Ön gyomorfekélyben szenved? Ezek a leggyakoribb okok

A sósav szükséges a táplálék gyomorban történő feldolgozásához. A gyomornyálkahártya savas pH-értékétől egy nyálkahártya-szerű, zsíros réteg, a mucin védi a gyomornyálkahártyát (1-2).

Ezen kívül más védőfaktorok is jelen vannak.

Ha a nyálkahártya védelme nem megfelelő, a gyomorsav agresszívan hat rá és megbontja azt. A fekélybetegség leggyakoribb okai közé tartozik a Helicobacter pylori.

De ezen kívül más okokat is ismerünk, amelyek felelősek lehetnek a nehézségek kialakulásáért. A következő sorokban többet megtudhat a betegség kockázatairól és okairól.

Gyomor- és nyombélfekélybetegség

Előfordulásában több tényező is szerepet játszik.

A fő ok a nyálkahártya védő (védekező) tényezőinek megzavarása. Az emésztőrendszer nyálkahártyáját agresszív tényezők károsítják. A nyálkahártya ismételt gyulladása ezt követően eróziókat és végül fekélyeket okoz.

A fekélybetegség kialakulásának tényezőit bemutató táblázat

Fekély mindenütt kialakulhat, ahol a sav alacsony pH-ja negatívan hat.

Eleinte ez felületes károsodás, ún. nyálkahártya-erózió.
Később fekély alakulhat ki a helyén.

A gyomorfekély több helyen is kialakulhat, például a nyelőcső refluxfekélye, gyomorfekély, nyombélfekély vagy akár a Meckel-divertikulumnak nevezett helyen is.

A gyomorfekélybetegségről bővebben a Gyomorfekély című cikkben olvashat.

A fő okok

A lakosság körülbelül 10%-a kap fekélyt élete során. A legnagyobb az előfordulási gyakoriság a középkorúak körében.

A fekélybetegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik.
A Helicobacter pylori-t elsődleges okként említik.
Másodlagos okok lehetnek a gyógyszerek vagy a stressz okozta fekélyek.

A Clinical Gastroenterology (1988) című könyvében Prof. Zdeněk Mařatka MD, DrSc. felosztást ad akut fekélyre és krónikus fekélyre. A stressz okozta fekélyeket akutnak, a helicobacter által okozottakat pedig krónikusnak minősíti.

Régebben a szabály a következő volt:
"Nincs sav, nincs fekély"
Manapság ez a következőre változott:
"Nincs helicobacter, nincs fekély".

Kockázati tényezők:

• Helicobacter pylori felelős a krónikus gyomorhurut és a gyomorrák kialakulásáért (50 éves kor után a lakosság 50%-a fertőzött, kezelés után a kockázat 5%-ra csökken).
• Gyógyszerek (NSAID-ok, acetilszalicilsav, kortikoszteroidok)
• családi anamnézis (a családban előfordult fekélybetegség)
• dohányzás
• alkoholizmus
• 50 év feletti életkor
• cukorbetegség (diabetes mellitus)
• 0 vércsoport
• emelkedett pepszinogén I szint
• egyéb betegségek (pl. tüdő, érrendszer, máj)
• gastrinomák (Zollinger-Ellison-szindróma)
• Rossz életmód (fűszeres ételek, rendszertelen étkezés, túl forró ételek, erős kávé éhgyomorra, hosszan főzött teák, égetett ételek pl. grillezés irritálja a gyomornyálkahártyát).
• nem megfelelő társadalmi-gazdasági és higiéniai körülmények.

A leggyakoribb okok:

• Helicobacter pylori
• Gyógyszerek, például NSAID-ok, nem-szteroid antirheumatikus szerek, acetilszalicilsav, kortikoszteroidok.
• Akut és hosszan tartó stressz
• genetikai hajlam
• dohányzás
• alkohol
• a gasztrin hormon fokozott termelődése (gastrinoma, Zollinger-Ellison-szindróma)
• egyéb betegségek következménye (májbetegség, érrendszeri betegség, tüdőbetegség, cukorbetegség)

Helicobacter pylori

A Helicobacter pylori egy baktérium, amely a gyomornyálkahártyán telepszik meg.

A baktériummal való fertőzés előfordulási gyakorisága a lakosság 30-55%-ára becsülhető. 85-95%-ban a nyombélfekélyek (nyombélfekély) és kb. 65-80%-ban a gyomorfekélyek esetében van jelen.

