Nyugtalan láb szindróma: Hogyan kezelhető? Segíthetnek a gyakorlatok?

Mi a nyugtalan láb szindróma? Mi okozza és hogyan jelentkezik?
Mit kell tudni róla és hogyan befolyásolja a terhességet?
Előfordul-e gyermekeknél?

Tudja, hogyan kezelheti és hogyan segíthet rajta magának? Vannak rá gyakorlatok?

Az utóbbi években a nyugtalan láb szindróma ismét a közvélemény és a neurológus szakemberek érdeklődésének homlokterébe került. Ez egy kisebb neurológiai betegség vagy neurológiai szindróma, nem csupán egy egyén találmánya.

A Betegségek Nemzetközi Osztályozásában a neurológiai betegségek közé, konkrétan az extrapiramidális szindrómák közé sorolják.

A túlnyomórészt idős lakosság akár 10%-át is érinti.

A fiziológiai különbségek (menstruáció, terhesség és szoptatás) miatt a nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Előfordulása az életkorral egyenes arányban nő.

Az első tünetek csak 45 éves kor körül jelentkezhetnek, de előfordulhat, hogy már jóval korábban, például 10 éves kor körül észlelhetőek. Nagyon nem specifikusak, és ilyenkor nem gondolnak nyugtalan láb szindrómára.

Vigyázat:
A nyugtalan láb szindrómát komolyan kell venni, legalábbis addig, amíg a valódi ok tisztázódik.
Az okok feltételezhetően többfélék, és közös nevezőjük a központi idegrendszer.
Különösen a fiatalabb betegeknél ez lehet egy súlyos neurológiai betegség első megnyilvánulása!

Rövid pillantás a múltba

A nyugtalan láb szindróma nem modern jelenség. Megnyilvánulásait már a 17. században is jól ismerték az orvosok. A múltban azonban ezt a bizonyos szindrómát többé-kevésbé mítosznak tekintették.

Az alsó végtagokban jelentkező kellemetlenségektől és az azt követő kényszeres mozgásoktól szenvedő betegeket "őrülteknek" vagy hipochondereknek tartották. Az okot viselőjük pszichéjének és instabilitásának tulajdonították.

A betegségnek csak később kezdték megadni a kellő jelentőséget. 1672-ben Thomas Willison írta le először a nyugtalan lábak tüneteit.

Később, 1945-ben Karl Axel Ekbom svéd neurológus részletes jelentést készített az állapotról. A tünetegyüttest nyugtalan láb szindrómának nevezte el, és ezt az elnevezést ma is használják. Egyes szakirodalmakban az Ekbom-kór elnevezéssel is találkozhatunk.

1995-ben a Nemzetközi Nyugtalan Láb Szindróma Kutatócsoport egységes kritériumokat állapított meg erre a szindrómára. Ma ez a még mindig rejtélyes szindróma a neurológiai kutatások tárgya. Mégsem teljesen tisztázott az oka.

Érdekesség:
A nyugtalan láb szindróma első említése valószínűleg 1580-ban történt a híres francia humanista, Michel de Montigne egyik esszéjében. Művében leír egy filozófust, aki józanul ült le borozni, kivéve a lábait, amelyek ugyanis részegek voltak, és állandóan mozgatni kellett őket.

Mit jelent, ha a lábad nyugtalan?

A nyugtalan lábak szindróma, RLS, más néven Willis-Ekbom-kór, a központi idegrendszer szenzomotoros rendellenessége. Ezért joggal sorolják a neurológiai, nem pedig a pszichiátriai betegségek közé.

Jellemzője az alsó végtagokban jelentkező kellemetlen érzés. Ezek az érzések (érzetek) erős késztetést váltanak ki a mozgásra. A motoros tünetek nyugalmi állapotban intenzívebbek, ezért leggyakrabban éjszaka jelentkeznek. A nyugtalan láb szindróma szorosan összefügg az álmatlansággal, amelyet közvetve kivált.

Az RLS etiológia alapján történő osztályozásának táblázata

Önnek is nyugtalan láb szindrómája van?

A nyugtalan láb szindrómánál a beteg szubjektív érzései állnak az előtérben. Kellemetlen érzést vagy kellemetlen érzést tapasztal az alsó végtagokban.
Ezt az érzést nehéz leírni, még a lokalizáció is pontatlan. Néhány beteg csak egy nem részletezett kellemetlen érzést ír le.

