Terhességben vigyázz a vérszegénységgel. Mi okozza, mik a tünetek?
A terhesség bizonyos terhelést jelent az egész szervezet számára. A szív és a tüdő már nem csak egy testért dolgozik. Megnő a vér mennyisége, amelynek a születendő gyermek szükségleteiről is gondoskodnia kell. Mindez összefügg a terhességi vérszegénység kockázatával.
Cikk tartalma
- Miért fenyegeti még a teljesen egészséges nőket is a vérszegénység veszélye a terhesség alatt?
- Vérszegénység a terhesség alatt és a szülés után
- Folsav- és B12-vitaminhiányból eredő vérszegénység
- Menstruáció és vérszegénység
- A vérszegénység tünetei
- A terhességi vérszegénység kockázatai
- A terhességi vérszegénység kezelése
- Hogyan kerülhető el a vérszegénység a terhesség alatt
A vérszegénységnek (anaemia) különböző típusai ismertek. A vérszegénység okát tekintve megkülönböztetünk vérszegénységet a fokozott vérveszteség esetén, vérszegénységet a vörösvértestek túlzott és idő előtti lebomlása esetén és vérszegénységet a vérképződés rendellenessége esetén.
A leggyakoribb vérszegénység általában az a vérszegénység, amelyet a vörösvértestek termelődéséhez szükséges anyagok hiánya okoz. Ez elsősorban vashiányt jelent. Ezt a vérszegénységet szideropéniásnak nevezik, és ez a leggyakoribb vérszegénység még terhességben is.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a terhesség alatti vérszegénységet úgy határozzák meg, hogy a hemoglobin koncentráció 110 g/l alá csökken, vagy a hematokrit érték 0,32 alá esik.
A vérszegénység felosztásáról és típusairól bővebben a cikkben olvashat.
A terhességi vérszegénységben megfigyeltek eltéréseket a terhesség időszakával, a régióval és a társadalmi-gazdasági körülményekkel kapcsolatban. A rövidebb idő alatt ismételt többszörös terhességek, az alacsony testsúlyú nők, a vegetáriánus életmód, valamint a véradás szintén fontos tényezők, amelyek befolyásolják ezt az állapotot.
A terhesség alatt a vörösvérsejtek mennyisége megnő. A vérplazma mennyisége jobban megnő. Ezt az állapotot, amikor a vérsejtek mennyisége elegendő, de a vérplazmához képest alacsony, relatív vérszegénységnek nevezzük.
Miért fenyegeti még a teljesen egészséges nőket is a vérszegénység veszélye a terhesség alatt?
A terhesség hatalmas változást jelent a nő teste számára. Az új élet növekedése minden szervre vagy rendszerre hatással van valamilyen mértékben. A tüdőnek sokkal több oxigént kell szolgáltatnia, a szívnek nagyobb mennyiségű vért kell pumpálnia.
A magzat és a méhlepény igényei miatt megnövekedett vasellátásra van szükség. Erre a fokozott vörösvértest-termelés biztosításához is szükség van. A vas alapvető építőelem.
Sok esetben nem elegendő ezt a megnövekedett vasszükségletet a táplálkozással pótolni. Könnyen hiányt szenvedhetünk, és ennek következtében a vérsejtek termelődése összeomlik.
A vashiányos vérszegénység (szideropéniás vérszegénység) a terhes nőknél előforduló vérszegénység 75-95%-át teszi ki.
A vashiányt súlyosbítja a nem megfelelő vasbevitel. A nem megfelelő vasbevitel gyakran a táplálék nem megfelelő összetételének vagy más fontos tápanyagok hiányának köszönhető. A szociálisan hátrányos helyzetű csoportok különösen veszélyeztetettek.
A nem megfelelő vasbevitel nem a nem megfelelő táplálékbevitelnek, hanem a nem megfelelő táplálékösszetételnek köszönhető.
Vérszegénység a terhesség alatt és a szülés után
A szülés után a terhesség alatt kialakult vérszegénység még kifejezettebbé válik. Ez főként a szülés után közvetlenül bekövetkező vérveszteségnek tudható be. A szideropéniás vérszegénységhez így az úgynevezett vérzéses vérszegénység (vérveszteség okozta vérszegénység) járul hozzá.
Egy másik tényező, amely hozzájárul a vérszegénység kialakulásához, a szülés utáni anyatejtermelés. A tejtermelés (technikailag a laktáció) megfelelő működéséhez elegendő mennyiségű erre az építőelemre van szükség.
A kezdeti kiváltó ok a vashiány súlyosbodása. Csak ezt követően következik be a hemoglobin, a hematokrit és a vörösvértestek számának csökkenése.
Folsav- és B12-vitaminhiányból eredő vérszegénység
A folsavhiány kevésbé gyakori a terhességben, mint a vashiány. Ennek ellenére nem jó alábecsülni ennek a vitaminnak a szükségességét. Hiánya leggyakrabban az úgynevezett neurális csőhiba kialakulásának kockázatával jár együtt. Ez egy olyan súlyos állapot, amely a születendő baba egészségét és életét is veszélyezteti.
Erről a rendellenességről és a folsavhiány okozta egyéb problémákról bővebben cikkünkben olvashat.
