Ugyanazok-e a rüh tünetei a gyermekeknél, mint a felnőtteknél? Hogyan kezelik?

Ugyanazok-e a rüh tünetei a gyermekeknél, mint a felnőtteknél? Hogyan kezelik?
Fotó forrása: Getty images

A rüh egy trükkös parazitás betegség, amelyet egy rühes atka okoz. A test különböző részein lévő bőrt érinti, némi különbséggel a gyermekek és a felnőttek között. A domináns tünet a viszkető bőr, amely különösen a gyermekeknél jelenthet problémát.

Arüh (lat. scabies) egy rendkívül fertőző fertőző bőrbetegség.

Kórokozója az ektoparazita Sarcoptes scabiei (lat. Sarcoptes scabiei).

Az állatokat azonban általában más rüh-fajok fertőzik, mint az embereket, így az állatról emberre történő átvitel nem lehetséges.

A rühességet egy parazita - a rühes atka - okozza.

A rühes atka az atkák családjába tartozó mikroszkopikus ektoparazita, amely a rühösség kórokozója is.

A nőstény 0,2-0,5 mm nagyságúra nő, és felelős a betegségért.
A hím sokkal kisebb, körülbelül 0,2 mm-es.

Teste lapított és nyolc apró, törpe, kúp alakú lába van.

A lábak jelenléte ellenére ezek a paraziták nagyon lassan mozognak, percenként körülbelül 2-2,5 cm-t. Ezért a fertőzés terjedéséhez ritkán elegendő a potenciális gazdatest és a fertőzött egyed közötti hosszabb érintkezés.
A fertőzés terjedéséhez a lassan mozgó kísértetnek a fertőzött emberrel való hosszabb érintkezés szükséges.

Hogyan terjed a rüh az emberek között?

  1. A betegség emberek közötti átvitele elsősorban közvetlen bőrkontaktus útján történik, hosszabb expozíciót követően.
  2. A közvetett átvitel ritkább. Az ember általában szennyezett tárgyak (főként textíliák - törölköző, ágynemű, ruházat) révén fertőződik.

A rüh átvitelének kockázata a higiénia hiánya, elhanyagoltság.

A terjedés leggyakrabban kollektív létesítményekben, például egészségügyi létesítményekben, szállókban, de iskolákban, óvodákban és más intézményekben is előfordul.

A kollektív terjedés kisebb járványokat eredményez egy adott létesítményben.

Miért fordul elő a rüh gyakran gyermekeknél?

A fertőzés általában gyakran fordul elő gyermekeknél. A betegség átvitele fertőzött anyától vagy más rokontól, illetve olyan gyermekgondozási intézményben való tartózkodás során történik, ahol a rüh előfordul.

A gyermekgondozási létesítményekben a rüh viszonylag gyorsan terjed (ágynemű, törölköző, ruházat).

Egy másik ok a gyermekek szoros érintkezése játék közben.

Az Ön gyermekénél jelentkeznek a rüh tünetei?

A rüh tünetei felnőttnél és gyermeknél ugyanazok.

  • A betegség a bőr éjszakai viszketésével kezdődik, amely egyre intenzívebbé válik. Később nappal is jelentkezik.
  • A bőrön kipirosodott területek és karcolások jelennek meg.
  • A bőr alatti szövetben hosszanti vagy tengely alakú járatok is láthatók, amelyeket az atka tevékenysége fúrt.
  • A vakfolyosó végén pötty alakú kéreg figyelhető meg.
  • A bőrön kiütéses papulózus képződmények is megjelennek.
  • A tartós vakarózás másodlagos bőrelváltozásokat okoz, mint például karcolások, horzsolások, a bőr helyi vérzése és kéregképződés.
  • A viszketés álmatlanságot, ingerlékenységet és idegességet is eredményez.

A rühesség gyermekeknél és felnőtteknél való megjelenésének különbsége a bőrelváltozások lokalizációjában rejlik. Gyermeknél olyan helyeken is megjelennek, ahol felnőttnél nem.

Táblázat a bőrelváltozások lokalizációjának alapvető különbségeivel a rüh gyermekek és felnőttek esetében:

A bőrelváltozások lokalizációja Felnőtt Gyermek
Fejbőr szőrzete Nincs Nem
Homlok nincs Igen
Arc nincs Igen
Orr nem nem
Áll nincs Igen
Fülek nem nem
Nyak igen igen
Mellkas igen igen
A hónalj igen igen
Váll belső oldala igen igen
A kar külső oldala nem nem
Könyök aljzat igen igen
Az alkar belső oldala igen Igen
Az alkar külső oldala nem nincs
A csukló belső oldala igen Igen
A csukló külső oldala néha nem
Tenyér Nem Igen
Kézhát néha néha
A kéz interdigitális területei igen Igen
Has igen igen
Hát nem nem
Vissza nincs nincs
Gyengeségek Igen igen
Nemi szervek igen igen
Belső combok igen Igen
Combok külső része nem nem
Térd nem Nem
Térdkalács igen igen
Sípcsont Nem nem
Vádli Néha Nem
A láb hátsó része néha nem
Lábfej boltozata nincs igen
A lábfej lábközépcsontjai Igen Igen

Miért nehezebb diagnosztizálni a rühességet gyermekeknél?

A rüh diagnosztizálása gyermekeknél sokkal nehezebb, mint felnőtteknél.
Amint a fenti táblázatból látható, a bőrmegnyilvánulások lokalizációja változó.
Gyermekeknél az elváltozások leginkább az arcon találhatók, és nem hagyják ki a tenyereket és a talpakat sem. Ezeken a helyeken felnőtteknél hiányoznak.

