A fényérzékenység a szembetegség jele. Olyan tünetek is társulnak hozzá, mint a szemfájdalom, vakarózás, viszketés vagy szemfáradtság. Más esetekben neurológiai problémára, például agyhártyagyulladásra utalhat.
A fényérzékenység lehet idegrendszeri jellegű probléma, a szem működésének vagy szerkezetének zavara. Egyes esetekben néhány súlyosabb fertőző betegség tünete.
Szaknyelven ezt az állapotot fotofóbiának nevezik.
Az illető érzékenyebb a fényre, és ez kellemetlenné teszi. Például a különböző megvilágítású helyiségek között is nehezen mozog. Különösen, ha egy kevésbé megvilágított belső térből a külsőbe megy.
Néha a fényhiánynak külső okai is lehetnek.
Nagyon gyakran szenvednek túlzott fényérzékenységtől azok az emberek, akik idejük nagy részét irodai munkával töltik sötétebb helyiségekben. A fényvakság akkor is előfordul, ha valaki hosszú ideig számítógépes berendezésekkel és monitorokkal dolgozik.
Leggyakrabban a fényérzékenységet általában valamilyen szemhiba vagy betegség megnyilvánulásának tekintik.
A szem különböző gyulladásos betegségeinek tünete, mint például az írisz (íriszgyulladás), a szaruhártya (keratitis), a retina (retinitis) vagy a kötőhártya (conjunctivitis) gyulladása.
A kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori. A kötőhártya egy nyálkahártyából álló hártya, amely a szemet és a szemfehérjét borítja a szem elülső részétől a szaruhártya széléig. Jellemzően ez a gyulladás vágó érzéssel jelentkezik a szemben, fokozott könnyezéssel és fájdalommal az érintett szemen. A legtöbb esetben a gyulladás csak az egyik szemet érinti.
Gyakran szürkehályog állhat a fényérzékenység hátterében. A legtöbb esetben a szürkehályog tünete a fényérzékenység. Ez a szemlencsét érinti. Az elhomályosodik, és az illető egyfajta homályos látást és általános látásromlást tapasztal.
Jellemzően a látásélesség is csökken, különösen a távolban. Gyakran a glaukóma szemproblémáknál más tünetekkel is jár, mint például látás- és fókuszálási zavarok még közelről is, valamint nyomás vagy fájdalom a szemben.
Az idegrendszer betegségei
A szembetegségen kívül a fényérzékenységet okozhatja az idegrendszeri probléma is. Ilyen lehet az agy és az agyhártya gyulladása, valamint vérzés vagy daganat.
Az agyhártyák irritációja lép fel, ami agyhártyás tüneteket vagy akár agyhártyás szindrómát eredményez.
A tünetek közé tartoznak:
fejfájás
émelygés, később hányás
fényérzékenység (fotofóbia)
túlérzékenység a zajra (fonofóbia)
a nyakizmok merevsége, egyébként nyaki ellenállás is.
A meningococcus B és C típusú meningococcus által okozott agyhártyagyulladás agyhártya-irritációt okoz. Hirtelen kezdődő, gyors lefolyású és gyors lefolyású, órákon belüli betegség. Gyermekeknél és időseknél gyakran halálos kimenetelű.
Az agyhártyagyulladásban fejfájás, hányás és szédülés jelentkezik. Láz, akár 40 °C-ig, és a bőrön apró, pöttyös véraláfutások (ún. petechiák) társulnak.
Későbbi stádiumban a betegség tudatzavarral, görcsökkel járhat. Későbbi szövődmény lehet az epilepszia, de halláskárosodás is.
Az agy gyulladását vírusok vagy baktériumok okozzák. Például a kullancsencephalitisben az agyhártya és az agy begyullad a kullancs által átvitt vírusfertőzés következtében.
A Lyme-kór az agyat és a központi idegrendszert is érintő fertőző betegségek közé tartozik. A betegség bakteriális eredetű, és szintén kullancsok terjesztik.
A fertőzés a bőrt, az ízületeket és a szívet is érinti. A betegség nagyon hosszadalmas, az illető fáradt és fejfájástól szenved. Egy másik okozója lehet a malária, amely szintén fertőző betegség. A személy még ennél a betegségnél is fényérzékeny.
A kanyaró szintén fertőző betegség. Jellemző a bőrkiütés, és a betegség nagyon fertőző. Ugyanakkor fényérzékenység is van.
Az idegrendszer más betegségei is megnyilvánulhatnak fényérzékenységben. A migrénre például erős fejfájás jellemző. A személy e fájdalom alatt fényérzékeny.
A fényérzékenység egyéb okai
Nem jellegzetes tünetként a fotofóbia előfordulhat pajzsmirigy túlműködésben is, ami a pajzsmirigy betegsége. Ebben a betegségben a hormonok túltermelődése áll fenn. Ezzel összefüggésben Basedow-kór is előfordulhat, ami a szemnek a szemüregből való kiemelkedését (exophthalmus) és néha kettős látást és fényérzékenységet okoz az érintett személynél.
Fényérzékenységről számolnak be a szisztémás lupus erythematosus vagy B3-vitaminhiány nevű betegség esetén. Ez a veszettség egyik tünete. Az albinizmusban szenvedő emberek is lehetnek fényérzékenyek.
Ha a fényfóbia nyilvánvaló okok nélkül jelentkezik, mindig legjobb, ha orvoshoz fordulunk a diagnózis felállítása érdekében.
A portál és a tartalom célja nem az, hogy helyettesítse a szakmai
vizsga. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem kötelező érvényű
csak, nem tanácsadó. Egészségügyi problémák esetén javasoljuk, hogy keresse meg a
szakmai segítség, orvos vagy gyógyszerész látogatása vagy kapcsolatfelvétele.