Petechiae mint jelentéktelen vagy halálos betegségek megnyilvánulása?

A bőrön megjelenő petechiák a betegségek széles skálájának megnyilvánulása lehet. A bőr mechanikai nyomása vagy irritációja is okozhatja őket.

Különböző kóros folyamatok kísérőjelenségeként fordulnak elő felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt. Csak az alapbetegség megfelelő kezelésével szüntethetők meg.

Mechanikus nyomás vagy ütések következményei? Számos betegség kísérőjelenségei. Vegyszerek és gyógyszerek is okozhatják.

Petechiákról vagy úgynevezett petechiás vérzésekről beszélünk.

Ezek apró érrendszeri (hajszálvékony) vérzések. Leggyakrabban a bőr alatti szövetekben fordulnak elő a test különböző részein, de a nyálkahártyákon és a belső szerveken is.

Mik a petechiák és hogyan alakulnak ki?

A petechiák nem betegséget jelentenek. Azonban olyan tünet, amely nagyon sokféle betegségre utal. A petechiás vérzés valójában az emberi test legkisebb vérereiből - a hajszálerekből (kapillárisokból) - származó vérzés. Ezek nagyon vékony erek, amelyek fala akár helyi nyomás hatására is károsodhat, anélkül, hogy más betegségre lenne szükség.

Ha mechanikusan vagy valamilyen betegség következtében sérül, a hajszálér fala megreped, és enyhe vérzést okoz a bőr alatti szövetekbe, a nyálkahártyákba és a szervekbe.

Ez a vérzés nem súlyos, de a beteg általános állapota és fejlődése függ a kiváltó októl, amely lehet halálos betegség, például leukémia.

A petechiális vérzés a bőrön helyi, néha lilával árnyalt bőrpírként jelentkezik. Közelebbről megvizsgálva apró vérzéspontokat láthatunk.

A petechiák egyetlen foltként is megjelenhetnek, de nagyobb bőrfelületeket is érinthetnek.

Ebben a cikkben a petechiák mechanikai okait és a különböző orvosi szakterületekről származó leggyakoribb állapotokat tárgyaljuk, amelyek egyszerre jelentkeznek petechiás vérzéssel és más típusú vérzéssel.

A petechiás vérzés mechanikai eredete

A mechanikus kapilláris vérzés viszonylag könnyen keletkezik. A mechanikus nyomás, akár túlnyomás (szorítás, ütés, rúgás), akár alulnyomás (szívás, szívás) megzavarja a finom érfalakat, és a bőr alatti szövetekbe vérzik. Ez egy gyakori, rutinszerűen megfigyelhető esemény.

A törvényszéki patológiák a kriminalisztikában fontosak, ahol az erőszakos bűncselekmények bizonyítékai, mint például a támadás során alkalmazott ütések, a csukló megbilincselése, a szájra gyakorolt nyomás a hallgatás érdekében vagy a fojtogatás során.

Fertőző betegségek

Fertőző agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás

A fertőző agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás mikroorganizmusok, leggyakrabban baktériumok és vírusok által okozott idegrendszeri fertőzések.

Az agyvelőgyulladás az agy gyulladásos megbetegedése. Az agyhártyák fertőzését agyhártyagyulladásnak nevezzük. A fertőzés egyszerre érintheti az agyat és annak hártyáit is. Ebben az esetben meningoencephalitisről beszélünk.

Magas lázzal, általános gyengeséggel, fáradékonysággal, apátiával, tudatzavarokkal, erős fejfájással, erős hányással, fotofóbiával, agyhártya-irritációval (nyakmerevség) jelentkezik.

A betegség bakteriális formái a szeptikus állapot következtében petechiás vérzést okoznak. Disseminált intravaszkuláris koagulopátia - DIC - alakulhat ki (lásd alább).

A petechiák leggyakrabban a törzsön, a köldök körül találhatók. Ez súlyos tünet, különösen gyermekeknél, amely más tünetekkel együtt lehetséges meningococcusfertőzésre utal. Természetesen a végtagokon és más testrészeken is előfordulnak.

Fertőző endokarditis

Az endokarditisz a szívbelhártya (a szív belső bélése) gyulladása. A szívbillentyűket is érinti. Gyakran a baktériumok elsősorban a billentyűkhöz tapadnak, és ennek következtében másodlagosan alakul ki az endokarditisz. A gyulladás helyét tekintve egyértelmű, hogy ez egy súlyos betegség. Szívelégtelenséget, ritmuszavarokat, sőt szívmegállást is okozhat.

A betegség kezdete lázzal, hidegrázással, általános gyengeséggel, fáradékonysággal kezdődik.