1982-ben fedezték fel, és az Egészségügyi Világszervezet az 1. osztályú rákkeltő anyagnak minősítette. 2005-ben a gyomorfekély okának felfedezéséért és a gyomorfekély okának feltárásáért az ausztrál Barry Marshall és Robin Warren kapta a fiziológiai Nobel-díjat.

Vélhetően a lakosság 50%-át fertőzheti meg. A fertőzés száj-orr útján (szájról-szájra) terjed, közvetlenül (csókolózás) vagy közvetve (szennyezett élelmiszer, evőeszközök).

A fertőzést leggyakrabban gyermekkorban az anyától szerzik meg, de felnőttkorban is előfordulnak új fertőzések (főleg legyengült immunrendszerű személyeknél).

A Helicobacter olyan anyagokat (proteázokat és foszfolipázokat) termel, amelyek megbontják a védő nyálkaréteget. Ezenkívül fokozott gasztrintermelést idéznek elő, amely a sósav (HCl) termeléséért felelős.

A baktérium olyan enzimet tartalmaz, amely zavarja a helyi immunitás hatékonyságát. A baktériumnak ez a képessége a gasztro-duodenális nyálkahártya (gyomor és nyombél) ismételt helyi gyulladását okozza, amelynek következtében idővel fekélyek alakulnak ki.

A Helicobacter pylori előfordulásának feltételei:

• életkor (különösen az időseknél)
• alacsony társadalmi-gazdasági szint
• magasabb a nyombélfekélybetegségben szenvedő családok aránya
• magasabb az afrikaiaknál, Dél-Ázsiában, Brazíliában, a fekete bőrűeknél.
• alacsonyabb a fejlett országokban

Nem-szteroid antirheumatikus gyógyszerek használata

Az olyan gyógyszerek, mint az NSAID-ok, azaz a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ibuprofen, diklofenák, amelyeket fájdalomcsillapításra használnak, főleg izmok, ízületek és gyulladásos betegségek esetén), alacsonyabb prosztaglandin termelést okoznak (a gyomorban védőfaktorként hatnak, csökkentve a HCl-szekréciót és fordítva).

Az NSAID-ok és a vérhígítók egyidejű alkalmazása a gyomorproblémák nagy kockázati tényezője.

Hosszú távú és akut stressz

A fekélybetegség kialakulásában negatívan ható további fontos befolyásoló tényező a stressz. Ez lehet hosszú távú vagy akut.

A hosszú távú rossz pszichés állapot az egyik kockázati tényező és egyben a fekélyek egyik oka is.

Az akut stressz eróziót és fekélyt is okoz. Leggyakrabban sokkos állapotban lévő betegeknél, trauma után, műtét után, szepszisben. Az égési sérülések következtében kialakult fekélyt Curling-fekélynek nevezik. Trauma vagy műtét után Cushing-fekélynek nevezik.

Egyéb betegségek része

Más rendszerek betegségei is részt vesznek a fekélybetegség kialakulásában, például:

• Szív- és érrendszeri betegségek, amelyek elsősorban a gyomornyálkahártya szintjén lévő mikrocirkulációt érintik.
• krónikus obstruktív tüdőbetegség, amelyben a fekélybetegség előfordulási gyakorisága körülbelül 25%.
• májbetegség
• veseelégtelenség
• krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amelynek körülbelül 20 %-ában fordul elő fekélybetegség, főként a hasnyálmirigy-bikarbonát termelésének csökkenése miatt, amely védő hatással van a gyomornyálkahártyára.

Életmód

Tudjuk, hogy a rossz életmód hatással van az emésztési zavarokra és a fekélybetegség kialakulására is.

Mint már észrevettük, a tartós stressz negatív tényező. Az elegendő éjszakai alvás viszont megelőző hatású.

A fekélybetegség kezelésében a fizikai és szellemi pihenés és az elegendő alvás a rend. A kezelés esetében a diéta előfeltétel.

Rendszeres táplálkozás, elegendő rosttartalom és a fűszeres ételek korlátozása szükséges. A chili, csípős paprika, magyar paprika nem irritálja a gyomornyálkahártyát.

A dohányzás és az alkoholfogyasztás (különösen a tömény) negatívan hat a gyomornyálkahártyára, és hozzájárul az eróziók és fekélyek kialakulásához.

A kávét nem szabad éhgyomorra inni. A túl forró ételek károsak a gyomornyálkahártyára, a túl hideg ételek pedig nem megfelelőek.

Szövődmények

Napjainkban a hatékony konzervatív kezelésnek köszönhetően ritkábban fordulnak elő, mint korábban. Néha a fekély rejtve, tünetek nélkül maradhat (látens fekély). Ebben az esetben a szövődményei lehetnek az első megnyilvánulásai.