A betegek kellemetlen érzéssel kapcsolatos leírásai gyakoriság szerint rangsorolva:

• bizsergés a végtagokban
• bizsergés vagy bizsergés a végtagokban
• fájdalom
• görcsök, különösen a vádliban
• nyugtalanság és idegesség érzése
• belső feszültség
• nem specifikus kényszeres érzés
• a lekötöttség érzése
• a lábujjak csomósodásának érzése
• gyengeségérzés a végtagokban
• a végtagokra nehezedő súly érzése
• viszketés
• csiklandozás
• nyomás vagy húzás érzése
• rángatózó érzés
• meleg vagy hideg érzés
• olyan érzés, mintha elektromosság lenne a lábukban
• Olyan érzés, mintha férgek lennének a csontjaikban.

Az érzés természetének érzékszervi különbségei ellenére minden szenvedőnél közös jellemző, hogy ezt a kellemetlen érzést mélyen, mintha az izmokban, a csontokban vagy az erekben éreznék. Ez soha nem felszíni érzés, hanem egy mély érzés.

Ezek az érzések arra késztetik a beteget, hogy elkezdjen mozogni. Ezt a mozgást fokális akathisiának is nevezik.

A mozgás megindulása akaratlagosan irányított. Néhány kevés esetben több önkéntelen mozgás (tik, rángások) is előfordulhat, ha a beteg korábban nem végzett spontán mozgást.

Ez a fizikai pihenés (fekvés, ülés) időszakaiban történik, azaz leggyakrabban az éjszakai órákban, amikor a betegek egy nehéz nap után készülnek a vágyott alvásra.
A nehézség intenzitása éjfél és hajnali 4 óra között a legnagyobb, a betegség előrehaladtával akár napi 24 órán át tartó problémává válhat.

Nemcsak alvás közben, hanem napközben is problémát jelent az ülőmunkát végző betegeknél.

A különböző motoros megnyilvánulások (járás, felegyenesedés, lábmozgások, koordinálatlan mozgások, csavarodás) csak átmeneti enyhülést hoznak, és csak rövid ideig, mielőtt a mozgások tartósan megmaradnának.

Ha a beteg abbahagyja ezt a tevékenységet, a panaszok általában visszatérnek. Az állapot előrehaladtával még ezek a mozdulatok sem nyújtanak többé enyhülést.

A nyugtalan láb szindróma nagyon szorosan összefügg az alvászavarokkal. A kellemetlenségek jelentősen megnehezítik a beteg elalvását, és éjszaka is felébresztik az alvásból.

A hosszan tartó álmatlanság más problémákat is magával hoz, mint például kimerültség, fáradtság, apátia, koncentráció- és memóriazavar, csökkent fizikai és szellemi aktivitás, sőt depresszió. Ez jelentősen befolyásolja a személy normális működését, és problémákat okoz a mindennapi és személyes életben.

Fontos:
Bizonyos esetekben nyugtalan láb szindrómáról is beszélhetünk. Súlyosabb esetekben a kellemetlen érzés nemcsak a lábakban, hanem a felső végtagokban is jelentkezik. Ez azonban rendkívül ritka példa.

A nyugtalan láb szindróma kritériumainak táblázata

Mi okozza ezeket a kellemetlen érzéseket?

Nem ismerjük ennek a rendellenességnek a pontos okát. Úgy gondoljuk, hogy a központi idegrendszer, különösen a dopaminerg rendszer rendellenessége.

A dopaminerg rendszer az, amely az izmok aktivitásáért és a bennük lévő információk és impulzusok továbbításáért felelős.

Valószínűleg bizonyos mértékig genetikai alapon áll, mivel a szindróma igen gyakran fordul elő a családban (akár 50-90%-ban).

Szerepe van az etiopatogenezisben:

• Vas-, magnézium- és egyes vitaminok hiánya.
• bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok, antihisztaminok, antiemetikumok)
• egyes anyagok toxikus hatása (alkohol, nikotin, koffein)
• cukorbetegség
• urémia/urémiás szindróma
• vesebetegség/veseelégtelenség
• csökkent pajzsmirigyműködés
• agy- és gerincvelő-daganatok
• neuropátia/polineuropátia
• neurodegeneratív betegségek
• m. Parkinson
• extrapiramidális szindróma
• örökletes ataxia
• gerincvelő rendellenességek és elváltozások
• elhízás (BMI, különösen derékkörfogat)
• az alsó végtagok vénás betegségei - krónikus vénás elégtelenség

A kimerítő szindróma: Hogyan kezeljük?

