- solen.cz - felületes candidiasis és kezelési lehetőségek
- uvzsr.sk - gombák
- wikipedia.cz - candida albicans
- solen.sk - gombás bőrbetegségek
- solen.sk - felületes gombás bőrbetegségek
Parazita gomba, candidiasis: a bőrgomba károsíthatja a szerveket?
A mindenütt jelenlévő gomba felnőtteket és gyermekeket egyaránt megbetegít, már az újszülött kortól kezdve. A gombás megbetegedések lehetnek banálisak és súlyosak is. A leggyakoribbak közé tartozik a lábgomba vagy a hüvelyi mikózis. Ritkán, legyengült egyéneknél előfordulhat szervi érintettség, amikor a kezdetben ártalmatlan gomba veszélyes parazitává válik. A gombás fertőzések megnyilvánulásai olyan változatosak, hogy nem mindig könnyű felismerni őket. Gyakran összekeverik más fertőzésekkel.
Cikk tartalma
A gombás betegségek felnőtteket és gyermekeket egyaránt érintenek. A betegség a bőrön és a nyálkahártyán, a körmökön, kivételesen pedig a belső szerveken is jelentkezhet. A legkülönfélébb megnyilvánulások bizonyos körülmények között jelentkeznek, amelyek kedvező környezetet teremtenek e gombák szaporodásához.
Candidiasis
A candidiasis egy viszonylag gyakori gombás betegség, amelyet különböző gombakórokozók okoznak.
A gombafajok 1837 óta ismertek, és jelenleg több mint 200 fajuk ismert. Ezek közül azonban csak 12 okozza a betegséget.
Érdekes:
Brittany Murphy színésznő 2009 decemberében, és férje, Simon Monjack néhány hónappal később bekövetkezett rejtélyes halálával a média is foglalkozott. A nyomozók kezdetben nem voltak hajlandóak elismerni, hogy a népszerű házaspár korai haláláért az otthonukban talált gomba a felelős. Azonban a gomba okozta a légzőszervi problémákat, amelyeknek végül is alábbhagytak.
A mikózisok a Candida albicans élesztőgomba által okozott leggyakrabban előforduló gombás megbetegedések, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a nem-albicans candida megbetegedések száma egyre nő. A fonalas gomba, az Aspergillus fumigatus szintén gyakori okozója a mikózisoknak.
A nem albicans candidiasisok közé tartoznak a gombás megbetegedések, amelyeket például élesztőgombák okoznak:
- Candida parapsilosis
- Candida Tropicalis
- Candida Glabrata
- Candida Krusei
- Candida fajok
- Candida Hamata
- Candida Guilliermondii
- Candida Lusitaniae
- egyéb
A gombás betegségeket okozó fonalas gombák közé tartoznak a következők
- Fusarium fajok
- Zygomycetes
- Scedosporium fajok
- egyéb
Fontos: A főként a bőrt és a nyálkahártyát érintő gombás megbetegedések a szervezet immunrendszerének különböző betegség okozta leépülésével riaszthatnak bennünket (AIDS, cukorbetegség vagy más súlyos betegségek). Ezért a mikózisok vény nélkül kapható gyógyszerekkel történő öngyógyításán túlmenően meg kell keresni a csökkent immunitás és az azt követő gombás fertőzés okát.
Az emberi szervezet és a gombák
A gombák mindig is a szervezet természetes mikroflórájának részét képezték (szaprofita). Szimbiózisban élnek más, az emberi test felszínén, a nyálkahártyákon vagy a belső szervekben található mikroorganizmusokkal.
Az emberi test gombák általi kolonizációja már az újszülötteknél, a születéskor bekövetkezik. Leggyakrabban a száj- és bélnyálkahártyát kolonizálják. Általában nem okoznak egészségügyi problémát, és az emberek nem is tudnak a gombák jelenlétéről.
A probléma akkor merül fel, amikor bizonyos speciális körülmények között túlszaporodnak, amikor betegségmegnyilvánulások lépnek fel. Ez főleg akkor történik, amikor az immunitás más betegség okozta csökken, különösen az opportunista betegségek (rák, AIDS) miatt.
Az elhízott emberek vagy a terhes nők szintén kockázati csoportot jelentenek. Bizonyos gyógyszerek használata szintén megfelelő feltételeket biztosít a szaporodásukhoz.
A mikózisok alapvető osztályozása:
- Felületes (superficial) mikózisok - gombák a bőrön, a nyálkahártyákon és a körmökön, például.
- szisztémás (szervi) mikózisok - tüdőmikózisok, a húgyutak gombás betegségei.
Gombák a kültéri környezetben
A mikroszkopikus gombák szinte mindenütt jelen vannak körülöttünk. A bőr, a nyálkahártyák és az emberi szervek felszínén való megtelepedésük mellett az állatokat és a növényeket is megfertőzik. Előfordulnak a vízben (álló felszíni vizek, víztározók), a talajban, és a levegőben is elszóródnak.