A baktériumok gyorsan terjednek a véráramba, szepszist okozva, esetleges tudatzavarokkal. Mint a szeptikus állapotokban szokásos, kisebb bőr alatti vérzések lépnek fel.

Fertőző mononukleózis

Az esetek 80-90%-ában a kórokozó a humán EB-vírus (Epstein-Barr-vírus). Ez a herpeszvírus egyik fajtája, de adenovírusok, toxoplasma gondii vagy HIV-vírus is okozhatja. Az előfordulása világszerte jellemző, és gyermekkorra jellemző.

A betegség nem jelentkezhet, vagy nem specifikus influenzaszerű tünetekkel jelentkezhet. A tipikus klinikai képhez gyengeség, rossz közérzet, láz, torokfájás, masszív mandula- és szájüregi lepedék, mint a mandulagyulladásban, kisebb vérzéssel a szájpadláson, de a bőr alatti szövetekben is, valamint a regionális csomók megnagyobbodása tartozik.

A lép és a máj megnagyobbodása, a szemhéjak és az arc duzzanata.

Fulmináns hepatitis

A fulmináns hepatitis B a vírushepatitisz (gyulladásos májbetegség) ritka típusa. Az összes vírushepatitis kb. 0,1-1 %-át teszi ki, és a hepatitis B-vel egyidejűleg zajlik. Súlyos betegség, nagyon gyors és drámai lefolyású, masszív májnekrózishoz és májelégtelenséghez vezet.

Magas halálozási arány jellemzi. Nagyon gyorsan előrehalad és néhány héten belül májelégtelenséghez vezet. Az akut hepatitis során kialakuló hepatikus encephalopathia formájában jelentkezik.

A betegség kezdete más fertőzésekre jellemző, szubfebriilis betegséggel, gyengeséggel, rossz közérzettel, csökkent fizikai aktivitással és fáradékonysággal. A májzavarok később emésztési zavarok, a máj és a lép megnagyobbodása, icterus (a bőr sárga elszíneződése), subicterus (a sclera sárga elszíneződése), ödéma, bőr alatti vérzés, tudatzavarok, májkóma és akár halál formájában jelentkeznek.

Hemolitikus urémiás szindróma

A hemolitikus urémiás szindróma a gyermekkori akut veseelégtelenség egyik leggyakoribb oka. A kórokozó 90%-ban a gasztrointesztinális traktusban lévő Escherichia coli. A betegség előterében hemolitikus anémia, trombocitopénia áll, amelyet követő veseelégtelenséggel.

Az akut veseelégtelenség tüneteit is beleértve neurológiai problémákkal, például izomgörcsökkel, szívproblémákkal, például szívműködési zavarokkal jelentkezik, fokozott szívinfarktusveszéllyel. A tüdő, a máj és a hasnyálmirigy is érintett. A beteg gyenge, rossz közérzetű, lázas és a bőrön vérzéses a gyengült erek és a hemolízis miatt.

Külső fertőző betegségek

Dengue vérzéses láz

A vérzéses lázak közé tartozó vírusos betegség. A neve a spanyol nyelvből származik, és természetellenességet jelent, a beteg természetellenes testtartása után.

A Flavioviridae családba (RNS-vírusok) tartozó flavivírus okozza, és az Aedes aegypti vagy az Aedes albopictus szúnyogok terjesztik (lásd még sárgaláz).

Eredetileg csak Afrikában fordult elő, később Ázsiában is elterjedt, és néhány esetet jelentettek Amerikából is.

Az esetek többségében csak enyhén, influenzaszerű tünetekkel jelentkezik, súlyosabb esetekben 40 °C feletti magas hőmérséklettel, hidegrázással, fej-, izom- és ízületi fájdalmakkal, ritkábban hányással kezdődik.

Átmenetileg a tünetek elmúlnak, majd a láz ismét megemelkedik, és a bőrön petechiás vérzések jelennek meg, egészen a kiterjedt exantémiáig, makulopapulomatosus kiütésekkel.

Vérzéses Hanta-láz vese szindrómával

A betegség kórokozója a Bunyviridae családba (RNS-vírusok) tartozó hantavírus. A fertőzés forrása a rágcsálók. Zoonózis, és a fertőzött állat ürülékével, vizeletével, nyálával való közvetlen érintkezéssel, ritkán harapással terjed. A betegség Európában, Szibériában, a Balkánon és Észak-Amerikában fordul elő.

