Hányás és hányinger étkezés után: lehetséges okok és kezelés

Melyek az evés utáni hányás leggyakoribb okai? Milyen egyéb egészségügyi problémák kísérhetik? Mi a helyzet a diagnózissal vagy a kezeléssel?

A hányás olyan nemkívánatos jelenség, amikor az étel a gyomorból a szájüregben kifelé öklendezik. Kellemetlen érzéssel, hasi görcsökkel és hányingerrel jár.

Számos oka van annak, hogy az emberi szervezet hányással reagál. A hányás mechanizmusáról, okairól, a kísérő tünetekről, a kezelési lehetőségekről és sok más érdekes információról olvashat ebben a cikkben.

Hogyan és miért fordul elő hányás?

A hányás (szaknyelven hányás) az emésztőrendszer védekező reflexe, amellyel a szervezet megszabadul a nem megfelelő gyomortartalomtól. Nem megfelelő lehet a túlzott mennyiségű étel, kémiailag és mikrobiológiailag káros/irritáló étel.

A hányás az emésztőcső felfelé fordított perisztaltikája miatt lehetséges. Ugyanakkor a hasi izomzat heves és heves összehúzódása. Az izomzat összehúzódása kellemetlen vagy fájdalmas görcsökkel jár a hasi régióban.

A hányásra való utasítás a hányási központ irritációja után következik be, amely az idegrendszer hosszúkás agyvelőjében található. Ez a központ irányítja a rekeszizom, a hasizmok összehúzódását, a tápcsatorna fordított perisztaltikáját és a nyelőcső izomzatának elernyedését.

Hányáskor a hangszalagok összezáródnak. Ez megakadályozza, hogy a szervezet a hányadékot a légutakba engedje.

A hányást általában kellemetlen émelygés (szaknyelven hányinger) előzi meg.

A hányás folyamatát 4 fő mechanizmus serkenti:

1. Mechanikai/kémiai receptorok irritációja a traktusban.
2. A véráramban lévő toxinok hatása
3. Érzelmi reakciók
4. A vestibuláris apparátus irritációja

10x etiológia és a hányás lehetséges okai

Az étkezés utáni hányás etiológiája multifaktoriális. Lehet központi vagy perifériás idegrendszeri ok, mérgezés, mérgezés, trauma, az emésztőrendszer akut és krónikus betegségei, hormonális egyensúlyhiány, pszichogén tényező vagy helyi gyomorirritáció.

Hosszan tartó, visszatérő hányás vagy akut, nem specifikus hányás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az alábbiakban példákat említünk az étkezés utáni hányás és hányinger lehetséges okaira:

1. Diétás hiba és nem megfelelő étrend

Az emésztőrendszer túlzott puffadása (tágulása) irritálhatja a mechanikus receptorokat. A gyors evés (zabálás), a túlevés és a traktus egyidejű elzáródása a gyomor puffadását és az azt követő, a hányási mechanizmushoz vezető idegimpulzusokat okozza.

Táplálkozási hiba a nem megfelelő ételek fogyasztása is, pl. a lejárati időn túli vagy szennyezett ételek, amelyek bizonyos kórokozókat tartalmaznak, amelyek irritálják a gyomor-bél traktus kemoreceptorait.

A leggyakoribb hibák közé tartoznak a nem kellően átsütött ételek és a nem megfelelően mosott, szennyezett ételek.

A táplálkozási hibákat hasi fájdalom, görcsök és hányinger érzése kíséri.

2. Ételintolerancia és allergia

Ha Ön ételintoleranciában (laktóz, tejfehérje, glutén...) vagy ételallergiában (glutén, diófélék/gyümölcsök fajtája...) szenved, a hányás a nem megfelelő étel vagy étrendi összetevő elfogyasztása után viszonylag röviddel lehetséges tünet.

Az ételintoleranciát hasi fájdalom, görcsök, székletürítési problémák, hányinger és hányás kísérik. Allergia esetén immunrendszeri allergiás reakció, például viszketés, arcüregduzzanat vagy bőrkiütés és ekcéma is megfigyelhető.

3. Pszichogén tényező

A hányás egyik alapvető kiváltó mechanizmusa az érzelmi tényező. Túlzott stressz, akut stressz, szorongás/depresszió, súlyos érzelmi feszültség, utazás stb.