Élettelen tárgyakon is megtalálhatók (falak, fürdőszobák, WC-k, zuhanyzók, hulladékok, élelmiszerek, piszkos kezek).
Érdekes: a penész mindenhol ott van körülöttünk. Szinte mindenki látott már ilyet. Jó példa erre a rég elfeledett kenyér, amelyen zöldes-fehéres színű filmréteg képződik. Ez szabad szemmel is látható.
A rendetlenségben felfedezett jótékony penész
A penész pozitív hatásait a híres orvos, Alexander Fleming fedezte fel, de nem a tudása, hanem a laboratóriumában hagyott rendetlenség miatt 1928-ban.
Miután hazatért egy nyaralásból, észrevette, hogy a mosatlan tenyésztőlemezeken penész van. A tenyésztett baktériumok már nem voltak ott.
Így felfedezte, hogy a penész olyan antimikrobiális anyagot termel, amely elpusztítja a baktériumokat. Ezt izolálta. Az így kapott termék a penicillin nevű antibiotikum (PNC) volt, amelyet ma is a leghatékonyabbnak tartanak.
Az újszülöttek és csecsemők gombás betegségei - soor
Az újszülöttek és csecsemők gombás megbetegedéseivel nagyon gyakran találkozunk. A candidiasis megnyilvánulásai leggyakrabban az újszülötteknél fordulnak elő az élet második hete körül. Ezt soornak nevezik.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél a bőr és a ráncok gombás megbetegedését látjuk azon a területen, ahol a légmentes pelenka a bőrhöz nyomódik. Ezek a területek ideális környezet (meleg és nedves) az élesztőgombák elszaporodásához.
A megelőzéshez csak jó minőségű pelenkákat vásároljunk, azokat megfelelően, száraz környezetben tároljuk, és rendszeresen cseréljük őket, hogy a baba feneke száraz maradjon.
A pufók babák hónaljában vagy nyakán kevésbé gyakori a gombásodás.
Soor és csecsemőkori candidiasis - klinikai kép
A soor (más néven béka- vagy lisztharmat) jellemzően a szájüreg nyálkahártyáján, főként a szájpadláson, a nyelven és az arcon jelenik meg. A betegség fehér, úgynevezett tejfoltok formájában jelentkezik, amelyeket nem lehet letörölni. Vérzik és fájdalmas, ha mechanikusan eltávolítják.
A csecsemők és kisgyermekek bőrredőkben jelentkező gombás megbetegedése kezdetben hasonlíthat a közönséges pelenkakiütésre. A bőr vörös és felpuhult színű, apró repedésekkel. Az alatta lévő bőr tejes színű, hólyagokkal.
A bőr és a nyálkahártyák gombás betegségei
Abőr és a nyálkahártyák fertőzései (mucocutan mycosisok) általában különállóak vagy együtt fordulnak elő. A mycosisok a bőrborítás felszíni, de mélyebb károsodását is okozzák. Nagyon gyakran fordulnak elő legyengült (immunhiányos) betegeknél.
A nem megfelelő higiénia, a túlzott izzadás, a szűk, levegőtlen ruházat vagy a bőr természetes savasságának (pH) zavara szintén gyakori okok.
A nyálkahártya és a bőr gombás megbetegedéseinek tünetei
A gombás megbetegedés tünetei megegyeznek az újszülötteknél (soor) tapasztaltakkal. A bőrön fehér alapon hólyagok jelennek meg. A hólyagok felpattanásakor körülírt lerakódás keletkezik, amely fényes és vörös. A lerakódáson repedések keletkeznek, és a bőr felszíni rétege is leválik.
A nyálkahártyán fehéres elváltozások jelennek meg. A beteg szárazságot és vakarózást érez az érintett területen. Később viszketés, sőt, fájdalmat is.
A fájdalmas nyelés, például a szájüreg nyálkahártyájának fertőzésekor étvágytalanságot és étkezési nehézséget okoz.
Gombás körömbetegség - onychomycosis
A gombás körömbetegség a lábfejen gyakoribb (akár hétszer gyakoribb, mint a lábujjakon), de a kezeken is előfordulhat. A gombás körmök a végtagokon is előfordulnak, ahol elsősorban az ujjakat érintik, és nem ritkák.
A körömgombásodás a körömelváltozást és -pusztulást okozó körömbetegségek több mint 50%-át teszi ki.
Az onychomycosis közvetlen érintkezés útján terjed, vagy akár olyan helyeken is elkapható, ahol nedves és meleg van (közös zuhanyzók, uszodák, trópusi területek). Kialakulhat a szűk és szellőzetlen cipő viselése és a helytelen higiénia miatt is.
Hogyan néz ki a körömgombásodás?
A betegség leggyakrabban olyan embereknél fordul elő, akiknek fokozottan izzad a lábuk. Kezdetben kezdetben viszketés jelentkezik, az érintett területen a bőr vörös és macerás (felpuhult). Később megrepedhet, a bőrön apró repedések (ragadványok) láthatók.
