Tudja, hogyan kell helyesen használni a vérnyomásmérőt és hogyan kell mérni a vérnyomást?

Ön vérnyomásmérő készülék tulajdonosa? Önt artériás magas vérnyomással kezelik, vagy a családjában előfordult ez a betegség? Szenved más olyan betegségben, amely befolyásolhatja a vérnyomásértékeit?

Jó, ha tudja, hogy mi a vérnyomás, hogy kezdje el

A vérnyomás az érrendszerben keringő vér által az erek belső falára kifejtett hidrosztatikus nyomás.

Ez egyúttal fontos változó, amely a szervezet belső környezetének állapotát tükrözi.

A vérnyomásértékeket számszerűen torrban fejezhetjük ki. A torr régebbi elnevezése mmHg (milliméter higanyoszlop). Ez a régi elnevezés a régebbi, higanyt használó nyomásmérőkből származik.

A felső (szisztolés) nyomást a szívkamrák összehúzódásainak ereje határozza meg. Az alsó (diasztolés) nyomás az a nyomás, amely a szívkamrák ellazulása után az erekben fennmarad.

A felnőttek normális vérnyomásértéke 120/80. A 120 torr a felső (szisztolés) nyomást, a második (mindig alacsonyabb) 80 torr az alsó (diasztolés) nyomást jelenti.

A vérnyomás olyan paraméter, amelyet a nap 24 órájában külső és belső tényezők befolyásolnak.

Napközbeni ingadozásai kifejezettek, például sportolás, vita, sírás közben...

Melyek a vérnyomás fiziológiai értékei?

A vérnyomás fiziológiai értéke életkoronként változik. Befolyásolja a beteg aktuális állapota vagy a társuló betegségek is.

Olvassa el a magazin cikkét is:Összefoglaló táblázat: milyen értékek vannak az alacsony, a normál és a magas vérnyomásban?

Például egy újszülött esetében a 120/80-as vérnyomás már magasnak számítana. Egy felnőtt viszont már az újszülöttkori értékeknél összeomlana. Ne számítson táblázatos vérnyomásértékekre fizikai vagy szellemi megterhelés után. A magasabb értékek normálisak megterhelés után.

A vérnyomásértékek táblázata életkor szerint

Mi az a vérnyomásmérő?

A vérnyomásmérő vagy régebbi nevén manométer egy olyan eszköz, amely általában a nyomás mérésére szolgál (vérnyomás, gáznyomás, légköri nyomás, gumiabroncsnyomás).

A vérnyomás mérésére szolgáló nyomásmérőt szaknyelven vérnyomásmérőnek nevezik.

Egy mérőegységből és egy felfújható mandzsettából áll, amely felfúvó mechanizmussal rendelkezik. A higanynyomásmérőkhöz a méréshez sztetoszkóp is szükséges.

Táblázat a nyomásmérők alapvető felosztásával

Kézi nyomásmérő

A kézi vérnyomásmérőkhöz sztetoszkóp (fonendoszkóp) szükséges a nyomás méréséhez.

Működésük a hétköznapi emberek számára bonyolultabb. Ezért elsősorban orvosi, professzionális vérnyomásmérők közé soroljuk őket, de tapasztalt laikusok is használhatják.

A kézi vérnyomásmérőknek két típusa van használatban. Az első a régebbi higanyoszlopos vérnyomásmérő. Gyakrabban találkozhatunk azonban az újabb aneroid vérnyomásmérővel, amely a vérnyomást érzékelő fémelemen alapul.

1. A higanyoszlopos vérnyomásmérő egy hagyományos nyomásmérő, amely a vérnyomás méréséhez ártalmas higanyt használ. Emiatt egyes országokban már nem lehet használni, de néhány háztartásban még mindig megtalálható. Ez az egyik legpontosabb mérőeszköz. Hátránya a vérnyomásmérő karbantartásának nehézsége és a higany szivárgásának lehetősége. Egyes orvosok még ma is fájlalják a higanyos vérnyomásmérők betiltását.
2. Az aneroid nyomásmérő a higanyos készülékek betiltása után a nyomásmérők új megfelelője. Az aneroid nyomásmérők (folyadék nélküli) kaliberének alapja egy fém elem, amely érzékeli a nyomást. A nyomásérzékelő elem lehet Bourdon-cső, membrán vagy kapszula, amely a nyomás függvényében változtatja alakját. A nyomás egy tárcsáról olvasható le. Ma ez a legpontosabb, az EU-ban engedélyezett nyomásmérő.

