Vojt-módszer: előnyök a diagnózisoknál? Mikor kell használni + gyakorlatok, pontok

Mi a Vojt-módszer?
Mikor fontos a reflexmozgás?
Milyen gyakorlatokat és triggerpontokat használ?
Vannak negatívumai?
Felnőtteknél is alkalmazható és milyen esetekben?

A Vojt-módszer felfedezője Prof. Dr. Václav Vojta, akiről a módszer a nevét is kapta.

Ez a cseh gyermekneurológus a kölni Egyetemi Ortopédiai Klinikán dolgozott, majd később a müncheni Gyermekközpontban kezdett el dolgozni, ahol kifejlesztette a reflexmozgásos módszert.

Prágába való visszatérése után folyamatosan fejlesztette ezt a diagnosztikai és terápiás rendszert.

A Vojta-elv alapjait a bénult gyermekekkel való munka során fektette le.

Németországi praxisa során bénult gyermekbetegekkel (agyi-cerebrális parézisben szenvedő betegekkel) dolgozott. Ekkor vette észre, hogy az infaustiás spaszticitás csak funkcionális gátlás a motoros készségek fejlődésében.

Megfigyeléssel megállapította, hogy bizonyos mozgásminták, amelyek veleszületettek és minden egyén birtokában vannak, állandó ismétlésükkel egyre intenzívebben és egyre összefüggőbb egységekben jelennek meg.

Kezdetben nem nagyon látszanak, mert csak bizonyos mértékben aktiválódnak. Ez idővel és gyakorlással megváltoztatható.

A gyermekkel való türelmes munkával és különböző pozíciókban történő ismételt ingerléssel sikerült előhívni ezeket a tudattalan motoros reakciókat. A mozgások leginkább a gyermek törzsén és végtagjain voltak érzékelhetőek.

Milyen pozitívumokat figyelt meg Vojta a megfigyelései során?

1. a beszédkészség javulása
2. magabiztosabb vertikalizáció
3. javuló motoros funkciók

Vojta módszerét a mozgásszervi rendellenességek kezelésében, de a korai diagnosztikában is alkalmazzák

Ez a páratlan módszer nemcsak a mozgászavarok kezelésében, hanem azok korai diagnosztikájában is pótolhatatlan helyet foglal el.

Ma is alkalmazzák, és a mozgás- és tartászavarok diagnosztikájának egyedülálló formájának tartják. Rendellenességei már hat hónapos korban kimutathatók. Ez lehetővé teszi a korai terápia megkezdését és a jobb prognózist.

Maga a diagnózis az egyénben genetikailag kódolt veleszületett mozgásminták reális feltételezésén alapul. Ezek már az újszülöttkorban bizonyos mértékben a test és a végtagok koordinálatlan mozgásaiban nyilvánulnak meg, amelyek fokozatosan válnak koordinálttá és céltudatossá.

Mi is ez pontosan, és hogyan működik ez a módszer valójában?

A Vojta-módszer alapelvei

A Vojt-módszer egy diagnosztikai és terápiás módszer, amelyet a mozgásszervi rendellenességek korai diagnosztizálására és kezelésére használnak.

A reflexmozgás elvén működik.

Reflexmozgás alatt minden olyan automatikus mozgást értünk, amely a központi idegrendszerünkben kódolva van. Vojta ezt az automatizmust és a veleszületett mozgásmintákat egyfajta "alapvető építőelemeknek" tekintette (forgás, emelés, tárgyak megragadása, mászás, járás).

• REFLEX ⇒ egy adott ingerre adott folyamatos válaszreakció is.
• LOComotion ⇒ előre irányuló mozgás

Ezek a mozgásminták egészséges gyermekeknél automatikusak, de az agyi spasztikus (agyi bénulásos) gyermekeknél különböző okokból nem.

Vojta úgy vélte, és később be is bizonyította, hogy még a mozgássérült beteg gyermekeknél is lehetséges a központi idegrendszert ismételt gyakorlatokkal aktiválni, majd ezeket a központi idegrendszerben kódolt funkciókat spontán motoros aktivitásba átvinni.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy mozgássztereotípus (pl. mászás) rendszeres gyakorlásával automatizmus érhető el. Sőt, teljesen új, megtanult mozgásminták is létrehozhatók.

Érdekes:
A Vojt-módszert ma már számos országban alkalmazzák, ahol pozitív tapasztalatok vannak vele kapcsolatban.

Ezek közé tartozik természetesen a Cseh Köztársaság és Németország.
Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, de alkalmazzák még Chilében, Mexikóban, Kolumbiában, Venezuelában, Koreában, Japánban, Tajvanon és Indiában is.

Hogyan lehet aktiválni a reflexmozgást?

A reflexmozgás aktiválása az úgynevezett aktivációs zónák irritációján alapul.

