHD-t főként az alábbiak jellemzik:

• figyelemhiányos zavar, figyelmetlenség, a koncentráció fenntartásának képtelensége.
• hiperaktivitás
• impulzív viselkedés

Az ADHD főként iskoláskorú gyermekeket érint, és koncentráció- és tanulási zavarokban, valamint hiperaktivitásban nyilvánul meg, ami az idegességgel együtt hangulat- és viselkedésváltozásokat okoz. Az ADHD más pszichiátriai rendellenességek kockázati tényezője. Más affektív zavarok, például mániás vagy depressziós epizódok is előfordulhatnak gyermekkorban és felnőttkorban egyaránt.

Egyéb betegségek és hangulatváltozások

Más betegségek is megnyilvánulnak hangulati változásokban. Ezek főként idegrendszeri problémák. Például a migrénnél jellemző a súlyos fejfájás és a nyugtalanság. Ezek a tényezők idegességet és gyakran hangulati és viselkedési zavarokat is okoznak.

A hangulatingadozások, valamint az idegesség, a túlérzékenység és a fejfájás az epilepszia esetében is jelen vannak. Az epilepszia olyan betegség, amely epilepsziás rohamokban nyilvánul meg. A rohamok izomgörcsök formájában jelentkeznek.

Az izomgörcsök jelen lehetnek az izomcsoportok egy meghatározott részén, de általános testgörcsök formájában is, azaz az egész test izmainak görcsös megrándulásaként. Ilyenkor tudatzavar is jelen van. A rohamok után, de már előtte is (aura formájában) jelen lehet a hangulatváltozás.

A hangulatváltozások és -zavarok a hormonszintekkel is összefügghetnek. Például a hormonok túltermelődésekor a hangulatváltozások az eufóriától a szorongásig, idegességig és könnyezésig terjednek. Hasonlóképpen a menstruációs ciklus alatti hormonális változások.

Példák az endokrinológiai betegségekre, amelyekben viselkedési zavarok léphetnek fel:

• Cukorbetegség, különösen alacsony vagy magas vércukorszint esetén.
• Pajzsmirigy-alulműködés, pajzsmirigy-alulműködés és pajzsmirigy-túlműködés.
• mellékpajzsmirigybetegségek, mint a hypoparathyreosis és hyperparathyreosis
• Cushing-szindróma
• Addison-kór
• Hyperprolaktinémia

A hangulatzavarok mögött néha fiziológiai okok is állhatnak. Nagyon gyakran az ingerlékenység az alvás és a pihenés hiánya miatt jelentkezik. Ez jellemző az alvási apnoéra vagy az álmatlanságra.

Mindkét rendellenesség elsősorban rossz minőségű alvást, alváshiányt, néha még gyakori alvásmegszakításokat is okoz. Ennek következtében az illető ideges és érzelmileg labilis. A zavarok és a hangulatváltozások ebben az esetben csak az alvászavar gyógyulásával enyhülnek.