Szervezetünknek szüksége van omega-3 zsírsavakra. Elég belőlük?

A zsírsavak a zsírok fő alkotóelemei. Magasabb monokarbonsavaknak is nevezik őket. Különböző kritériumok szerint osztályozzák őket, például telített vagy telítetlen zsírsavaknak.

Számos biológiailag fontos anyag alkotóelemei. A sejtmembránban különböző funkciókban vesznek részt, és ellátási funkciójuk is van. Ezért energiaforrást jelentenek. Egyesek részt vesznek a sejten belüli jelzésekben is, és így befolyásolják például az izomösszehúzódást vagy a fájdalomjelzéseket.

A zsírsavak eloszlása

Az omega-3 zsírsavak az úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) csoportjába tartoznak. Ezek esszenciálisak, tehát a szervezet nem tudja előállítani őket. Ezért táplálékkal kell bevinni őket.

Az omega-3 zsírsavak hatása a szívre és az erekre

A szív- és érrendszerre gyakorolt pozitív hatásuk többféleképpen is jótékony hatású. Az egyik, hogy minimalizálják a szívritmuszavarok kockázatát.

Javítják a vörösvérsejtek alakváltoztatási képességét. Ennek következtében behatolnak a kapillárisokba is, amelyek kisebbek, mint maguk a vörösvértestek. Ezáltal javul a mikrokeringés, amelyben az oxigén és a fontos anyagok kicserélődnek a szövetek és a vér között.

Csökkentik az ereken átáramló vérrögök összecsomósodását. Elősegítik az úgynevezett trombolízist, azaz a vérrögök feloldását. Csökkentik a károsodás mértékét iszkémiában - olyan állapot, amikor egy ér beszűkül vagy teljesen elzáródik. Elősegítik az erek és a szív belső bélésének regenerálódását is, például szívinfarktus esetén.

Az omega-3 zsírsavak mindezen képességei a prognózis és a kezelés lehetséges javulásához vezetnek nemcsak a szívroham után, hanem a szívelégtelenségben vagy ritmuszavarban szenvedő betegek esetében is.

A kulcsot egyedülálló hipolipidémiás, gyulladáscsökkentő és antitrombotikus tulajdonságaik jelentik, vagyis az összkoleszterinszint csökkentésére és a vérrögök kialakulásának megelőzésére való képességük.

A magazin cikke is érdekelheti Önt.

Zsír, koleszterin és diszlipidaemia

A zsírok (más néven lipidek) glicerinből és magasabb rendű zsírsavakból álló vegyületek. Az élethez nélkülözhetetlenek, és az embernek bizonyos mennyiséget be kell vinnie az egészségének megőrzéséhez. Feladatuk például az A-, D-, E- és K-vitaminok bevitele a szervezetbe.

A koleszterin olyan zsíros anyag, amely nélkülözhetetlen a szervezet életéhez. Egyes hormonok részét képezik, és az epesavaknak is részei, amelyek fontosak a zsírok felszívódásában a belekből. A táplálékból kapjuk, de 2/3-át maga a szervezet képezi a májban és az emésztőrendszerben.

A koleszterin az emberi test minden sejtjének alkotórésze.

Az összkoleszterin HDL-re (ún. jó koleszterin) és LDL-re (rossz koleszterin) oszlik. A felesleges rossz koleszterin lerakódik az erek falában, hozzájárulva az érelmeszesedéshez. A jó koleszterin viszont eltávolítja a felesleges rossz koleszterint az erekből. Gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal is rendelkezik.

Az első információk az omega-3 zsírsavak szívvédő hatásáról az inuitoknál 1976-ból származnak.

A telített zsírok túlzott étrendi bevitele, a testmozgás hiánya vagy a dohányzás nagyban hozzájárulnak az emelkedett LDL-koleszterinszinthez.

Koleszterinértékek

A diszlipidémia az összkoleszterinszint emelkedését jelenti. Pontosabban a rossz koleszterin, a trigliceridek emelkedését, és a jó koleszterinszint enyhe csökkenését.

Az omega-3 zsírsavak növelik a jó (HDL) koleszterint. Fontosak az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának megelőzésében is, amely a hasnyálmirigy különböző ingerek által okozott gyulladása. Leggyakrabban emésztési zavarokkal vagy túlzott alkoholfogyasztással hozható összefüggésbe.

Omega-3 zsírsavak és a sejtmembránok

A sejt a szervezet alapvető építőköve. A szövetek sejtekből, a szervek szövetekből épülnek fel. Egyszerűen fogalmazva, testünk egyedi sejtekből áll.

Ezek membránjai pótolhatatlan funkciót töltenek be, abban az értelemben, hogy különböző fontos anyagokat szállítanak közöttük. A sejtmembránok működésének hiánya számos egészségügyi problémát eredményez, például szabálytalan szívverést, bizonyos típusú rákot, asztmát vagy figyelemzavart és depressziót.