Lázzal, fejfájással, hányással, gyengeséggel, fáradtsággal, fokozott álmossággal jelentkezik. Súlyosabb esetekben olyan tünetekkel jár, mint a magas láz és a vérzéses tünetek, mint az orr- és ínyvérzés, petechiák a bőrön (egyes esetekben a vérzéses állapotok hiányozhatnak).

A legsúlyosabb esetekben az akut veseelégtelenség képe figyelhető meg, a keresztcsonti régió súlyos intenzitású, magas hőmérsékletű fájdalmával és vérzéses tünetekkel, mint például vér a vizeletben és sokkos állapot kialakulásával.

pestis

Az úgynevezett fekete halál túlnyomórészt a múltban fordult elő. Ez a súlyos betegség nagyszámú embert irtott ki. A betegség kórokozója a Yersinia pestis baktérium. A fertőzés forrása a patkányok, amelyről a fertőzést az e rágcsálókhoz tapadó bolhák terjesztik.

Az ember úgy fertőződhet meg, hogy megharapja ez a bolha.

A behatolás helye a bolhacsípés helye vagy a légutak. A behatolás helyén a bőr, a vér és a nyirokcsomók sejtkárosodásában helyi elváltozások jelentkeznek. Rövid lappangási idő után fáradékonyság, gyengeség, magas láz, hidegrázás, fejfájás, izom- és hasi fájdalom jelentkezik.

A szívműködés óriási felgyorsulása tapasztalható. A hónaljban és a lágyéktájékon lévő nyirokcsomók megnagyobbodnak és gennyesednek. A bőrön pontszerű vérzések jelennek meg, és gennyes gyulladások törnek fel. Nagy, sötét váladékkal teli, szivárgó sebek keletkeznek.

Vérbetegségek

Hemofília

A legismertebb vérzéses betegség a hemofília. Olyan veleszületett rendellenességről van szó, amelynél a vérben a VIII-as (A típusú hemofília) és a IX-es (B típusú hemofília) véralvadási faktor termelődésének különböző mértékű hibája áll fenn.

Ez a faktor elengedhetetlen a normális véralvadáshoz. Hiánya súlyos szövődményekhez vezet, amelyekben a beteg elvérezhet.

A véralvadási zavarok miatti elhúzódó vérzésen kívül a hemofíliásoknál spontán vérzéses állapotok is előfordulnak, amikor az érfal sérül vagy sérül. Gyakoriak az orrból, ínyből, vérvizelés, a bőr alatti szövetekbe történő petechiális vérzések és a testszerte minden látható ok nélküli vérömlenyek.

Von Willebrand-kór (vWD)

Ez a vérzéses rendellenességek leggyakoribb típusa általában. Az ebben a betegségben szenvedőknél az úgynevezett von Willebrand-faktor (vWD-faktor) hiánya áll fenn. Ez a vérlemezkékkel együtt felelős a vér megfelelő alvadásáért. A vWD-faktor segíti a vérző ér gyógyulását, amelyben a vérlemezkék ezután egy dugót - heggyé - képeznek.

Néhányan talán nem is tudják, hogy ebben a betegségben szenvednek. A betegségnek három stádiuma van. Az első két stádium csak nagyon enyhe. Leggyakrabban petechiális vérzések a bőrben vagy súlyosabb trauma okozta vérzések.

A harmadik fokozat súlyosabb, amikor a beteg a bőrbe vagy az izmokba vérzik, nyilvánvaló mechanizmus nélkül.

Trombocitopénia, trombocitopátia és trombocitopéniás purpura

Az idiopátiás trombocitopénia (ITP) kifejezés a vérlemezkék (trombociták) csökkent számára utal a vérben. A vérlemezkék hiánya közvetlenül felelős a különböző helyeken fellépő vérzésekért. A leggyakoribbak a petechiák és a vérömlenyek.

Nyálkahártyákból (orr, íny) származó vérzés. Néha véletlenül diagnosztizálják, például foghúzás utáni túlzott vérzésnél. Hasonló problémákat okoz a trombocitopátia, amikor a túlzott vérzés a vérlemezkék más belső rendellenesség vagy betegség alapján történő hibás működése miatt következik be.

A trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP) vagy akár Moschcowitz-szindróma egy súlyos formája, amely az ITP-hez képest súlyos lefolyású és kedvezőtlen prognózisú. Ebben a betegségben az erek belső bélése károsodik, és a vérlemezkék túlzott kóros lebomlása következik be. Ez a Willebrand-faktor feleslegét eredményezi mikrothrombusok kialakulásával.

A betegség hirtelen és hevesen kezdődik. Hemolitikus vérszegénység alakul ki. Ennek következtében a beteg gyenge, magas lázzal, tudatzavarokkal, izomgörcsökkel és fejfájással jár. A bőrön a vörösvértestek túlzott lebomlása miatt foltos vérzések jelennek meg. A beteg veseelégtelenségben vagy valamely létfontosságú szervbe, például az agyba történő vérzésben hal meg.

Disseminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC)

Ez egy nagyon súlyos betegség, amelyben a vérlemezkék aktivitása megnő. A fokozott véralvadási aktivitás következtében a perifériás erekben mikrothrombózis alakul ki.

A beteget ezen erek elzáródása, vérellátásuk hiánya és elhalása fenyegeti. Nagyon gyorsan kimerülnek az alvadási faktorok, az állapot paradox módon megfordul, és vérzéses tünetekkel járó vérlemezkehiány alakul ki.

A vérzéses diathesis súlyos állapot. A beteg szinte mindenhonnan vérzik. Vér található a székletben (meléna), a hányásban (haematemesis), a vizeletben (haematuria), de a bőr alatti szövetekben is petechiák kialakulásával és a sebekből való megállíthatatlan vérzéssel.

Leukémia

A leukémia félelmetes betegség. A vér rosszindulatú betegségei közé tartozik. A leukémia patofiziológiai mechanizmusa a leukociták (fehérvérsejtek) éretlen formáinak (fehérvérsejtek) elszaporodása és felhalmozódása a csontvelőben. Túlzott mennyiségük akadályozza a normális vérképződés folyamatát.

A betegek szinte kezdettől fogva sápadtak, fáradtak, letargikusak, étvágytalanok, fogynak, és nagyon könnyen kapkodnak a levegőt. Nagyon feltűnő kísérő tünet a vérzés. A leukémiásoknak gyakran vannak testszerte petechiák és véraláfutások, valamint orrvérzés.

Érrendszeri betegség

Vaszkulitisz (az erek gyulladása)

Az érfal szisztémás gyulladásos betegségét vaszkulitisznek nevezzük. Bármelyik részen és szervben lévő ereket érintheti.

Az eret ért gyulladásos folyamat annak megvastagodásához, az átjárhatóság szűküléséhez vezet, gyakori trombózisokkal (vérrögökkel) és nekrózissal (szövetelhalással).

Egyes helyeken az érfal kórosan megnagyobbodik, amit aneurizmának (az érfal kidudorodásának) nevezünk.

A vaszkulitisznek több típusa létezik. Az emberi szervezetben található minden típusú eret (artériák, vénák, hajszálerek) érintik. A gyulladásos folyamat meggyengíti az eret, és az gyakran megreped, ami utólagos vérzéssel jár.

Ha a legkisebb erek, a hajszálerek (kapillárisok) érintettek, a bőrbe és a bőr alatti szövetekbe történő vérzés következik be. Ezt nevezzük kapilláris vagy akár petechiális (pöttyös) vérzésnek.

Schönlein-Henoch-purpura

A Schönlein-Henoch-purpura a vaszkulitiszek osztályába tartozik. Nagyon ritka, gyermekkorra jellemző betegség. Okát még nem sikerült azonosítani. Az egyetlen biztos pont, hogy nem örökletes.

Úgy vélik, hogy kórokozói mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok), amelyek a felső légutakat érintik, és sokkal gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél.

A szisztémás vaszkulitiszek közé sorolják. A bőr, a vesék és a belek hajszálereit (szőrsejtjeit) érinti. A szőrsejtek gyulladása miatt azok megrepednek (felszakadnak), ami a bőrön a bőr alatti szövetekbe jutó kis hajszálvérzéseket eredményez.

Ezek a bőrön apró, észrevehető, pöttyszerű vérzésekként jelennek meg. Fokozatosan sötétvörös vagy lilás színűvé válnak, és nagyobb területekké kezdenek összeolvadni. Úgy néznek ki, mint egy vérömleny (zúzódás), és a test bármely részén, de leggyakrabban az alsó végtagokon jelentkezhetnek.

Az immunrendszer betegségei

Lupus erythematosus

Nagyon veszélyes autoimmun betegség a lupus erythematosus. Ez egy olyan betegség, amelyben a szervezet saját immunrendszere támadja meg a test szerveit és szöveteit.

Kiváltó okok lehetnek genetikai tényezők, immunbetegségek, fertőzések, hormonális hatások, gyógyszerek, toxinok, vegyi anyagok stb. Jelentős túlsúlyban fordul elő nőknél - 9:1 arányban a férfiakhoz képest.

A lupus általában az arcon kétoldalt az arccsontok körül, a szemgödrök alatt jellegzetes pillangó alakú exantémával jelentkezik, amelynek jelentős diagnosztikai értéke van.