Érdekesség: A higany káros fém, amely negatív hatással van az élő szervezetekre, beleértve az embert is, valamint a környezetre. Kiömlésekor elpárolog. Fennáll a veszélye, hogy a légutakon keresztül tudtán kívül felszívódik a szervezetbe. A higany tartós expozíciója vagy a higany magasabb koncentrációja károsíthatja a májat, a veséket vagy az idegrendszert. Veszélyezteti a terhes nőket és károsítja a magzatot (fejlődési rendellenességek, magzati rendellenességek).Az Európai Unió ezért megtiltja a higanyos nyomásmérők, illetve minden higanyt tartalmazó eszköz (hőmérő) forgalmazását. Kivételt csak azok az eszközök képeznek, amelyekre még nem áll rendelkezésre megfelelő helyettesítő eszköz.

Digitális nyomásmérő

A nyomásmérők legmodernebb változata a digitális (elektronikus, elemmel működő) nyomásmérők.

Ezek a nyomást oszcillometrikus érzékelés alapján mérik. Olyan deformálható membránokat használnak, amelyek alakjukat változtatni tudják.

A korszerűsítéssel járó előnyeik közé tartozik a könnyű használat a laikusok számára, a sztetoszkóp hiánya, a mért értéket jelző digitális kijelző stb.

Sajnos ezeknek a készülékeknek a hátránya, hogy a mért érték kevésbé pontos.

Olyan tényezők, mint a gyenge elemek, a készülék rossz kalibrálása, remegés, remegés, ritmuszavar, érelmeszesedés, preeklampszia, pulsus alternans stb. szintén torzítják az eredményt.

1. Vállnyomásmérő - A nyomásmérő mandzsetta a bal felső végtag vállára kerül.
2. Csuklónyomásmérő - A nyomásmérő mandzsetta a csuklóra kerül.

Hogyan válasszam ki a megfelelő vérnyomásmérőt? Melyik a legpontosabb?

A mechanikus nyomásmérők a legpontosabb mérőműszerek. Ha tudja, hogyan kell helyesen használni őket, ne válasszon más lehetőséget a nyomásmérésre.

A mechanikus nyomásmérők azonban nem mindenkinek valók. Egyidejűleg szükség van a fonendoszkóp használatára és annak helyes működtetésére is.

Az is fontos, hogy a fonendoszkóp csöveiben a mérés során hallható pulzáló hang kezdete és leállása alapján tudja a helyes leolvasást elvégezni.

A digitális nyomásmérők kevésbé pontosak, és a nyomásmérést több tényező is befolyásolja.

A jó hír az, hogy folyamatosan technikai fejlesztéseken mennek keresztül, amelyek célja nemcsak a páciens számára kényelmesebb használatuk, hanem a hibák kiküszöbölése is.

Nemzetközi szabványokat és protokollokat dolgoztak ki pontosságuk ellenőrzésére, és a műszaki szabványok és paraméterek ellenőrzésére szolgálnak.

Érdekes: Mielőtt vérnyomásmérőt vásárol, mindenképpen ellenőrizze, hogy a készüléket valamelyik nemzetközi szabvány (tanúsítvány) alapján ellenőrizték-e. A legismertebbek, amelyek a készülék műszaki paramétereit ellenőrzik, például az IP EHS, a CEN, a DIN vagy a Német Liga az artériás hipertónia ellen protokollja.

Hogyan kell helyesen használni a vérnyomásmérőt?

Minden egyes megvásárolt vérnyomásmérő készülék csomagjában megtalálható egy használati utasítás, valamint az adott készülék alapvető paramétereinek magyarázata.

Ott találja azokat az alapvető hibákat is, amelyeket a betegek elkövetnek a vérnyomásmérő használata során, illetve azt, hogy mit kell elkerülni, mi az, ami abszolút helytelen.

Fontos információ, amit szintén megtalál a betegtájékoztatóban, az a kalibrálás idejére és módjára vonatkozó tájékoztatás.

Hogyan kell a nyomást higanyos vérnyomásmérővel mérni?