A helyes diagnózis elsődleges fontosságú. Gyakran előfordul, hogy a nyugtalan láb szindrómában szenvedő betegeket más neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességgel diagnosztizálják. Ez főként a betegség korai szakaszában fordul elő, amikor a tünetegyüttes gyenge vagy nem specifikus.

Maga a betegség jellege is negatívan befolyásolja a helyes diagnózist. A háziorvosi rendelőbe érkező betegek általában nem a lábuk "bizsergéséről" panaszkodnak, hanem elsősorban alvászavarokról vagy fájdalomról. Ez gyakran összezavarja az orvost, és máshová irányítja.

Ebben az esetben maga a kórtörténet fontos, mivel nincs olyan laboratóriumi marker, amely a vérből kimutatható lenne.

Ha már megvan az egyértelmű diagnózis, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy a szindróma elsődleges vagy másodlagos.

A másodlagos RLS oka egy másik betegségben, például neuropátiában keresendő. Ebben az esetben a kiváltó ok kezelése a legfontosabb.

Az elsődleges LRS esetében kezelést kell kezdeményezni, amelynek két formája van: gyógyszeres és nem gyógyszeres.

A gyógyszerek közül leggyakrabban dopaminerg szereket (dopamin agonisták, dopamin prekurzorok), görcsoldókat (gabapentin, karbamazepin), benzodiazepineket (diazepam, klonozepam), myorelaxánsokat vagy ópiátokat alkalmaznak. Az első választandó gyógyszerek országonként eltérőek.

Az RLS farmakológiai kezelése

A farmakológiai kezelés akkor kezdődik, ha a beteg nem gyógyszeres eszközökkel már nem tudja kezelni állapotát, vagy ha az orvos ezt jelzi. A legtöbb nyugtalan láb szindrómában szenvedő beteg állapotának súlyosságát közepes vagy súlyos intenzitásúnak írja le, ekkor van szükség gyógyszeres kezelésre.

Mit tehetünk még a gyógyszeres kezelésen kívül a megkönnyebbülés érdekében?

A nem gyógyszeres kezelés magában foglalja a szimpatikus idegrendszer aktivitását fokozó anyagok, például az alkohol, a nikotin, a koffein elhagyását.

Ha ezen anyagok valamelyikének visszaélésszerű használata az elsődleges oka a betegségnek, akkor további terápia nélkül is lehetséges az állapot tartós kezelése.

Azonban az elvonásnak is tartósnak kell lennie. A kezelés kezdetén gyakran szükség van farmakológiai támogatásra.

Bizonyos gyógyszerek megváltoztatása, amelyekről kimutatták, hogy rontják az RLS-t vagy annak tüneteit, szintén elengedhetetlen. Ezek közé tartoznak egyes depresszióra, pszichózisra és antiemetikumokra adott gyógyszerek.

Ha viszont az ok ásványi anyag- vagy vitaminhiány, akkor a hiányzó anyagok rendszeres pótlására van szükség. Leggyakrabban ez a vashiány(szideropéniás vérszegénység), amelyet a táplálkozásból, de táplálékkiegészítők formájában is be lehet szerezni.

A forró fürdők megnyugtatják a lábat, a testet és a lelket is

Egyes betegek hosszabb ideig tartó enyhülést tapasztalnak egy kellemes, forró fürdő után. A fürdőt közvetlenül lefekvés előtt kell bevenni. A forró víz ellazítja az izmokat, kitágítja az ereket és keringeti a vért, így készíti elő a beteget a pihentető alvásra. A hideg és meleg zuhany váltakozása is ajánlott.

A fürdőhöz adott különböző aromás sók vagy olajok szintén élénkítik az elmét, és teljesen ellazítanak és megnyugtatnak. Ezek nemcsak a lábakban jelentkező kellemetlenségekre, hanem az álmatlanságra is pozitívan hatnak.

Hasonló hatást fejt ki a száraz hő alkalmazása a test bizonyos részein. Ezt például elektromos fűtőpárna vagy takaró használatával érhetjük el az alsó végtagokon. A hő kitágítja az ereket, átjárja az izmokat és ellazítja azokat.