Gyermekeknél a bőrelváltozások főként az arcbőr részét érintik.
Ahogy az lenni szokott, a kisgyermekek arcán gyakran más betegségek is megfigyelhetők, nevezetesen különböző ekcémák, allergiák, atópia vagy kiütések.
A rühösség valószínűsége minimális. Ezért sokszor nem is gondolnak rá.

Egy másik diagnosztikai probléma a kisgyermekeknél az, hogy a bőr alatti járatok nehezen azonosíthatók látás alapján.
A rühesség erős viszketést okoz, ami a fiatal betegeket vakarózásra kényszeríti. Emiatt a bőrükön karcolások, horzsolások és hegek keletkeznek.
A vakarózott elváltozást ilyenkor nehéz azonosítani.

Végül, de nem utolsósorban figyelembe kell venni a gyermek nem együttműködő magatartását a szemrevételezés során.
A gyermekek gyakran normál körülmények között sem együttműködőek, nemhogy akkor, amikor idegesek és irritáltak egy viszkető betegség miatt.

Érdekes:
Gyermekeknél, a felnőttekkel ellentétben, néha előfordul az úgynevezett Darier-jel.
Ezt a jelet az érintett bőrrész mechanikai irritációja diagnosztizálja.
Ez az irritáció következtében megduzzad.
Ezt a duzzanatot urticaria pigmentosának nevezik.
Vigyázat!
Urticaria pigmentosa masztocitózisban is előfordul.

Ha a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján felmerül a rüh gyanúja, mikroszkópos vizsgálatra van szükség.
A mikroszkóp segítségével az orvos közvetlen bizonyítékot szerez a bőrben lévő parazitáról, és megfelelő kezelést kezdeményezhet.

Hogyan kezelik a rühességet gyermekeknél?

A rüh kezelése gyermekeknél hasonló a felnőttekéhez.
Az egyetlen probléma továbbra is a gyermek fegyelmezése a kezelés alatt és a helyes higiéniai szokások betartása.
Ezek a szempontok minden szülő egyéni felelőssége.

A terápia alappillére a rüh elpusztítása, a megelőző, higiéniai és járványellenes intézkedések.
A specifikus gyógyszereket általában kéntartalmú helyi kenőcsök és vazelin formájában alkalmazzák.
Antihisztaminokat és kortikoszteroidokat használnak az allergiás megnyilvánulások, például a viszketés megfékezésére.
Másodlagos bőrfertőzés esetén antibiotikumos kezelésre van szükség.

A rüh kezelésére leggyakrabban használt készítmények

A Sulphuris praecipitati kéntartalmú vazelin. Felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt alkalmazható. Három év alatti kisgyermekeknél 2,5%-os kéntartalmú vazelin ajánlott. Hatéves korig a kéntartalom nem haladhatja meg az 5%-ot, tízéves korig pedig a 7,5%-ot. 10%-os kéntartalmú vazelin csak 10 év feletti gyermekeknél alkalmazható. 3-5 napon át naponta kétszer kell használni fürdés nélkül. A kezelés után tisztítófürdőre és a maradék vazelin lemosására van szükség a gyermek bőréről.

Az álltól lefelé az egész testet bevonjuk az 5%-os permetrin-krémmel. Ez az 5%-os készítmény két hónapos kortól gyermekek kezelésére is használható. Gyermekeknél az arc leginkább érintett része is bevonható, kivéve a szem körüli területet. A krémet körülbelül 8-12 órán át hagyjuk a bőrön, majd fürdés következik. Egyes esetekben elegendő a krém egyszeri alkalmazása. Ha a probléma továbbra is fennáll, a kezelést két hét múlva meg lehet ismételni.

Az Ivermectin tabletta olyan tabletta, amely csak 5 évesnél idősebb gyermekeknél és felnőtteknél alkalmazható. A pontos adagolást a gyógyszer írásos használati utasítása tartalmazza. Az adagolás gyermekeknél és felnőtteknél eltérő, és függ a gyermek és a felnőtt testsúlyától is. A tablettát felnőtteknél általában egyszeri adagban, gyermekeknél három adagban adják. Az egyes adagok között kéthetes szünetet kell tartani.

A kezelés mellett karantén és járványellenes intézkedések szükségesek

A rüh egy rendkívül fertőző betegség, amely viszonylag gyorsan terjed, főként közösségi környezetben.

E terjedés és egy nagyobb járvány kialakulásának megelőzése érdekében minden rühes esetet kötelező jelenteni a regionális egészségügyi állomásnak.

A legtöbb esetben a bejelentést az a gyermekorvos vagy háziorvos teszi meg, aki a betegséget diagnosztizálta.

A beteg gyermeket és a vele kapcsolatba került személyeket otthonukban karanténba zárják, kezelik, és szigorú higiéniai és járványellenes eljárásoknak vetik alá.

Azonban még közöttünk is vannak olyanok, akik szégyenszemre úgy döntenek, hogy nem viszik orvoshoz a gyermeküket, és nagymamai receptekkel próbálják gyógyítani a betegséget.

Ezzel nemcsak a gyermeküket veszélyeztetik, hanem magukat, más rokonokat, az óvoda többi gyermekét is...

fmegosztás a Facebookon

Érdekes források

A portál és a tartalom célja nem az, hogy helyettesítse a szakmai vizsga. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem kötelező érvényű csak, nem tanácsadó. Egészségügyi problémák esetén javasoljuk, hogy keresse meg a szakmai segítség, orvos vagy gyógyszerész látogatása vagy kapcsolatfelvétele.