Részben ide tartoznak az étkezési zavarok is, mint például a bulimiák. A bulimiában az egyén evés után szándékosan hányást idéz elő, hogy kiürítse a gyomortartalmat.

4. Az emésztőrendszer fertőző és akut betegségei

Az emésztőrendszert érintő bakteriális vagy vírusos fertőzések hányást, hasi fájdalmat, hányingert, általános gyengeséget, fejfájást, székletürítési problémákat és a legtöbb esetben testhőmérséklet-emelkedést (lázat) okoznak.

Az emésztőrendszer valamelyik részében kórokozó által okozott akut gyulladás(akut gyomorhurut, bélhurut...) általában csak rövid ideig - átlagosan 3-5 napig - tart.

Veszélye a szervezet túlzott folyadékvesztése és kiszáradása.

Óvakodjon a hirtelen fellépő erős fájdalomtól, az egyértelmű ok nélküli hányástól vagy egyéb nem specifikus klinikai tünetektől. Lehet vakbélgyulladás és más akut betegségek, amelyek hirtelen szakorvosi kezeléshez vezetnek.

A szervezetben lévő pontos kórokozó diagnosztizálása és a szakszerű kezelés megállapítása antibiotikummal vagy egyéb támogató farmakoterápiával szükséges.

5. Az emésztőrendszer krónikus betegségei

Hosszú távú krónikus emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak hányingert vagy hányást. Ez az állapot gyakran jár együtt egyéb klinikai tünetekkel, mint például gyomorfájdalom, hasmenés/székrekedés vagy görcsök.

A krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség, szintén okozhatnak emésztési panaszokat hányinger és hányás formájában, ha a betegség lefolyása súlyosbodik vagy irritálja a beleket.

Ilyen például az irritábilis bél szindróma és az irritábilis gyomor szindróma, amikor az emésztőrendszer túlműködése és ideges érzékenysége puffadást, hasi görcsöket, hányingert, hányást vagy gyomorégést okoz evés után.

6. Valamilyen kémiai anyag (alkohol, kábítószer...) által okozott irritáció.

A túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása károsíthatja és irritálhatja az emésztőrendszer kémiai receptorait. Az alkohol közvetlenül hat a hányás idegközpontjára. Az alkohol a gyomorsavval is helytelenül reagálhat.

Akár a fogyasztás, akár a szaglóközpont vegyi anyagokkal történő irritációja (veszélyes anyag, például méreganyag, gyógyszer és bizonyos gyógyszeres terápia alkalmazása) következtében léphet fel a hányás mechanizmusa.

7. Az egyensúlyrendszer irritációja

A vestibuláris apparátus a fej és a test térbeli egyensúlyozásának érzékszerve. A belső fülben lévő egyensúlyi apparátus irritációja és ingerlése hányásmechanizmust idézhet elő.

A kiszámíthatatlan mozgások, a magasság, bizonyos szokatlan tevékenységek, a járműben való utazás vagy az egyensúlyrendszer betegsége hányingert, kinetózist és hányást okozhat.

8. Neurológiai betegség

Az idegrendszer egyes betegségei közvetlenül irritálhatják a hányásközpontokat. Ide tartozik az agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, agyduzzanat, migrén, agyrázkódás, agyvérzés, agydaganat vagy intrakraniális hipertónia (fokozott nyomás és feszültség).

Ezek azonban olyan betegségek és egészségügyi állapotok, amelyek szakorvosi diagnózist és kezelést igényelnek.

9. Más betegség kísérő tünete

Mivel a hányás meglehetősen elterjedt klinikai tünet, az ideg- és emésztőrendszeren kívüli betegségekkel is összefüggésbe hozható.

Ilyen például a vesegyulladás és a vesebetegség, az epehólyaggyulladás, a rák, valamint bizonyos gyógyszeres terápiák, kemoterápia vagy sugárkezelés következménye.

10. terhesség

A terhesség jellegzetes egészségügyi problémája az úgynevezett reggeli rosszullét (azonban nem feltétlenül csak reggel jelentkezik), amely hányással járhat. A hányinger az ételek elfogyasztása után is jelentkezik.

Ezt az állapotot a női hormon, a progeszteron magasabb szintje okozza, amely csökkenti a gyomornedv termelődését és a gyomorfal mozgékonyságát (mobilitását) is.