A vérszegénység típusai a terhesség alatt
Vashiányos vérszegénység | a terhes nők vérszegénységének 75-95%-át teszi ki. |
Folsav- és B12-vitaminhiányos vérszegénység | ez a hiány ritkábban fordul elő, de már a terhesség tervezésekor fontos szerepet játszik |
fertőző okok | vírusos betegségek, HIV, citomegalovírus... |
vérszegénység gyógyszerek szedése esetén | egyes gyógyszerek vérszegénységet okozhatnak |
megmagyarázhatatlan anyai vérszegénység | ismeretlen eredetű vérszegénység |
Menstruáció és vérszegénység
A menstruáció minden egészséges nő életének része. Bár természetes jelenség, gyakran számos nehézséggel és kellemetlenséggel jár. Lehet fáradtságérzet, szédülés, alhasi fájdalom vagy erős vérzés.
A menstruáció alatti erősebb vérzés pedig a vérszegénység és a vashiány kialakulásának kockázati tényezője lehet. Ennek következtében többek között megnő a vérszegénység kockázata a terhesség alatt, illetve a terhességgel, mint olyannal kapcsolatos nehézségek kockázata.
Ha úgy érzi, hogy a menstruációja lefolyása nem természetes, forduljon orvosához. A túlzott fájdalom, a vérzés vagy a nagyobb vérrögök súlyosabb betegségre utalhatnak. Ezek közé tartozik az endometriózis, a polipok vagy a rák.
A Menstruáció alatti fájdalom és a Menstruáció alatti túlzott vérzés című cikkek is érdekelhetik.
A vérszegénység tünetei
A vérszegénység számos nem specifikus tünetben, például gyengeségben vagy fáradtságban nyilvánul meg. Jelentős tünetek csak súlyos vérszegénység esetén jelentkeznek. Ezek elsősorban az étvágytalanság, fejfájás, légszomj, szapora szívverés, sápadt bőr és nyálkahártyák.
A terhesség során a tünetek általában szintén finom és nagyon nem specifikusak. A fáradtságérzet, az álmosság, a fejfájás, a szívdobogás vagy a légzési nehézség gyakori velejárói magának a terhességnek.
A terhességi vérszegénység megállapítása elsősorban a kórtörténetre és a vérképre támaszkodik.
A vas átadását az anyától a magzatnak a méhlepény szabályozza. A legtöbb vas a baba számára a terhesség utolsó tíz hetében kerül átadásra.
A terhességi vérszegénység kockázatai
A vérszegénység kockázatokat jelent az anyára, a magzatra és magára a terhességre nézve. A leggyakoribb kockázatok között említik a preeklampszia kialakulását, a fertőzésekkel szembeni csökkent ellenállóképességet, a szoptatás és a szoptatás károsodását, valamint a szülés utáni depressziót.
Magát a terhességet a magzatvíz megnövekedése, vetélés, koraszülés veszélyezteti.
A magzatot fejlődési rendellenességek, méhen belüli fejlődési késés veszélye fenyegeti. A gyermek születési súlya alacsony. Fogékonyabb a betegségekre, rosszabb a szülés utáni alkalmazkodása és károsodott a pszichológiai és pszichomotoros fejlődése.
Terhességben többek között a vérképet is szokták vizsgálni, amelyből kiderülhet az esetleges vérszegénység.
Várandósság alatti vérszegénységre hajlamos kockázati csoportok:
- Gyorsan egymást követő terhességek
- fiatal terhes nők
- nehéz menstruációval küzdő nők
- vegetáriánus nők
- Vegán nők
A terhességi vérszegénység kezelése
Egy terhes nőnek körülbelül napi 2,5 mg vasra van szüksége. A terhesség utolsó három hónapjában (utolsó trimeszter) a szükséglet napi 6,6 mg-ra nő.
Ha a terhességben vérszegénységet állapítanak meg, folsav és vas alkalmazása javasolt. A kezelőorvos a vérkép és egyéb anamnesztikus adatok vagy vizsgálat alapján határozza meg ezen építőelemek pótlásának megfelelő módját.
Terhességben számos gyógyszer alkalmazása nem megfelelő vagy akár veszélyes. Az orvosok nagyon óvatosak a javaslattal és a felírással. Vannak azonban olyan esetek, amikor nincs más lehetőség.
Hogyan kerülhető el a vérszegénység a terhesség alatt
A vashiányos vérszegénységet elsősorban a kellően kiegyensúlyozott és változatos étrenddel lehet megelőzni. A legnagyobb vasforrás a hús. Felszívódási aránya akár 30% is lehet. Más élelmiszerekből általában csak a vasbevitel 5%-a. Becslések szerint a nők akár 50%-a nem veszi be az ajánlott napi vasadagot.
Az alábbi táblázat a kiválasztott élelmiszerek vastartalmát mutatja be
Élelmiszer | Vas-tartalom mg-ban 100 g élelmiszerben |
sertésmáj | 13,0-37,0 |
marhahús | 2,0-3,0 |
sertéshús | 1,0-2,0 |
csirkehús | 0,43-0,84 |
csirketojás | 2,1-2,6 |
hal | 0,13-1,5 |
tehéntej | 0,035-0,08 |
anyatej | 0,03-0,07 |
Lencse | 6,9-13 |
bab | 5,9-8,2 |
szója | 5-11 |
dió | 2,1-2,4 |
hántolt rizs | 0,6-2,3 |
búzaliszt | 1,2-2,5 |
spenót | 1,0-4,0 |