Mit kell tudni a kálium hatásairól? Veszélyesek-e a szintek változásai?

A kálium (latinul: kalium) a harmadik leggyakrabban előforduló ásványi anyag az emberi szervezetben. Mivel vízben oldva pozitív töltésű K+ ionokat képez, az elektrolitok közé tartozik.

Az elektrolitok képesek elektromos áramot vezetni, és a szervezetünk ezt az "elektromosságot" használja a különböző biológiai folyamatok irányítására. Ezért az alacsony vagy magas káliumszint jelentősen befolyásolhatja számos testi funkciót.

Hogyan hat a kálium a szervezetünkre?
Mikor kell növelnünk a káliumbevitelt?
Vannak-e egészségügyi kockázatok a káliummal kapcsolatban?

Szervezetünk mely folyamataiban játszik fontos szerepet a kálium?

A kálium felfedezője Humphry Davy volt 1807-ben.

1. Az idegsejtek közötti jelátvitel (sejtek közötti kommunikáció).

Az idegrendszer idegimpulzusok formájában továbbítja az információkat agyunk és a test többi része között.

Az idegi impulzusok a nátriumionok sejtekbe történő beáramlásával és a káliumionok sejtekből történő kiáramlásával jönnek létre.

Az ionok ezen mozgása megváltoztatja a sejtben lévő feszültséget, és aktiválja az idegimpulzust. Ez pedig segít szabályozni a szervezet más folyamatait.

2. Az izom- és szívműködés szabályozása

Az izomaktivitás szabályozása szintén a kálium és az idegimpulzusok generálásában való részvétele révén történik.

A megváltozott káliumszint befolyásolhatja a jelek továbbítását az idegrendszerben, ezáltal gyengítve az izomösszehúzódásokat.

A kálium fontos a szabályos szívritmus fenntartásában is. Ennek az ásványi anyagnak a megváltozott szintje bizonyos esetekben szabálytalan szívritmushoz vezethet.

3. A folyadékegyensúly és a vérnyomás szabályozása

Testünkben a víz 40%-a az úgynevezett intracelluláris folyadékban található. A többi extracelluláris (a sejteken kívüli), például a vérben és a gerincvelői folyadékban.

A kálium a fő elektrolit, amely befolyásolja a sejteken belüli vízmennyiséget. Segít fenntartani a vízvisszatartás és a szervezetből való kiválasztás egyensúlyát, együttműködve egy másik elektrolittal, a nátriummal.

A magas nátriumszint elősegítheti a vérnyomás emelkedését, különösen azoknál, akiknek már eleve magas a vérnyomásuk. A káliumban gazdag étrend ezért csökkentheti a vérnyomást, mivel segít a szervezetnek kiválasztani a felesleges nátriumot.

4. A kalcium kiválasztásának szabályozása

A kálium a csontritkulás vagy a vesekő kialakulásának megelőzésében is segíthet. Ez azon a mechanizmuson keresztül történik, hogy csökkenti a kalcium koncentrációját a vizeletben és kiválasztását a szervezetből.

A vesekövek olyan anyagok összességei, amelyekben a kalcium nagymértékben képviselteti magát. A vizeletben való jelenlétének korlátozása ezért előnyös.

A vizelettel történő kalciumkiválasztás egyidejű csökkentése előnyös lehet a csontritkulásban is, amely gyakran alacsony kalciumszintekkel jár együtt a szervezetben.

5. Emésztés és sav-bázis egyensúly

A kálium elősegíti a nyál és a gyomorsav felszabadulását, ezáltal segíti a táplálék emésztését. A fehérjék, szénhidrátok felszívódásához és a sav-bázis egyensúly fenntartásához is elengedhetetlen.

Mennyi káliumra van szüksége a szervezetünknek?

A kálium több mint 90%-a passzív diffúzióval szívódik fel a táplálékból a vékonybélben. A szervezetből főként a vizelettel ürül ki, kisebb mennyiségben a széklettel és a verejtékkel.