A terhességi hányinger általában főként a terhesség első harmadában jelentkezik, majd fokozatosan megszűnik. Szükséges azonban a nőgyógyász/ szülészorvos általi ellenőrzés.

Összefoglaló a hányinger és hányás érzésének lehetséges okairól:

• Túlzott mennyiségű étel fogyasztása
• Nem megfelelő szennyezett ételek fogyasztása
• Tartósan nem megfelelő étrend és életmód
• Az ételek nem megfelelő feldolgozása a szájban
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Méregtelenítés és mérgezés nem megfelelő anyaggal
• Élelmiszerallergia és -intolerancia
• Étkezési zavarok
• A gyógyszeres kezelés mellékhatása
• Pszichológiai tényező (stressz, utazás, szorongás...)
• Alacsony vérnyomás
• Erős szagokra való reakció
• Az emésztőrendszer akut és krónikus betegségei
• A bélrendszer gyulladásos betegségei
• Irritábilis bél/gyomor szindróma
• Migrén és fejfájás
• Egyensúlyzavar a középfülben
• Más betegség kísérő tünete
• Női terhesség időszaka
• Hormonális változás a PMS kapcsán

Hányás kísérő tünetei és megnyilvánulásai

A hányás nemkívánatos jelenség, amely gyakran más tüneteket és jeleket is magával hoz. Ezek jelenléte és kombinációja a hányás etiológiájától és okától függ. De mikor kell orvosi segítséget kérni?

Lehetséges kísérő tünetek:

• Hasi fájdalom
• Hasi görcsök
• Hányinger
• Fejfájás és migrén
• Szédülés
• Szájszárazság érzése
• Kellemetlen rossz lehelet
• Túlzott izzadás
• A székletürítés csökkent gyakorisága
• Emelkedett testhőmérséklet
• Általános gyengeség és túlzott fáradtság
• Stressz és szorongás
• Kiszáradás

Mikor kell orvosi segítséget kérni?

• 12 óránál hosszabb ideig tartó hirtelen, akut hányásrohamok esetén
• Hosszan tartó hányás és hányinger
• Ha újszülöttről van szó
• ájulásérzés
• A hányás vért tartalmaz
• A hányás fekete vérrögöket tartalmaz
• Ha az ok lehet gyógyszeres kezelés, amit szednie kell
• Mérgező étel fogyasztása
• Feldolgozatlan, kockázatos ételek fogyasztása
• Gyógyszer, méreganyag vagy túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása
• Túlságosan megemelkedett testhőmérséklet (láz)
• Trópusi országokból való utazás története

Hányás kisgyermekeknél

A gyermekek és a felnőttek hányási mechanizmusa megegyezik. Ha a központi idegrendszer a gyomor irritációjára érzett érzést kap, a gyomortartalom kilökődése következik be.

A gyermekek azonban valamivel gyakrabban hánynak, mint a felnőttek. Ennek oka az érzékenyebb immunrendszer.

A szoptatás vagy mesterséges tej etetése utáni hányás (böfögés) gyakori és természetes jelenség, amely a fejlődéssel fokozatosan megszűnik.

Ha azonban a gyermek gyakori hányást vagy egyéb betegségre utaló jeleket (kólika, hasmenés, vér és nyálka a székletben, megemelkedett hőmérséklet stb.) mutat, sürgős orvoslátogatásra van szükség.

Lehetséges okok, amiért a gyermekek nem specifikusan hánynak:

• A gyomor és a belek betegségei (gasztroenteritisz, bélinfluenza...).
• Táplálékallergia
• Egyéb fertőzések (agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás...).
• Agyrázkódás
• Ételmérgezés

Mikor forduljak orvoshoz a gyermekemmel?

• Ha újszülöttről van szó
• Ha a hányás és a hasi fájdalom néhány óránál tovább tart
• Ha vér vagy fekete lerakódás van a hányásban
• Ha a hányás élénkzöld színű
• Ha a csecsemő beütötte vagy megsérült a feje
• Ha a csecsemő lázas vagy más betegségre utaló jeleket mutat.
• Ha a gyermek homályos klinikai tüneteket mutat
• Ha veszélyeztetett gyermekről van szó, akinél társuló diagnózisok állnak fenn.

Milyen kockázatai vannak a gyermek hányásának? A visszatérő állapot kockázata

A hányás diagnózisa

A diagnózist háziorvos vagy szakorvos (gasztrointesztinológus) közvetíti.