Omega-3 zsírsavak az ADHD kezelésében

Az ADHD - figyelemhiányos hiperaktivitási zavar - olyan rendellenesség, amelyet a belső nyugtalanság érzése, az impulzivitás és a koncentrációra való képtelenség jellemez. Gyermekkorban, különösen iskoláskorban jelentkezik.

Korai felismerés nélkül az ebben a rendellenességben szenvedő egyének egy életre megrongálódnak. Képtelenek szociálisan, sőt szakmailag is helytállni. A kezelés pszichofarmakonokat, pszichiátriai segítséget és egyéb otthoni és iskolai rendszabályokat foglal magában.

Bizonyos vizsgálatok kimutatták az omega-3 zsírsavak előnyeit az ADHD és a diszlexia (olvasási zavar) esetében. Az omega-3 zsírsavak pozitív hatásait figyelmi zavar, hiperaktivitás és impulzivitás esetén is megfigyelték, amelyek az ADHD központi tünetei. A vizsgált mintában jelentős javulást mutattak ki a vizuális-motoros koordinációban, a vizuális észlelésben, valamint a fáradtság és a nyugtalanság csökkenésében.

Így bizonyítható, hogy ez a zsírsav az egyik hatékony és biztonságos lehetőség a gyermekek tanulási és viselkedési problémáinak kezelésére.

Az omega-3 zsírsavak alkalmazása terhesség alatt

A magzat a terhesség alatt omega-3 zsírsavakat vesz fel a placentából.

Számos tanulmány és statisztika bizonyítja, hogy azok a gyermekek, akiknek az édesanyja étrendjében elegendő omega-3 zsírsav található, könnyebben tanulnak meg beszélni, nagyobb a szókincsük, jobb a látásélességük, a térbeli tájékozódásuk vagy a tárgyak megragadásának képessége.

Immunitás és omega-3 zsírsavak

A halolaj vagy omega-3 koncentrátum hosszú távú használata bizonyítottan javítja az immunrendszert. Megfigyelték, hogy lerövidíti a gyulladásos folyamatok lefolyását, csökkenti a műtét utáni szövődmények kockázatát vagy csökkenti a krónikus gyulladást.

Az omega-3 zsírsavak pozitív hatásainak összefoglalása:

Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak tehát több szempontból is előnyösek. A legfontosabb talán a szívre és az erekre gyakorolt hatás, de egyre több szó esik a bevitelük egyéb előnyeiről is.

Hogy megismételjük:

• emelik a HDL (jó koleszterin) szintet
• megakadályozzák a vérlemezkék összecsapódását, ezáltal megelőzik a vérrögök kialakulását
• csökkentik a vér sűrűségét
• csökkenti a vérnyomást
• megelőzik a szívritmuszavarokat
• bizonyos rákos megbetegedések megelőzése
• enyhíti a depresszió és más mentális betegségek tüneteit
• segít enyhíteni az ADHD és más figyelemhiányos rendellenességek kialakulását
• javítja az immunitást
• pozitív hatással van a gyermekre a terhesség alatt

omega-3 és omega-6 zsírsavak bevitele

Jelenleg a lakosságunk túl sok omega-6 és túl kevés omega-3 zsírsavat fogyaszt. Mindkettőre szükségünk van a szervezetünkre gyakorolt jótékony hatáshoz, de meghatározott mennyiségben.

Az omega-6 és az omega-3 optimális arányát 1:1 és 4:1 között tartják. A rossz táplálkozási szokások azonban akár 30:1 arányhoz is vezethetnek. Az omega-6 zsírsavak forrásai közé tartozik a napraforgó-, a kukorica- és a szójaolaj.

Az omega-3 zsírsavak hiánya többek között ezeket a nem specifikus problémákat okozhatja:

• Fáradtság
• száraz bőr
• törékeny körmök és haj
• bélrendszeri székrekedés
• depresszió
• ízületi fájdalom

Hol találhatók omega-3 zsírsavak

Ezek főként tengeri halakban, például lazacban, tonhalban és makrélában találhatók.

Talán legismertebb képviselője a nem túl népszerű halolaj. Ennek az étrend-kiegészítőnek azonban mára megváltozott a formája és az íze. Kapható például kapszula formájában.

Az omega-3 zsírsavak növényi forrása az alfa-linolénsav, amely a lenmagban, dióban, repcében, mogyoróban és mandulában található.

Kisebb koncentrációban a zsírsavak természetes módon minden zöldségben is megtalálhatóak. A változatos, nemcsak gyümölcsökben, hanem zöldségekben és különböző gyümölcsökben gazdag étrend biztosítja az omega-zsírsavakkal való ellátottságot.