Az irritáció ebben az esetben azt jelenti, hogy nyomást vagy vonóerőt alkalmazunk ezekre a zónákra. Ezt a gyermek pozicionálásával érjük el.

Magát a pozicionálást kiegészíti a törzs és a végtagok szögletes beállítása, ami nyomást vagy vonóerőt gyakorol az ízületekre. Ez ellenállást hoz létre a mozgással szemben, ami paradox módon mozgást idéz elő, és segít az izomcsoportok helyes aktiválásában, amelynek későbbi kiterjesztése az egész testre.

Érdekes:
A nyomás mértéke és az aktivációs zónák használata egyenes arányban nő az adott betegség súlyosságával!

A mozgás aktiválására irányuló nyomás és tolóerő a gyermek három alaphelyzetéből érhető el:

1. a hason fekvő helyzet
2. hanyattfekvés
3. hason fekvő helyzet

Táblázat az aktiválási zónákkal, pontokkal

A módszer egész elve két alapvető mozgáson alapul, nevezetesen a kúszáson és a forgáson. Ezek a mozgások egészséges gyermekeknél automatikusak. Beteg gyermekeknél segítenünk kell nekik.

A reflex kúszás a baba hasra fekvő kiinduló helyzetéből történik.

Ebben a helyzetben a fej az egyik oldalra van fordítva. A felső végtag, amely közelebb van az arcához, kissé magasabbra van helyezve, mint az ellenkező oldalon lévő végtag. Az alsó végtagok a csípőízületnél extrarotáltak (kifelé fordítva) és a térdnél kissé behajlítva vannak.

Ez a helyzet a felső végtagok váltakozó mozgását, valamint a fejnek az ellenkező oldalra és hátra történő elfordulását idézi elő.

A fej forgatásakor a tenyérrel kell ellenállni a mozgásnak, ami segít az izmok aktiválásában. Ugyanakkor az egyik felső és az ellentétes alsó végtagra való támaszkodás a törzs enyhe felemelését eredményezi, ami megfelel a kúszás közbeni mozgásnak.

Ez a triviálisnak tűnő gyakorlat segít aktiválni nem egyes izmokat, hanem akár izomcsoportokat az egész testben. Fontos előfeltétele a kúszásnak és a további felegyenesedésnek, majd a későbbi járásnak. Segíti a tárgyak megfogását is.

A reflexív forgás a baba háton vagy oldalt fekvő kiinduló helyzetéből történik, amelyet a forgás során is elfoglal.

A csecsemő a hátán fekszik, és a feje enyhén oldalra van fordítva.

Súlyosabb diagnózisok esetén fokozatosan kell gyakorolni a fejforgatást, amely kezdetben nem feltétlenül felel meg a fej kiinduló helyzetének. A végtagok a test mellett vannak, életkortól függően különböző pozíciókban (az újszülötteknél enyhén behajlítva, az idősebbeknél az alsó végtagok egyenesen kinyújtva).

A második pozíció az oldalra fekvés, a felső és alsó végtagok a szőnyegen támaszkodnak támaszként.

Fordulás közben a fenti felső és alsó végtagok felelősek a test megtámasztásáért és stabilitásáért. Ez a pozíció fontos előfeltétele a négykézláb járásnak.

Kihez fordulhatsz edzés céljából?

Fontos információk:
A reflexmozgás aktiválásáról szóló fenti információk általánosak és pusztán tájékoztató jellegűek.
Bár a szülő fontos láncszem a gyermeke állapotának visszafejlődésében (javulásában), ezeket a gyakorlatokat otthoni környezetben csak orvosi vagy Vojta fizioterapeuta előzetes konzultációja és edzése után végezheti.

A Nemzetközi Vojta Társaságot (IVG) maga Vaclav Vojta alapította 1984-ben Münchenben, a Vojta-terápia keretében képzett szakemberek egyesületeként.

A társaság ma is létezik, és többek között részt vesz más fizioterapeuták és orvosok képzésében. Ezek aztán alkalmasak arra, hogy a szülőket (laikusokat) kiképezzék a terápia otthoni gyakorlására.

Óriási előnye nemcsak a hatékonysága, hanem az alacsony költsége is. A képzés után otthoni környezetben is végezhető.

Több éve rendszeresen tartanak tanfolyamokat a Cseh Köztársaságban, Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Romániában, Norvégiában, Spanyolországban, Thaiföldön, Chilében, Japánban és Koreában. A legutóbbi tanfolyamokon francia, olasz, kolumbiai és tajvani orvosokat képeznek.

Miről nem szabad megfeledkezni a kezelés során?

A kezelés fontos szempontja nemcsak a gyermek-fizioterapeuta kapcsolat, hanem a fizioterapeuta-szülő kapcsolat is. Ez utóbbi befolyásolhatja a kezelést.