A gomba átterjed a körömágyra. A felszíne sárga vagy barna színűvé válik (mintha piszkos lenne). A köröm megvastagszik, törékeny és keresztirányú barázdák jelennek meg. Végül hiperkeratózis, deformáció, a körömágybőr elvesztése és szétesés következik be.
A hüvely gombás betegsége
A hüvely gombák által okozott gyulladásos megbetegedése az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma. A hüvelyi mikózis megnyilvánulásai gyakori okot jelentenek a nőgyógyászati ambulancia felkeresésére.
Számos tényező kiváltja ezt a betegséget (gyógyszeres kezelés, stressz, terhesség, elhízás, cukorbetegség, AIDS). Tény azonban, hogy a hüvely a hőmérséklet és a páratartalom szempontjából ideális hajlamú hely a mikózisok és más betegségek (pl. bakteriális betegségek) számára.
Hogyan jelentkezik a hüvelyi mikózis?
A legkellemetlenebb tünet, amely éjjel-nappal zavarja a beteget, a hüvely és a külső nemi szervek területének kellemetlen viszketése. Sűrű, vizes állagú váladék, vagy gyakrabban sűrű, fehér, túrószerű, savanyú szagú váladék jelentkezik. Helyenként bőrpír és duzzanat jelentkezik. A hüvelyben fehéres plakkok vannak, hasonlóan a kormos újszülötteknél látottakhoz.
Belső szerveket érintő gombás megbetegedések
A belső szerveket érintő gombás megbetegedéseket invazív szisztémás mikózisoknak is nevezik. A rendszer gombák általi inváziója a személy általános vagy helyi immunitásának csökkenése miatt következik be. Az ilyen betegek száma folyamatosan nő, az immunhiányos emberek számának növekedése miatt.
A veszélyeztetett embercsoportok közé tartoznak:
- veszélyeztetett újszülöttek (alacsony születési súly)
- idős betegek (70 év felettiek)
- AIDS-es betegek (akut immunhiányos szindróma)
- immunszuppresszív terápiában részesülő betegek (immunszuppresszív gyógyszerek - szervátültetés, vérképzősejt-transzplantáció).
- hosszú távú antibiotikum-kezelésben részesülő betegek
- tartósan szteroidokat szedő betegek
- veleszületett, de szerzett immunhiányban szenvedő betegek.
- daganatos betegek és az azt követő agresszív kezelés (kemoterápia, kortikoterápia)
- leukémiában szenvedő betegek
- rosszindulatú vérrákos betegek
- súlyos cukorbetegségben, ketoacidózisban és veseelégtelenségben szenvedő betegek
- cisztás fibrózisban szenvedő betegek
- citomegalovírus-fertőzött betegek
- ismételt nagyobb műtéti beavatkozások után
- kiterjedt égési sérülésekben szenvedő betegek
- súlyos, több szervrendszeri sérülést szenvedett betegek
- invazív mycosisban szenvedő betegek
Az élesztőgomba által leggyakrabban érintett szervek:
- Gombával fertőzött véráram
- gombákkal fertőzött légzőrendszer
- gombákkal fertőzött húgyúti rendszer
- a betegség krónikus, disszeminált formája
A gombás betegségek kezelése
A gombás megbetegedések kezelése akár 90%-os sikerarányt is élvez. Ez a ma már a piacon kapható gombaellenes gyógyszerek széles választékának köszönhető. A kezelés szerves részét kell, hogy képezze a higiénia, de az életmódváltás és bizonyos esetekben az alapbetegség kezelése is.
A penészgomba kezelési lehetőségei:
- Helyi (lokális) terápia - a gyógyszert oldat, krém vagy kenőcs formájában helyileg alkalmazzák az érintett területre.
- általános (szisztémás) terápia - akkor alkalmazzák, ha a helyi terápia nem jár sikerrel, vagy ha a betegség ismételten és gyakran kiújul.
A penészgombák kezelésére használt gombaellenes szerek
A mikózisok kezelése több tényezőtől függ. A csökkent immunitás oka és a gomba megjelenésének oka a legfontosabb. Ugyanilyen fontos a beteg életkora és aktuális állapota. Emellett az orvosnak (bőrgyógyásznak) tapasztaltnak kell lennie a helyes diagnózis felállításához.
A gombaellenes gyógyszereket általában széles spektrumú módon alkalmazzák. Úgy hatnak, hogy megállítják a gombasejtek osztódását, így megállítják növekedésüket és további szaporodásukat. Az aktívan növekvő gombákra hatnak, a spórákra (ún. nyugvó sejtekre) nem. A kezelés időtartamát az orvos tanácsa szerint kell követni - általában 2-3 hét.
A mikózisok kezelésére az imidazolkészítmények az első választás. Ebbe a csoportba tartozik például a ketokonazol. A triazolszármazékok, mint a flukonazol, az itrakonazol és a pozakonazol, vagy az echinokandinok, mint a kaszpofungin és a mikrofungin szintén alkalmasak.