Az alapdiagnózis a beteg átfogó anamnézisének felvétele, a beteg vizsgálata aspirációval, meghallgatással, tapintással és a beteg klinikai tüneteinek értékelésével.

Az anamnézis részeként a vizsgáló orvos elsősorban az emésztőrendszer betegségeire, neurológiai vagy autoimmun betegségekre és a családi anamnézisre összpontosít. Gyakori a hasi szervek műszeres ultrahangvizsgálata.

Fertőző betegség gyanúja esetén vérmintát kell venni a betegtől a kórokozó meghatározásához az antibiotikumos kezeléshez.

Ha a hányás a diétás intézkedések, a gyógyszeres terápia és a nyugalmi rend után rövid időn belül nem szűnik meg, kiterjesztett diagnózisra van szükség.

A gyomor-bélrendszer krónikus gyulladásos betegségeinek, ételintoleranciák/allergiák és egyéb betegségek gyanúja esetén az emésztőrendszer endoszkópos képalkotását végzik.

A laboratóriumban vizelet- és székletminták is vizsgálhatók.

Ha a szervezet bármely más belső rendszerének betegsége gyanúja merül fel, a beteget neurológus vagy más megfelelő szakember vizsgálja meg.

A hányás differenciáldiagnózisa azonban kihívást jelent, mivel oka többtényezős.

A hányás kezelési lehetőségei

A kezelés meghatározása a hányás diagnózisától és okától függ. A táplálkozási hiba kapcsán a legtöbb esetben konzervatív otthoni kezelést írnak elő rövid távú diéta, életmódváltás és pihenőprogram formájában.

Az otthoni intézkedések közé tartoznak többek között a következők:

• Megfelelő ivás (sima víz, tea).
• Rövid távú, az emésztőrendszert nem terhelő diéta.
• Gyógyszeres kezelés a hányinger megfékezésére az orvos által jelzett módon.
• Pihenés és a fizikai és szellemi megterhelés kiküszöbölése.

A hányás esetén megfelelő diéta olyan élelmiszerekből áll, amelyek a lehető legkevésbé terhelik az emésztőrendszert. Kerülni kell a zsíros, nehéz ételeket, a tejtermékeket, az alkoholt, a kávét és a fűszeres ételeket.

Miután a gyomor lassan lecsillapodott, célszerű kis kortyokban - ideális esetben sima víz, édesített tea vagy kóla - elkezdeni inni. A szervezet nagymértékű folyadékvesztesége miatt megfelelő cukor- és sóbevitelre van szükség.

A házi koszt megfelelő:

• Banán
• Kekszek/cukrok
• Száraz fehér zsemle
• Kukoricapehely
• Főtt burgonya/rizs
• Száraz tészta
• Főtt sárgarépa
• Zsírtalan csirkeleves
• Főtt sovány csirkehús

Olvassa el még:
Mi a helyes diéta hasmenés, székrekedés vagy hányás esetén? Hogyan lehet megállítani őket?

Ha a hányást kórokozó (baktérium, vírus) okozza, a betegnek orvosi kezelésre van szükség antibiotikumok és más gyógyszerek formájában, amelyek enyhítik a betegség klinikai tüneteit.

A hányás kezelésének részeként az orvos olyan gyógyszereket írhat fel a betegnek, amelyek elnyomják a hányingert és a hányás érzését.

Súlyos kiszáradás esetén a beteget rövid időre kórházba szállítják, hogy intravénásan pótolják a folyadékot és a tápanyagokat a szervezetbe.

Gyomor-bélrendszeri fertőzés vagy túlzott hányás után ajánlatos probiotikumok beiktatása az emésztés elősegítése és a bélflóra baktériumainak egyensúlyba hozása érdekében.

A gyomor-bélrendszer igazolt krónikus gyulladásos betegsége vagy ételallergia esetén a kezelés a konkrét diagnózisnak megfelelően kerül meghatározásra.

Ezek közé tartozik az életmódváltás, a hosszú távú diétás intézkedések, a gyógyszeres kezelés és a gasztrointesztinológus általi rendszeres ellenőrzés.

Ha neurológiai vagy más specifikus diagnózis igazolódik, a páciens egyéni kezelését a kezelőorvos végzi.