Maga a terápia és annak időtartama egyéni. Egyes esetekben évekig tart, ezért a jó kapcsolat elengedhetetlen. Jó környezetben könnyebb a kezelés.

A terápiának pontosnak kell lennie. Ezért aki gyakorolja, annak szakértőnek kell lennie, vagy legalábbis szakértő által képzettnek.

A terapeuta pontos tervet dolgoz ki a páciens számára a diagnózis súlyossága alapján. A gyakorlatokat az ütemterv szerint, kihagyás nélkül, a páciens számára előírt időtartamig kell elvégezni.

Amint a bevezetőben leírtuk, a mozgás aktiválása rendszeres ismétléssel és türelemmel történik.

A Vojt-módszer ellenjavallatai:

• Lázas betegségek
• gyulladásos betegségek
• a védőoltást követő 10 napon belül
• szívbetegségek
• osteogenesis
• terhesség

Érdekesség:
A Vojt-módszert szakértők megvizsgálták, hogy van-e negatív hatása a páciens pszichéjére és további pszichés fejlődésére. Ennek az ellenkezője volt igaz.
Nemcsak hogy nincs negatív hatása, de még pozitívan is hat a páciens pszichéjére és élményeire.

A Vojta-terápia hatásai - mikor megfelelő?

Ennek a csodás, mégis oly egyszerű kezelésnek széleskörű az alkalmazási területe. Elsősorban gyermekbetegeknek szól, de a legkülönbözőbb diagnózisú felnőtt betegeknél is alkalmazzák.

Gyermekeknél leggyakrabban agyi bénulás vagy más neurodegeneratív folyamat okozta bénulás esetén alkalmazzák. Felnőttek traumás bénulás vagy agyvérzés után fordulnak hozzá.

A pozitív hatások listája egyes diagnózisoknál:

• Agyi bénulás/obrázió
• központi koordinációs zavarok
• izomzavarok, mint például myasthenia gravis
• légzési és rágóizom-problémák
• sztrók
• sclerosis multiplex
• csípőízületi diszplázia és ficam
• gerincferdülés
• a felső és alsó végtagok perifériás bénulása (plexus plexus paresis, a gerincvelő keresztirányú elváltozásai)
• traumás sérülések

Milyen gyermekkori állapotokban ajánlott?Mit mond a szakmai tapasztalat?

A Vojt-módszert elsősorban agyi bénulásban (CP) szenvedő gyermekeknél alkalmazzák. Ez a központi idegrendszer betegsége, amely mozgászavarokhoz vezet. Az agy veleszületett fejlődési rendellenességei vagy a születés előtti időszakban bekövetkezett károsodása okozza (anyai alkohol-, kábítószer-, gyógyszerfüggőség, szülés előtti fertőzések, hasi sérülések stb.)

Már az újszülöttkorban észrevehetőek az eltérések az izmok kóros tónusában (hipotónia/hypertónia) és a gyermek ingerekre (simogatás, csók, érintés) adott válaszaiban, amelyek minimálisak.

Később a szülők észreveszik az arckifejezés, a gesztikuláció gyengeségét, a beszédfejlődés zavarát. Jellemző az étel harapási nehézsége, a beszéd és a mozgás zavarai.

A látás- és halláskárosodás atipikusnak tűnhet.

Az ezekkel a rendellenességekkel küzdő gyermekek azonban általában motoros problémákkal küzdenek. A látássérült gyermekbetegeknél a vizuális ingerek, a siket gyermekeknél pedig a hallási ingerek hiányoznak.

Ez gyengébb CNS-aktivitást okoz.

A vak betegek bizonyos mozgásokhoz, például a mászáshoz némi tiszteletet tanúsítanak. Rendszerint a fenekükön csúszva mozognak. A járás általában óvatos, lassabb, tárgyak kerülgetésével járó.

A Vojta-módszer más agyi rendellenességeknél is alkalmazható, például mentális retardáció, ADHD vagy pervazív fejlődési zavarok esetén.

Felnőtt betegek is használhatják?

A Vojta-módszer a gyerekekkel végzett munkából származik. Nagyon gyakran alkalmazzák velük, de nem csak nekik. Felnőtteknél is pozitív hatásai vannak különböző mozgásszervi zavarokkal járó állapotok esetén.

Jó példa erre a stroke, amikor az agyi artériát elzárja egy vérrög, és az agy egy része nem kap oxigént. Ez látászavarokban, beszédzavarokban, az arcizmok felének bénulásában, a végtagok izmainak féloldali bénulásában és vegetatív tünetekben nyilvánul meg.

A sérülések vagy közlekedési balesetek utáni bénulások is jelentősen javíthatók az e módszer szerinti gyakorlatokkal.

Kevesen alkalmazzák, de hatásos a hát rendellenességeire, például a skoliózisra is.