Amíg a szervezet káliumtartalékai ki nem merülnek, a vesék általi kiválasztás a bevitel növekedésével együtt nő.

Egy felnőtt ember szervezetében a kálium teljes mennyisége körülbelül 45 mmol/kg testsúly (1 mmol = 39,1 mg kálium).

A kálium normális koncentrációja a vérben 3,6 és 5,0 mmol/l között mozog.

Az alábbi táblázat az egészséges ember számára ajánlott napi káliumbevitelt mutatja.

A szervezetben lévő teljes káliummennyiség körülbelül 80%-a az izomsejtekben tárolódik. A fennmaradó 20% a májban, a csontszövetben és a vörösvértestekben található.

Élelmiszerforrások

Az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás elegendő káliummal látja el szervezetünket. Az egészséges emberek maximálisan lehetséges káliumbevitelét az élelmiszerekből nem állapították meg.

Az élelmiszerekben található kálium formái főként a kálium-foszfát, a kálium-szulfát és a kálium-citrát.

A következő táblázat káliumban gazdag, kiválasztott élelmiszereket sorol fel.

Ki van kitéve a káliumhiány kockázatának?

A káliumhiány vagy hipokalémia számos egészségügyi problémához vezethet. Nem gyakori azonban, hogy egy egészséges, jó étkezési szokásokkal rendelkező ember szenvedjen ebben a hiányban.

A szervezet csökkent káliumszintje főként akkor fordul elő, ha a káliumveszteség megnövekszik.

Ez olyan embereknél fordulhat elő, akik szenvednek pl:

• hasmenés
• gyulladásos bélbetegség (pl. fekélyes vastagbélgyulladás, Crohn-betegség).
• erős hányás
• túlzott izzadás
• magnéziumhiány (hipomagnezémia)
• folsavhiány
• egyes endokrinológiai betegségek, pl. hiperaldoszteronizmus
• krónikus vesebetegség
• bizonyos gyógyszerek, különösen hashajtók, glükokortikoidok és bizonyos típusú vízhajtók használata
• alkoholizmus
• éhezés és nem megfelelő étrend

A káliumhiány klinikai megnyilvánulásai

Az enyhe hipokalaemia megnyilvánulásai:

• Székrekedés, puffadás
• Fáradtság, rossz közérzet
• Izomgyengeség, görcsök a végtagokban
• Hányinger

A súlyos hipokalémia megnyilvánulásai - 2,5 mmol/l alatti vérszint:

• Nagyon híg vizelet nagymértékű termelődése (poliuria)
• Izombénulás, beszűkült légzés
• Szívritmuszavarok, szívdobogás, magas vérnyomás (hipertónia)
• Glükóz intolerancia
• Zavartság

A hipokalémia enyhe formái könnyen kezelhetők a káliumban gazdag élelmiszerek fokozott fogyasztásával.

A súlyos hipokalémia azonban életveszélyes állapot, amelyben a beteg gondos megfigyelése és megfelelő készítményekkel történő káliumpótlás szükséges. Ugyanakkor a hipokalémia okát is azonosítani és kezelni kell.

A hipokalaemia 3,5 mmol/l alatti vérkáliumszintet jelent.

Lehet túl sok kálium a szervezetben?

A szervezet szükségletét meghaladó káliumbevitel általában nem okoz problémát.

Problémát jelenthet azonban, ha a vesék különböző okokból nem választják ki a felesleges káliumot. Az ilyen állapot hiperkalémiához (5,0 mmol/l feletti vérkáliumszint) vezethet.

Az enyhe hiperkalémia általában tünetmentes.

Súlyos hiperkalémia esetén egyes tünetek a hipokalémiához hasonlóak.

Ez életveszélyes állapot, amely orvosi ellátást igényel.