Masszázsok és gyakorlatok: kellemesek és hatékonyak

Nagyon jótékony hatásúnak bizonyultak a masszázsok és a különböző nyújtó gyakorlatok, amelyek stimulálják az izmokat. Céljuk az izmok ellazítása. A masszázs lehet egész testre kiterjedő, de koncentrálhat célzott területekre is (comb, vádli, lábfej). Hasonló hatásuk van, mint a gyógyfürdőnek, de sokkal intenzívebb.

Alkalmazhatók meditációs gyakorlatok is, amelyek során a páciensek felváltva feszítik és lazítják az egész test izmait, kontrollált légzés mellett. A test nemcsak vértezik, ellazítják, hanem oxigénnel is ellátják. A meditációs gyakorlatok után a páciensek úgy érzik, mintha újjászülettek és ellazultak volna.

Ezeknek vagy legalább az egyik technikának a rendszeres beiktatása meghozza gyümölcsét.

Elektroterápia

Az alsó végtagok ideg- és izomrostjainak elektromos ingerlése is alkalmas. Ilyen terápiára időpontot lehet kérni egy masszőrnél vagy gyógytornásznál. Ez az egyik legnépszerűbb kezelési módszer nemcsak az RLS, hanem más neuromuszkuláris betegségek vagy különböző okokból eredő fájdalmas állapotok esetén is.

Léteznek egyszerű elektrostimulációs készülékek is, amelyeket webáruházakban lehet megvásárolni, és nem is olyan drágák. Ezek olyan készülékek, amelyek egy fő vezérlőből és több elektródából állnak. Ezeket a test azon inkriminált részére ragasztjuk, amelyet stimulálni szeretnénk. A készülékkel aztán beállítjuk a masszázs és az elektromos stimuláció módját és intenzitását (a funkciók száma a készülék típusától és a beteg igényeitől függ). Használatuk egyszerű, és ami a legfontosabb, otthoni környezetben is gyakorolható.

Az elektromos stimuláció elve az, hogy a test saját impulzusait diódákon, azaz a fent említett elektródákon keresztül küldi.
Az impulzusok a bőrön és az izmokon keresztül jutnak el az idegvégződésekhez.
A páciens ezért enyhe bizsergést vagy az egyes izomrészek feszülését és ellazulását érezheti. A kezelés nem fájdalmas.
A hatás minden személynél egyéni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kívánt siker eléréséhez több ilyen masszázst kell végezni.

Táblázat az elektromos stimuláció módszereivel

Nyugtalan láb szindróma és terhesség

A nyugtalan láb szindróma és a terhesség közötti összefüggésre már Karl Alex Ekbon is felfigyelt.

A nyugtalan láb szindróma egyes esetei szorosan kapcsolódnak a terhességhez, különösen az utolsó trimeszterben. A harmadik trimeszterben a nők feszültebbek, stresszesebbek, alvászavaroktól szenvednek, kimerültek és akár depressziósak is lehetnek.

Nem ritka, hogy a nyugtalan láb szindróma terhesség alatt jelentkezik. A várandós anyák nagyon gyakran szenvednek vas- és magnéziumhiányban is, ami valószínűleg ennek az állapotnak az oka. Emellett alacsonyabb a hemoglobin, a hematokrit és a vörösvértestek száma.

A problémák általában a szülés után megszűnnek, amikor a beteg és egyes anyagok szintje normalizálódik.

Nyugtalan láb szindrómában szenved és babát vár?

Ha az állapot már a terhesség előtt is fennáll, akkor várható és nagy valószínűséggel a terhesség alatt a tünetek felerősödnek. A szülés után 70% az esélye annak, hogy a tünetek ismét enyhülnek, sőt, egyeseknél a nyugtalan láb szindróma akár súlyosbodhat is.

A terhes nők korlátozott kezelési lehetőségei is problémát jelentenek. Bár a dopaminerg gyógyszerek engedélyezettek terhes betegek kezelésére, nincs sok információ a magzatra gyakorolt hatásukról. Ezért a terhesség alatti terápiát minden anyának egyénileg kell mérlegelnie, az előnyök és hátrányok értékelésével, természetesen a kezelőorvosával konzultálva.

A kockázat is megnövekedett:

• Szövődmények a terhesség alatt
• szülés előtti depresszió
• magának a szülésnek az elhúzódása
• komplikációk a szülés alatt
• a szekció szükségessége
• szülés utáni depresszió
• általános szorongásos zavar