Ezek közé tartoznak:

• Vérzés, amely vérhányásban (hematemesis) vagy fekete székletben (meléna) nyilvánul meg.
• Intenzív vagy hosszan tartó vérzés esetén vérszegénység, rosszabb esetben vérzéses sokk (zavartság, dezorientáltság, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, hideg verejtékezés, tudatzavarok, összeomlás) léphet fel.
• A perforáció az emésztőrendszer falán áthatoló és felfelé a hasüregbe kilépő fekély, ez hashártyagyulladást (peritonitisz) eredményezhet.
• Penetrációról akkor beszélünk, amikor a fekély behatol egy közeli szervbe (máj, hasnyálmirigy).
• A duodenum bulbus szűkület a duodenum kezdeti részének (a fekély leggyakrabban előforduló helye) szűkülete, annak hegesedése következtében, krónikus fekély helyén. A szűkület helyén obstrukció (elzáródás, a járat elzáródása) léphet fel.

A fekélyperforáció kockázati tényezőinek táblázata

A gyomorfekély tünetei

Nem szabály, hogy a fekély jelenlétének bármilyen tünetet kell okoznia.

Rejtett formájában a szövődmény lehet az első tünet. A nehézségek megjelenése esetén jó, ha orvoshoz fordul. A szakorvost gasztroenterológusnak hívják. És időben történő kezeléssel elkerülheti a későbbi problémákat.

Tünetek, amelyek fekélybetegségben jelentkezhetnek:

• fájdalom a has felső részén (epigastrium) a gyomor területén (égő, éles, néha tompa fájdalom, a fekély elhelyezkedésétől függően).
  • a gyomorfekély étkezés után fáj (fogyás)
  • nyombélfekély fáj egy-másfél órával az étkezés, azaz koplalás (hízás) után, éjszaka éjszakai éhségfájdalomként. Cukorbetegeknél ez az idő 4 órára is kitolódik (oka a lassabb gyomorürülés).
  • sugárzó fájdalom a bal bordaív alatt - a gyomorfekély jele.
  • sugárzó fájdalom a jobb bordaív alatt - a nyombélfekély jele.
• gyomorégés
• hányinger, hányás
• vérhányás (haematemesis)
• sötét vagy fekete széklet (meléna) az emésztőrendszer felső részeiből származó vérzésre utal.
• vérszegénység
• puffadás, teltségérzet
• fáradtság, álmosság, gyengeség
• étvágytalanság, fogyás
• túlzott nyáltermelés
• rothadó szagú széklet

Megelőzés

A megelőzésnek magában kell foglalnia a Helicobacter pylori jelenlétének diagnosztizálását, különösen a hosszú távú problémák esetén, és kezelését.

Ezt követően a gyomornyálkahártya védelmét szolgáló gyógyszerek alkalmazása NSAID-ok és más agresszív gyógyszerek esetében. Vagy ezek helyettesítése más, nem agresszív típusú gyógyszerrel. A háziorvos vagy gasztroenterológus tud tanácsot adni ezzel kapcsolatban.

A fekélybetegség kialakulásában szerepet játszik a hosszan tartó pszichés stressz vagy az akut stressz is. Továbbá a munkahelyi túlterheltség és a pihenés és alvás hiánya.

Ezért gondoljunk a pihenésre és az egészséges adag éjszakai alvásra is.

Nagyobb gondot kell fordítani azokra az emberekre, akiknek pozitív családi kórtörténetében olyan betegségek szerepelnek, mint a helicobacter-fertőzés vagy a fekélybetegség.

A megfelelő állapot kiválasztásakor gondolni kell a rosttartalomra. Ha gyomorproblémái vannak, kerülje a fűszereket.

Ne aggódjon, nincs negatív hatásuk a gyomornyálkahártyára.

A rendszeres étkezés garantáltan egészségesebb, mint a napi egy-két bőséges étkezés. Ne feledje, hogy a túl meleg vagy túl hideg étkezés nem tanácsos.

A kávéfogyasztóknak óvatosnak kell lenniük. A túl erős kávé reggel, éhgyomorra nem megfelelő módja a nap indításának. A teák áztatásakor be kell tartani az ajánlott időt. Túl hosszú áztatás esetén túl sok üledék szabadul fel, ami később irritálja a gyomornyálkahártyát.

A dohányzást és az alkoholfogyasztást korlátozni kell, illetve meglévő gyomorpanaszok esetén teljesen el kell kerülni.