• A mérés elvégzése előtt ne terhelje meg magát fizikailag
• Üljön kényelmesen és maradjon egy ideig mozdulatlanul
• Tegye szabaddá azt a testrészét, ahol a nyomást mérni fogja (egy vékony ruhadarab nem jelent problémát).
• Lazítson el teljesen
• Lábát tartsa lent, ne tegye keresztbe
• Helyezze a mandzsettát a vállára, körülbelül 2 cm-rel a könyökhajlat fölé.
• Helyezze a fonendoszkóp olajbogyóit a fülébe.
• Ellenőrizze, hogy a fonendoszkóp helyesen van-e beállítva, a dobhártyára történő óvatos kopogtatással.
• Ha nem hall semmit, fordítsa a fonendoszkóp dobját a másik irányba.
• Helyezze a fonendoszkóp dobhártyáját a könyökéhez úgy, hogy a membrán lefelé nézzen.
• Óvatosan fogja meg a dob tetejét a hüvelykujjával, hogy a mérés alatt a helyén maradjon
• A másik kezével zárja be a ballonon található szelepet
• Ismételten nyomja össze a nyomásmérő ballonját, amíg a higanyszint az oszlopban el nem éri a kívánt értéket
• A kívánt érték a normál felső nyomásnál valamivel magasabb értéket jelent
• A nyomásmérő mandzsettája fokozatosan felfúvódik, ahogyan a ballont összenyomja
• A mandzsetta felfújása után lassan engedje ki a ballonon lévő szelepet.
• Kövesse a tárcsát a higanyoszlop mentén, a higany fokozatosan lecsökken
• Amikor pulzáló hangot hall a fonendoszkópban, olvassa le az első értéket (pl. 135).
• Amikor a fonendoszkópban már nem hallja a pulzáló hangot, olvassa le a második értéket (pl. 85).
• Amikor a hang megszűnik, a szelepet teljesen ki lehet engedni, a mandzsetta kifújódik.
• A mért nyomás értékét a pulzálás kezdete és megszűnése alapján olvassa le, azaz az így kapott nyomás 135/85 lesz

Hogyan kell a nyomást aneroid nyomásmérővel mérni?

• A mérés előtt ne végezzen fizikai megerőltetést
• Üljön kényelmesen és maradjon egy ideig mozdulatlanul.
• Tegye szabaddá azt a testrészét, ahol a nyomást mérni fogja (egy vékony ruhadarab nem jelent problémát).
• Lazítson el teljesen
• Lábát tartsa lent, ne tegye keresztbe
• Helyezze a mandzsettát a vállára, körülbelül 2 cm-rel a könyökhajlat fölé.
• Helyezze a fonendoszkóp olajbogyóit a fülébe.
• Ellenőrizze, hogy a fonendoszkóp helyesen van-e beállítva, a dobhártyára történő óvatos kopogtatással.
• Ha nem hall semmit, fordítsa a fonendoszkóp dobját a másik irányba.
• Helyezze a fonendoszkóp dobhártyáját a könyökéhez úgy, hogy a membrán lefelé nézzen.
• Óvatosan fogja meg a dob tetejét a hüvelykujjával, hogy a mérés során a helyén maradjon
• A másik kezével zárja be a ballonon található szelepet.
• Ismételten nyomja össze a nyomásmérő ballonját, amíg a tárcsatű a kívánt értékre nem kerül
• A kívánt érték valamivel magasabb, mint az Ön normál felső nyomása
• A nyomásmérő mandzsettája fokozatosan felfúvódik, ahogy a ballont összenyomja
• Miután a mandzsetta felfúvódott, lassan engedje ki a ballonon lévő szelepet.
• Figyelje az óra tárcsáját, az óra mutatója fokozatosan csökken
• Amikor pulzáló hangot hall a fonendoszkópban, olvassa le az első értéket (pl. 135)
• Amikor már nem hallja a lüktető hangot a fonendoszkópban, olvassa le a második értéket (pl. 85).
• Amikor a hang megszűnik, a szelepet teljesen ki lehet engedni, a mandzsetta kifújódik.
• A mért nyomás értékét a pulzálás kezdete és megszűnése alapján olvassa le, azaz az így kapott nyomás 135/85 lesz

Hogyan kell mérni a nyomást digitális karnyomásmérővel?

• A mérés előtt ne végezzen semmilyen fizikai megerőltetést
• Győződjön meg róla, hogy a készülékben van elem, vagy hogy az be van dugva a hálózatba
• Üljön kényelmesen és maradjon egy ideig mozdulatlanul.
• Tegye szabaddá azt a testrészét, ahol a nyomást mérni fogja (egy vékony ruharéteg nem jelent problémát).
• Lazítson el teljesen
• Lábát tartsa lent, ne tegye keresztbe
• Helyezze a mandzsettát a vállára, körülbelül 2 cm-rel a könyökhajlat fölé.
• Kapcsolja be a nyomásmérőt a mellékelt gombbal
• A mérés megkezdéséhez kapcsolja be a nyomásmérő indítógombját.
• A mérés alatt maradjon nyugodt, ne mozogjon, ne beszéljen.
• A műszer a mérés végét hangjelzéssel és a mandzsettából a levegő kiengedésével jelzi.
• Olvassa le a nyomásértéket a kijelzőről

Hogyan kell mérni a nyomást digitális csuklós nyomásmérővel?

