Apátia: Mi az apátia és mik a tünetei? Diagnózis és kezelés

Az apátia hatással lehet a munkánkra, a családi kapcsolatainkra és még a leghétköznapibb napi tevékenységekre is.

Az apátia lehet rövid távú állapot vagy hosszú távú betegség tünete.

Gyakran jár együtt demotivációval, érdektelenséggel, szomorúsággal és a környezeti ingerek iránti közömbösséggel.

Megnyilvánulások és tünetek, okok, diagnózis, kezelési lehetőségek, motiváció, pszichoterápia és még sok más érdekes információ található a következő cikkben.

Mi az apátia?

Az apátiát hivatalosan a motiváció, az akaraterő, az érzelmekés a környezeti ingerek iránti érdeklődés hiányaként határozzák meg. Közömbösség és gyakran fokozott fáradtság és szomorúság jellemzi. Befolyásolhatja a munkát, a személyes kapcsolatokat és a szokásos napi tevékenységeket.

Az apátia hasonlíthat lustaságra, a környezeti ingerek iránti érdektelenségre vagy akár az élet iránti ellenszenvre is.

Az apátia (közömbösség) szinonimája a letargia kifejezés.

Mindannyian tapasztaltunk már életünk során egyszer apátiás állapotot. Bizonyos élethelyzetekben az apátia normális lehet.

Gyakran csak rövid távú állapot, amelyet különböző okok okoznak. Okozhatja egy megterhelőbb időszak a munkában és a magánéletben, stressz, hosszú távú sztereotípia, fizikai és szellemi fáradtság stb.

Az apátia lehet átmeneti állapot, amely viszonylag rövid idő alatt elmúlik, vagy bizonyos betegségek tüneteként jelentkezhet. A gyakori, hosszú távú és krónikus apátia veszélyes.

Az apátia különböző neurológiai és pszichés betegségek tünete lehet.

Különböző pszichológiai betegségek tünete lehet, mint például a következőképp depresszió a szorongásos zavarokOlyan neurológiai betegségeknél is előfordul, mint az Alzheimer-kór vagy az időskori demencia.

Az apátia tünetei és megnyilvánulásai

Az apátiás állapot tünetei határozottan nem kellemesek. Az apátia lehet fizikai és mentális. Kimerültségben, csökkent energiában, koncentrációs és gondolkodási képtelenségben nyilvánulhat meg.

Az apátia lehetséges tünetei :

• Energiahiány
• Motivációhiány
• Demotiváltság
• Közömbösség
• Az élet és a normális tevékenységek ellenszenve
• Gyakori hangulatváltozások
• A hangulat romlása
• Szomorúság és szorongás érzése
• Álmosság, letargia
• Fokozott fáradtság
• Lustaság
• Csökkent gondolkodási képesség
• Csökkent koncentrálóképesség
• A környezeti ingerek iránti érdektelenség
• Csökkent alvásminőség
• gyengébb munkateljesítmény
• Problémák a partnerkapcsolatokban
• A társadalmi élet figyelmen kívül hagyása
• Introvertált tendenciák
• Fejfájás és migrén

Az apátia etiológiája és okai

Nem csak rövid távú motivációvesztés?

Nagyon fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a kóros apátia és a motivációvesztés, valamint a konkrét okkal járó átmeneti apátiás állapot között.

Mindannyian átéljük valamikor a kudarc és a stagnálás kellemetlen szakaszát.

Az életben frusztrált egyén könnyen apátiás állapotba kerül. Ez az érzés napokig vagy hetekig tarthat. Ha nem foglalkozunk vele, ismételten visszatérhet.

Ha a hosszan tartó apátia zavarja a személyes kapcsolatokat, a munkát és a mindennapi életet, akkor kóros állapotról van szó.

A kóros apátiát a társas kapcsolatok, a társadalmi tevékenység, a külső ingerek és a szokásos napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése jellemzi.

A konkrét okból eredő rövid távú motivációvesztés sokkal könnyebben kezelhető, ellentétben a kóros apátiával.

Egy rossz időszak leküzdésével, életmódváltással, munkával, új ingerekkel, hobbikkal, kreatív tevékenységekkel, környezeti támogatással, pszichoterápiával, meditációs motivációs technikákkal és sok más módon és életimpulzusokkal.

A kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a stressz kiküszöbölése és a minőségi alvás a test-lélek egyensúlyának alapja.

Nehéz időszak, tartós motivációvesztés és stagnálás érzése esetén célszerű egy szerettünkhöz vagy ideális esetben szakemberhez fordulni. Egy pszichológus (pszichoterapeuta) sokkal gyorsabban segíthet az állapot elemzésében és kezelésében.

Célszerű tudatosítani a demotiváció okát, és rövid távú célokat, prioritásokat és elvárásokat kitűzni.

