A szaglás és gyakran az ízérzékelés elvesztése fertőzéssel és más betegséggel?
A szaglás az egyik érzékszervünk. Fontos szerepet játszik a szagok és illatok érzékelésében. Jelentősége a parfümök, az ételek vagy a virágok szaglásában egyértelmű. Legfontosabb funkciója azonban a környezet szagainak érzékelése. Figyelmeztethet bennünket olyan veszélyes anyagokra, amelyek belélegzése életveszélyes lehet.
A szaglás elvesztése (más néven anoszmia) a biztonság szempontjából alapvető fontosságú az emberi élet szempontjából. Ráadásul a szaglás elvesztése szorosan összefügg az ízlelés elvesztésével. E két komponens érzékelésükben kölcsönhatásban van egymással.
Veleszületett és szerzett szaglásvesztést különböztetünk meg.
A veleszületett szaglásvesztés az, amellyel az ember születik. Valószínűleg a koraszülés és a szaglósejtek éretlensége okozza. Örökletes tényező is lehet.
A szerzett szaglásvesztés az ember élete során következik be, és oka sokféle lehet. Kisebb, enyhébb vagy akár súlyos betegségek jele. Bár a szaglásvesztés más érzékszervek elvesztéséhez képest csekély hátrányt jelent, bizonyos szempontból mégis korlátozza az embert.
Gyakran kérdezik:
Miért veszítettem el a szagló- és ízérzékelésemet?
Mik lehetnek az okai?
Több oka is lehet. Például lehet az orr elzáródása a felső légutak légúti megbetegedése esetén. De az okok lehetnek betegségfolyamatok is, amikor a személy elveszíti a szaglás érzékenységét a szervezetben bekövetkező valamilyen kóros elváltozás miatt.
A szaglás az egyik legfontosabb érzékszerv, amellyel az ember rendelkezik, és segíthet megelőzni a különböző szövődményeket, különösen a szájon át vagy belélegezve bevitt élelmiszer- vagy vegyi mérgezéseket.
A szaglás elvesztése az influenza és a nátha, de az új coronavírus covid-19 esetében is.
A szaglás elvesztése gyakran csak átmeneti, és több felső légúti betegséget kísér. Ilyen lehet például az influenzával járó megfázás, amelyet teli orr és gyakori szipogás kísér.
Ez akadályozza a személyt a szagok vagy más ingerek érzékelésében.
Hasonlóképpen előfordul az arcüreggyulladás is. Az orr tele van nyálkával, és ez elzáródást képez az orrüregben. Ennek következtében a szagokat tartalmazó levegő nem jut el a szaglósejtekhez, ami a szaglás elvesztését okozza.
A szaglás és az ízlelés elvesztése az egyik első lehetséges tünete az új koronavírussal való fertőzésnek, amely az emberekben a covid-19 betegséget okozza. Ez azonban általában enyhe. Különösen veszélyeztetettek a több hosszú távú betegségben szenvedő idősek és a legyengült immunitású emberek.
Bővebben a Coronavírus - covid-19 című részben olvashat.
Egyéb anozmiát okozó betegségek
Az orrpolipok súlyosabb betegséget jelentenek. A szaglás elvesztését ebben az esetben is egy elzáródás, azaz az orrban lévő dugulás okozza. A polipok hosszú ideig gyötörhetik az érintett személyt, különösen a különböző nyálkák teszik kellemetlenné az életet.
A kezelés ebben az esetben is igényesebb, mint a nátha esetében. Kortikoszteroidokat tartalmazó orrspray-vel vagy tablettákkal történik. Amennyiben ez a módszer nem segít, a polipok sebészi eltávolítása következik.
Az egyoldali zavar és szaglásvesztés súlyosabb okok miatt fordul elő. Ez összefügghet az orrüregben vagy az agyban lévő daganatokkal. Ebben az esetben minél hamarabb szakorvoshoz kell fordulni.
Gyakran előfordul az egyoldalú, de akár teljes szaglásvesztés is különböző sérülések vagy traumás tényezők miatt. A szaglóideg szerkezete vagy működése zavart szenvedhet. A homlokcsont vagy a koponya alsó homloküregének sérülése esetén is előfordul.
Egyes esetekben a veszteség agysérülés után következik be.
A szaglóideg vagy a szaglás érzékelését végző központ megzavarása, azaz az agy károsodása esetén maradandó veszteség lép fel.
Rövid távon az ember elveszítheti szaglóérzékelését, például epilepsziás roham során. Előfordulhat, hogy a roham során a normálistól eltérő szagokat érzékel. Néha a szaglással kapcsolatos problémákat a hormonszint ingadozása is okozhat, például nőknél.
Olyan esetekről is beszámoltak, amikor bizonyos antibiotikumok szedése után romlott a szaglás érzékelése. A szaglóreceptorok tartós kitettsége például veszélyes gázoknak vagy kémiailag szennyezett környezetnek szintén káros hatással lehet.
A legrosszabb az, amikor valaki idegkárosodás vagy betegség miatt elveszíti szaglóérzékelését. A szaglás elvesztése például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór egyik első tünete is lehet.
Mindkét betegség az idegrendszerhez tartozik. Agysejtek elvesztését és az idegrendszer rendellenességeit okozzák.
A részleges vagy teljes szaglásvesztés esetén fontos megjegyezni a kialakulás körülményeit és a zavar időtartamát. Fontos azt is megjegyezni, hogy a szaglásvesztés kétoldali vagy csak az egyik oldalon jelentkezik-e. Az okok lehetnek kevésbé súlyosak, de lehetnek súlyosak is.
Minden esetben ajánlott a fül-orr-gégész szakorvosi kivizsgálás.