Ez a súlyos betegség minden szervet és szövetet érint, beleértve az ereket is, amelyek meggyengülnek, és ezt követően megrepednek és vérzéssel járnak. A kapilláris vérzés petechiákban nyilvánul meg.

Érdekes információk a cikkben.

Májbetegség

Májcirrózis/alkoholos májbetegség

A májcirrózis gyakori betegség. Az okok változatosak, de a leggyakoribb kiváltó tényező az alkohol, majd a kábítószerek és az olyan betegségek, mint a vírusos májgyulladás.

A májcirrózis a máj krónikus, diffúz betegsége. Sejtjei (hepatocitái) a kiváltó ok hatására károsodnak, nekrotizálódni (elhalni) kezdenek, és a teljes átalakulásig tartó pusztuláson mennek keresztül, az elhalt részek kötőszöveti pótlásával a rendellenesség jelenlétében.

Ez emésztési zavarokban, székletürítésben, menstruációban, ödémában, éjszakai vizelésben, a máj, a has megnagyobbodásában, a bőr sárga elszíneződésében és a bőrön megjelenő pókszerű naeviákban nyilvánul meg. Később a dekompenzáció szakaszában fáradékonyság, gyengeség, kimerültség, lelassult reakciók, hát- és ízületi fájdalmak, fogyás, ascites, bütykös ujjak, fehér körmök, sima nyelv társul.

Vérzéses állapotok, az ún. vérzéses diathesis is előfordulnak. Ezek az orrból, ínyből, gyomorból, nyelőcsőviszonyokból eredő vérzésben, a bőr alatti szövetekbe történő petechiális vérzésben és vérömlenyek kialakulásában nyilvánulnak meg.

Hepatikus enkefalopátia

A hepatikus enkefalopátia kialakulhat előrehaladott májbetegség, például májzsugor, de egyéb betegségei következtében is. Ez a portális, májkeringésben található ammónia által okozott agykárosodás, amikor a máj méregtelenítő funkciója károsodik.

A neuropszichiátriai zavarok a központi idegrendszeri zavarok által kerülnek előtérbe. Ezek gyakori hangulatváltozásokban, figyelemzavarban, érzelmi labilitásban, értelmi károsodásban, agresszivitásban, hallucinációkban, fáradékonyságban, túlzott álmosságban nyilvánulnak meg. A vérzéses diathesis jelen van, mint a májcirrózisban, a petechiáktól a vérömlenyekig.

Gyógyszerek által okozott bőr alatti vérzések

A trombocitaellenes gyógyszerek olyan gyógyszerek, amelyek a vérlemezkék aktivitásának blokkolásával közvetlenül befolyásolják a vér összetételét - antitrombotikus hatásuk van. A kardiológiában, a neurológiában, valamint más orvosi szakterületeken a hirtelen fellépő állapotok megelőzésére használják őket.

Csökkentik az akut szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vagy az alsó végtagok embolizációjának kockázatát a veszélyeztetett betegeknél. Fokozott mennyiségben vérzéses állapotok (petechiák, véraláfutások, vér a vizeletben, epistaxis, meléna...).

A legismertebb gyógyszer ebben a csoportban az acetilszalicilsav (acilpirin, anopirin). Ezeknek a rendelkezésre álló gyógyszereknek a vérlemezke-ellenes hatására mindenkinek gondolnia kell, aki rutinszerűen használja őket fájdalom vagy láz kezelésére. Régebben láz ellen rendszeresen használták őket, de ma már ez nem ajánlott.

Ugyanakkor egyes fájdalomcsillapítók, kortikoszteroidok, szteroidok és antidepresszánsok használata esetén is előfordultak petechiás vérzések.

C-vitamin-hiány

A C-vitamin elsősorban az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatása miatt fontos az emberi szervezet számára, segíti a szervezet gyorsabb regenerálódását, gyorsítja a sebgyógyulást, jótékony hatással van a fogakra, a csontokra és a porcokra. Segíti a vas felszívódását. A szervezet nem tudja saját maga előállítani, ezért a táplálékból kell pótolnunk.

Hiánya immunrendszeri zavarokhoz, gyakori fertőzésekhez és gyulladásokhoz, lassabb anyagcseréhez, fog- és csontproblémákhoz, vérszegénységhez és vérzéshez vezet. Ma már nagyon ritka C-vitamin hiánybetegségnek nevezik a skorbutot.

A skorbutra (skorbut) jellemző a vérszegénység, amely általános gyengeséghez, ízületi és izomfájdalomhoz, valamint vérzéshez (leggyakrabban petechiás), íny- és fogvérzéshez vezet.