• A mérés elvégzése előtt ne terhelje meg magát fizikailag
• Győződjön meg róla, hogy a készülékben van elem, vagy hogy az a hálózatra van csatlakoztatva
• Üljön kényelmesen és maradjon egy ideig mozdulatlanul.
• Tegye szabaddá azt a testrészét, ahol a nyomást mérni fogja (egy vékony ruharéteg nem jelent problémát).
• Lazítson el teljesen
• Lábát tartsa lent, ne tegye keresztbe
• Helyezze a mandzsettát körülbelül 2,5 cm-rel a csuklója fölé.
• A mérést végző kezet helyezze feljebb, körülbelül a szív magasságába.
• Kapcsolja be a vérnyomásmérőt a mellékelt gomb segítségével.
• A mérés megkezdéséhez kapcsolja be a vérnyomásmérő indítógombját.
• Maradjon mozdulatlanul, ne mozogjon, ne beszéljen a mérés alatt.
• A készülék a mérés végét hangjelzéssel és a mandzsettából a levegő kiengedésével jelzi.
• Olvassa le a nyomásértéket a kijelzőről

Otthoni vérnyomásmérés - alapelvek és legnagyobb hibák

Az otthoni vérnyomásmérés mindennapossá vált. A vérnyomásmérő szinte minden normális háztartásban megtalálható, és a magas vérnyomású vagy szívbetegeknél mindennapos.

A több betegségben szenvedő vagy egészségi állapotukban nem stabil idős betegeknél még a rendszeres időközönkénti értékek alapos rögzítésével is rendelkezik a felvevő.

A vérnyomásmérők még a legutóbbi mérést is archiválják a memóriában (a tárolt mérések száma az adott vérnyomásmérőtől függ).

Az otthoni mérés előnye az otthoni környezetben történő, orvoslátogatás nélküli kényelem és az időmegtakarítás.

Ráadásul az orvosi rendelőben sok beteg stresszes, és a mért értékek 10-20 torrral magasabbak lehetnek.

A fehér köpeny szindrómában szenvedő betegeknél ez általában még nagyobb, így az orvosi rendelőben végzett mérések nem biztos, hogy relevánsak.

Érdekesség: Ritkán fordul elő, hogy a beteg vérnyomása az orvosi rendelőben rendben van, de az otthon mért értékek határeset vagy magasak. A veszély az, hogy az ilyenelfedett magas vérnyomás nagyon sokáig figyelmen kívül hagyható. A beteget veszélyezteti a diagnózisának nem ismerete és a késői kezelés. A kezeletlen magas vérnyomás gyakran oka azakut szívinfarktusnak, a stroke-nak, a tüdőembóliának, az agyi aneurizmának, az agyvérzésnek és más súlyos, életveszélyes betegségeknek.

Mikor indokolt a vérnyomásmérés?

A vérnyomást naponta 3-szor kell mérni, különösen azoknál a betegeknél, akik reggel, délben és este vérnyomáscsökkentő gyógyszert szednek.

Azoknál, akik csak reggel vagy reggel és este szednek gyógyszert, elegendő a napi 2-szeri mérés. Reggel ébredés után és este lefekvés előtt (az adag bevétele előtt) történik.

A reggeli méréseket röviddel ébredés után kell elvégezni. Magasabb nyomásértékekre kell számítani.

Ez annak köszönhető, hogy az utoljára bevett nyomáscsökkentő gyógyszer már kiürült a szervezetből, és a reggeli adagot kell bevenni.

Ennek biztosítania kell, hogy a nap folyamán csökkenjen és fiziológiás értékeken maradjon.

A gyógyszer hatását úgy lehet ellenőrizni, hogy a betegnél a gyógyszer bevétele előtt, majd egy órával a gyógyszer bevétele után mérést végeznek.

Alig egy órával a gyógyszer bevétele után a gyógyszer már felszívódik és teljesen hatékony.

A vérnyomásmérés alapelvei

Az Európai Tanács az artériás hipertóniával kapcsolatban azt ajánlja, hogy a vérnyomást rendszeresen, naponta háromszor, instabil betegeknél kétszer egymás után, kb. 2 perces időközzel, stabil betegeknél pedig hetente kétszer kell mérni.

A vérnyomásmérés akkor is ajánlott, ha a beteg rosszul érzi magát, és olyan tüneteket tapasztal, amelyek a vérnyomás emelkedését vagy csökkenését jelzik, mint például fejfájás, szédülés, homályos látás a szem előtt, összeesés, hőhullámok, mellkasi nyomás, szívdobogás vagy légzési nehézség.

Mindig nagyjából azonos időközönként kell elvégezni ugyanazon a végtagon. Fontos továbbá a készülék helyes használata.

Érdekes: Soha ne mérje a nyomást, amikor a hólyagja tele van, akkor magasabb lesz.

Olvassa el a magazin cikkét is:Milyen hatása van a magnéziumnak az emberre? Mikor szükséges és mikor káros?