Apátia és betegség

A mentális betegségben jelentkező apátia minden korosztályt érinthet. Az apátia okait nem lehet általánosságban felsorolni. Aszerint különböztetjük meg őket, hogy milyen betegséget kísérnek.

A tartós apátia különböző pszichiátriai és neurológiai problémák kísérő tünete lehet. Gyakran társul depresszióval, melankóliával, szorongásos zavarokkal vagy skizofréniával.

Leggyakrabban az apátia depresszióhoz társul.

Az apátia neurodegeneratív betegségben szenvedőknél is előfordulhat. A leggyakoribb apátiás tünetekkel járó neurológiai betegségek a demencia, az időskori demencia, Parkinson-kór a Alzheimer-kór betegség.

Az apátia gyakran a szenilis demencia vagy az Alzheimer-kór kialakulásának egyik első jele lehet.

Előfordulhat anorexia nervosában és más étkezési zavarokban szenvedő embereknél is. Az apátia bizonyos esetekben az agyban bekövetkező szerves elváltozások, például ciszta, gyulladás, vérömleny, vérrög, daganat és egyéb strukturális leletek következménye lehet.

Mikor célszerű szakember segítségét kérni?

Ha a rövid távú apátia oka megoldódott, nem szükséges orvoshoz fordulni ezzel az állapottal. Ebben az esetben is célszerű igénybe venni a család és a szeretteink támogatását.

Ha a kellemetlen események miatti apatikus viselkedés több héten keresztül fennáll, és minden erőfeszítés ellenére sem javul, szakember - pszichoterapeuta (pszichológus, pszichiáter) segítségét kell kérni.

A pszichés tünetekkel (szorongás, depresszió, a környezet iránti érdektelenség) és testi tünetekkel (fáradtság, fejfájás) járó tartós apátiás állapot pszichiáter felkeresését igényli.

Ha ezt a lehetőséget fontolgatja, ne habozzon szakemberhez fordulni.

Diagnózis és kezelési lehetőségek

A legtöbb esetben az apátia etiológiájának diagnózisát pszichiáter, pszichológus vagy neurológus állítja fel. Az orvos egy minősítési skála segítségével értékeli az apátia hatását a mindennapi, szakmai és személyes élet minőségére, valamint az egyén gondolkodásának változásaira.

A konzervatív kezelés pszichoterapeutával tartott ülésekből áll. A pszichoterapeuta irányítja Önt egy pozitívabb világkép kialakítására. Különböző technikákat mutat a megfelelő gondolkodásmód és motiváció érdekében.

Az apátia pszichoterapeuta általi tanácsadás segít az egyénnek abban, hogy gyorsabban megbirkózzon a nem kívánt állapottal. Segít az egészséges gondolkodásmód és életmód felé.

Az orvos farmakoterápiát is felírhat - gyógyszeres kezelést a szorongás és a depressziós állapotok enyhítésére. Ezek a negatív tünetek gyakran társulnak az apátiával.

A konkrét pszichofarmakon a pontos diagnózistól, a tünetektől és az egyén egészségi állapotától függ.

A neurodegeneratív és mentális betegségek apátiás állapotainak kezelése elsősorban gyógyszeres. Az apátiás tünetekkel és az általános mentális egészséggel összefüggésben leggyakrabban antidepresszánsokat, pszichostimulánsokat, antipszichotikumokat és más pszichofarmakonokat alkalmaznak.

Az apátia megnyilvánulásai gyermekeknél

Ha azt veszi észre, hogy gyermeke hirtelen más, letargikus és ingerekre nem reagál, legyen éber, és ha kétségei vannak, keressen fel egy gyermekorvost. Lehet csak fáradtság, de lehet fertőzés vagy más akut betegség is.

Ha gyermeke hirtelen megváltozik, letargikus és nem reagál az ingerekre, legyen éber. Ha kétségei vannak, forduljon gyermekorvoshoz. Ez lehet csak fáradtság, de lehet fertőzés vagy más akut betegség is.

Kisgyermekeknél az apatikus állapot általában más betegséghez társul.

A kisgyermekek fiziológiailag energikusabbak, pozitívabbak és általában élénkebbek. A fáradtság, a demotiváltság és a környezeti ingerek iránti érdektelenség általában egy másik betegség tünetei.

Ez lehet hétköznapi betegség, például megfázás vagy influenza, de lehet súlyosabb állapot is, például agysérülés, agyhártyagyulladásés más fertőző betegségek.

Ez lehet egy otthoni vagy iskolai környezetben bekövetkezett eseményre adott érzékeny válasz is.

Idősebb gyermekeknél vagy serdülőknél az apátia lehet az önkeresés, az érdektelenség, a magányosság érzése stb. megnyilvánulása.

Tartós apátia és egyéb tünetek (szorongás, depresszió, pánik...) esetén célszerű gyermekorvoshoz vagy gyermekpszichiáterhez fordulni. Ezzel megelőzhető a felnőttkori mentális betegségek kialakulása.