Alultápláltság: mi okozza és mik a következményei + típusok

Az alultápláltság a szervezet megfelelő működéséhez szükséges tápanyagok hiányából ered. Ennek a hiánynak több oka is lehet. Ezért az alultápláltságot is több típusra osztjuk.

A kachexia szintén egy kifejezés, amelyet a fogyás leírására használnak.

Alultápláltság = alultápláltság = marazmus = kwashiorkor = karantén = kachexia.

Az elsődleges alultápláltság alapja a nem megfelelő táplálékbevitelben keresendő. Ez a típus a fejlődő országokban és a rossz társadalmi-gazdasági körülmények között élő rétegekben fordul elő. A modellek éheztetése a testsúlyuk alacsonyan tartása érdekében közismert.

Másodlagos alultápláltságról akkor beszélünk, ha azt valamilyen betegség okozza. Számos betegségállapot okozhatja. Ezek nagy százaléka főként krónikus betegség.

Az alultápláltságot szaknyelven alultápláltságnak is nevezik. Az elnevezés a latin malus (rossz) és nutritio (táplálkozás) szavakból származik.

Az elsődleges és másodlagos felosztás mellett ismerünk még egy másik felosztást is. Energia alultápláltságra és fehérje alultápláltságra oszlik.

Az energetikai alultápláltságot marazmusnak is nevezik. Ezt az elégtelen energiaellátás okozza. Az ilyen típusú alultápláltságban érintett személy sovány, hiányzik vagy elveszíti a bőr alatti zsírt. De nincs károsodott immunrendszere, és a vér fehérjeszintje normális.

A fehérje (protein) alultápláltságot (más néven kwashiorkor) több tünet jellemzi. Az egyik az alacsony vérfehérje-szint, a másik pedig az alacsonyabb fehérvérsejt-szint, ami a csökkent immunitást befolyásolja.

Ebben az esetben a szervezet képtelen a cukrokat és a zsírokat energiaként felhasználni. Helyettük a fehérjéből származó energiát használja fel. A csökkent fehérjeszint ezt követően duzzanatot okoz.

Ehhez járul a rossz sebgyógyulás, és a legsúlyosabb szövődmények közé tartozik a többszervi elégtelenség, a szepszis. Egy sajátos állapot a szénhidráthiány. Egy tápanyagelem hiányára utal. Ez a kifejezés magában foglalja például a vitamin- vagy nyomelemhiányt.

Az alultápláltság leggyakoribb okai közé tartoznak

Alultápláltság fordul elő például különböző fertőzések, rákos megbetegedések vagy emésztési zavarok esetén, amikor a szervezet nem jut elegendő tápanyaghoz és szükséges anyaghoz.

A kachémiával gyakran együtt jár az immunrendszer gyengülése vagy a vörösvértestek hiánya. Alultápláltság fordul elő az AIDS-ben szenvedőknél is, amely az immunrendszer betegsége, és amelynél az illető testsúlycsökkenéstől, hasmenéstől, hányingertől és hányástól is szenved.

A májzsugor egy krónikus folyamat, amelyet a szövetek elhalása és kötőszöveti pótlása okoz. A máj csomós átalakulása következik be, amelyben szintén jelen van az alultápláltság. Ez főként az étvágytalanság miatt következik be.

Az illető ezt követően lefogy, fáradt lesz és székelési zavarai vannak. A máj megnagyobbodása is előfordul. A májzsugor hátterében leggyakrabban alkoholizmus, hepatitis, drogkárosodás vagy bizonyos, a máj megfelelő működését zavaró anyagcserezavarok állnak.

Hasnyálmirigyrák esetén is előfordul a cachexia. Mivel ez egy nagyon fontos szerv, amely szabályozza a szervezet anyagcsere- és emésztési tevékenységét, működésének zavara többféle tünetben nyilvánul meg.

A hasnyálmirigyet érintő daganatoknak két típusa van. Ezek a duktális vagy a mucinózus daganat. A duktális karcinóma veszélyesebb. Ez a rák hasi fájdalommal, fogyással, fáradékonysággal, étvágycsökkenéssel és hányingerrel jelentkezik.

Az alultápláltság számos mentális zavarban gyakori. Ilyen például az anorexia nervosa, amelyet az étkezés megtagadása, a fogyás és a tökéletes alakra való állandó törekvés jellemez.

Ez a zavar legtöbbször olyan nőkre jellemző, akik nem elégedettek önmagukkal. Ezért vagy megtagadják az ételt, vagy túlzott testmozgással próbálják csökkenteni a súlyukat. Gyakran hashajtókat szednek, vagy szándékosan hányást idéznek elő evés után, hogy csökkentsék a táplálékbevitelüket.

Az idegrendszer egyes betegségei esetén az alultápláltság a szervezet betegségéből fakadhat. Ez a helyzet a Huntington-kór esetében, amely egy neurodegeneratív betegség, amelyet mozgászavarok, demencia és személyiségzavarok jellemeznek.

A betegség utolsó stádiumában az alultápláltság súlyos formája is jelen van. Általában az alultápláltságban szenvedőknek orvoshoz kell fordulniuk, hogy segítsen javítani az állapotukon.

Az alultápláltság következményei

Az alultápláltságot tehát több típusra osztják.

Általában a következőképpen nyilvánul meg:

• a bőr alatti zsír elvesztése
• az izomtömeg csökkenése
• az alsó végtagok és a has duzzanata, azaz aszcitisz.
• a pszichés állapot romlása
• bőrelváltozások, törékeny körmök
• marazmusban a zsír- és izomvesztés miatti testsúlycsökkenés
• kwashiorkorban normális megjelenés, valamint a testzsír és izomzat megőrzése figyelhető meg.
• károsodott sebgyógyulás
• nagyobb valószínűséggel alakulnak ki decubitusfekélyek.
• csökkent immunitás

A gyermekek alultápláltsága ugyanolyan okokra vezethető vissza, mint felnőttkorban. Szembetűnő példa erre a fejlődő országokban, egyes afrikai országokban a gyermekek éhezése.

Az éhezés következtében csökken az izomtömeg, csökken a vér fehérjeszintje. Ez a test elsorvadását eredményezi, a has kifejezett duzzanatával. Ezt más néven ascitesnek nevezik.