Csontritkulás: mik az okai? Befolyásolható-e az étrenddel?

A csontritkulás akkor következik be, amikor a csonttömeg csökken. Ha ez a csonttömeg nem újul meg, és nem jön hozzá új csont, akkor betegség lép fel.

Az ember élete során a csontok fokozatos átalakulása és regenerálódása normális. A régi csonttömeg egy része folyamatosan lebomlik, és helyette új csontszövet képződik.

Betegség vagy öregedés következtében ez a megújulás károsodhat. A csontritkulás leggyakoribb oka az öregség.

Életkor és nem

Idős korban a régi csontszövetet csak nagyon korlátozott mennyiségben pótolja új szövet, különösen a 70 év feletti embereknél. A csont elvékonyodása a csontokat is érzékenyebbé teszi a törésre vagy más sérülésre.

Törések akár ártalmatlannak tűnő ütődések esetén is előfordulhatnak. Nőknél a csontok túlzott elvékonyodása az ösztrogén hormon hiánya miatt is előfordulhat az átmenet (menopauza) után.

Csontbetegségek

A csontok elvékonyodása a csontozat csontritkulásnak nevezett mozgásszervi betegségére is jellemző, amely a csontszövet anyagcsere-betegsége, amelyben a csonttömeg mennyisége és a csont minősége csökken.

A csontritkulás leggyakrabban a nőket érinti, és jellemzően hátfájásban és magasságcsökkenésben nyilvánul meg. A csontritkulás oka lehet kalciumhiány is. Gyakran a csontritkuláshoz skoliózis is társul.

Lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges típus I. és II. típusra osztható. Az első típus a menopauza után jelentkezik, és szintén az életkor határozza meg. 55 és 65 éves kor között fordul elő leggyakrabban.

A második típus a szenilis csontritkulás, amely 70 éves kor után jelentkezik. A másik típus az idiopátiás csontritkulás. Ez bármely életkorban előfordul, és az oka ismeretlen.

A másodlagos csontritkulást betegség okozza. Lehet endokrin, örökletes, cukorbetegség, felszívódási zavar, daganat. Az egyik ok a hosszú távú immobilizáció.

A csontritkulás megnyilvánulásai nem feltétlenül észlelhetők. Gyakran véletlenül, röntgenvizsgálat során találkozunk velük. Fő jellemzői közé tartoznak:

• az alak deformációja
• a gerinc görbületének torzulása
• a magasság csökkenése (akár 10 cm-nél is nagyobb mértékben)
• fájdalom, amelyet a mozgás és a megerőltetés súlyosbít.
• fájdalom a gerincben, különösen hosszú ideig tartó állás, járás, helyváltoztatás esetén
• hirtelen fellépő, éles fájdalom a mellkasi és az ágyéki gerinc alsó és felső szakaszán.
• gyakori combcsont-, felkarcsont-, csukló- és csigolyatörés

Milyen egyéb betegségek befolyásolják még a vékonyodást?

A vesebetegségek vagy a reumatikus betegségek több fajtája is hatással van a csontritkulás kialakulására. Az emésztőrendszer egyes betegségei is befolyásolják a csontok elvékonyodását. Ilyen például a hemokromatózis.

Ez a máj betegsége, amelyet a vas túlzott lerakódása okoz a szövetekben ferritin és hemosiderin formájában. Ezt követően e szövetek toxikus károsodása is bekövetkezik. Így a lerakódás az ízületekben és a csontokban is előfordulhat, és károsíthatja azokat.

Egy másik probléma a cöliákia, amely az emésztőrendszer olyan rendellenessége, amelyben a bélrendszer nem képes feldolgozni a glutén nevű fehérjekeveréket. Ez a bélrendszer krónikus autoimmun betegsége.

Csontfájdalom, ízületi fájdalom, a bélből a csontvelőbe jutó vitaminok felszívódásának károsodása, és a csontokból a kalcium lebomlása is megtörténik. Tehát anyagcsere hajlam van a csontok elvékonyodására.

A Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás is példa erre. Ebben az esetben még külön betegségről is beszélnek metabolikus csontritkulás vagy csontlágyulás formájában.

Még egyes endokrinológiai betegségeknél is problémák vannak a csontok elvékonyodásával és magának a csontszövetnek a minőségével, például Cushing-szindrómában.

Ezt a betegséget a kortizol fokozott termelődése jellemzi. A kortizol egy szteroid hormon, amely a szénhidrát-anyagcsere szabályozásához szükséges. A megnövekedett kortizolszint következtében azonban a kalcium-anyagcserével is problémák vannak, ami viszont a csontok elvékonyodását eredményezi.

A csontritkulást pajzsmirigy- vagy mellékpajzsmirigybetegség is okozhatja, ami tulajdonképpen egy endokrin betegség.

Vese rendellenességek

A vesék is hatással lehetnek a csontok elvékonyodására és a csontok minőségére. Például a vesegyulladás is okozhatja ezt a csontminőségi zavart a szervezetben. A vesék feladata, hogy megtisztítsák a vért a salakanyagoktól és a salakanyagoktól. Ha begyulladnak és meghibásodnak, nem tudják teljes mértékben ellátni ezt a feladatot. Ha a vesék krónikusan meghibásodnak, más betegségek, például vérszegénység vagy csontproblémák is társulhatnak a szervezetben.

Csontritkulás még anorexiában is

A csontritkulás problémái étkezési zavarok, például az anorexia esetén is előfordulnak. Ezek olyan pszichés étkezési zavarok, amelyek során az illető megpróbál lefogyni. Emiatt vagy megtagadja az ételt és a táplálékot, vagy megpróbál túlzottan sokat mozogni, vagy más módon kiűzni az emésztett táplálékot a szervezetből. A táplálék mennyiségének, de minőségének korlátozása miatt különböző táplálkozási zavarok lépnek fel. Kiszáradás, anyagcserezavarok és a csontsűrűség csökkenése jelentkezik.

Negatív hatású gyógyszerek

Egyes gyógyszerek is hatással vannak a csontritkításra. Ezek főként a glükokortikoidok képviselői. Gyulladáscsökkentő hatásuk miatt alkalmazzák őket.

Néhány antiepileptikum és antidepresszáns negatív hatással van a csontokra. Hasonlóan hatnak egyes rákgyógyszerek és az immunszuppresszánsok is.

Életmód és csontok

Az életmód szintén negatív hatással van a csontok minőségére. A csökkent fizikai aktivitás negatívan járul hozzá. A kalcium és a D-vitamin étrendi hiánya ugyanilyen súlyos. Az alkohol és a dohányzás szintén.