A súlyos hiperkalémia klinikai tünetei - 7,0 mmol/l feletti vérszint:

• Szívdobogás, szívdobogás, szívritmuszavarok, nagyon alacsony vérnyomás (hipotenzió).
• Égő és bizsergő érzés a végtagokban.
• Izombénulás, nehézlégzés

A súlyos és akut hiperkalémia terápiája a szívműködés és a légzés stabilizálásából áll.

Fontos továbbá a kálium eltávolítása a szervezetből, pl. vízhajtókkal, speciális kalciumkészítményekkel, súlyos esetben pedig hemodialízissel. A kiváltó okot is meg kell keresni, majd megfelelően kezelni.

Nem valószínű, hogy egy egészséges ember túladagolná a táplálékkal bevitt káliumot. Előfordulhat azonban a kálium-kiegészítők túlzott és helytelen használata miatt.

A hiperkalémiát 5,6 mmol/l-nél magasabb vérkáliumszintként határozzák meg.

Kire veszélyes az emelkedett káliumszint?

A fokozott káliumbevitel esetén a hiperkalémia veszélyének kitett személyek közé tartoznak azok, akik szenvednek:

• krónikus vesebetegség
• I. típusú cukorbetegség
• pangásos szívelégtelenség
• májbetegség
• mellékveseelégtelenség (mellékveseelégtelenség, Addison-kór)

A hiperkalémia a gyógyszerek bizonyos csoportjait szedőknél is kockázatot jelent:

• angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlók (pl. kaptopril hatóanyag, enalapril)
• angiotenzinreceptor-blokkolók (pl. lozartán, kandezartán)
• káliumkímélő vízhajtók (pl. spironolakton, eplerenon)

A káliumtartalmú étrend-kiegészítők spontán alkalmazása ezekben az esetekben nem javasolt, kivéve, ha kezelőorvosa másként nem javasolja.

A hiperkalémia kockázatának elkerülése érdekében az orvos azt tanácsolhatja a betegnek, hogy káliumszegény diétát tartson.

A főzés 50%-kal csökkenti a zöldségek és gyümölcsök káliumtartalmát.

Mikor kell kálium-kiegészítőket szedni?

A kálium gyakran kálium-klorid formájában van jelen a vény nélkül kapható étrend-kiegészítőkben. Azonban számos más formája is használatos - citrát, foszfát, aszpartát, bikarbonát és kálium-glükonát.

Ezek a táplálékkiegészítők általában legfeljebb 100 mg elemi káliumot tartalmaznak adagonként. Mindenkinek kerülnie kell őket, akinél fennáll a hiperkalémia kialakulásának kockázata.

Sport és izomgörcsök

Kálium-kiegészítőket kell szedni, ha egészséges, aktív sportoló, és izomgörcsöket tapasztal. A kálium és magnézium pezsgő formája vagy ionos ital akut, egyszeri segítséget jelenthet.

Az ilyen készítmények más, a túlzott fizikai megterhelés és izzadás miatt elveszett összetevőket is tartalmaznak, például nátriumot.

Az izomgörcsök megelőzésére azonban különösen ajánlott a változatos és kiegyensúlyozott étrend. Ugyanakkor fontos, hogy ne hanyagoljuk el a minőségi nyújtást és a regenerálódást sem.

Ha az izomgörcsök ismétlődnek, és a kúraszerű intézkedések nem segítettek, a gyógyszerész vagy az orvos által javasolt kálium, magnézium és piridoxin (B6-vitamin) kombináció rendszeres alkalmazása is szóba jöhet.

Intenzív hasmenés vagy hányás

A kálium, valamint más elektrolitok pótlása intenzív hasmenés vagy hányás esetén is szükséges. Az étkezés nehézségei miatt ilyen körülmények között célszerű úgynevezett rehidrációs oldatokat adni.

Nátriumkorlátozással járó diéta

Ha magas vérnyomásban szenved, valószínűleg nátriumkorlátozott diétát javasoltak Önnek. Ebben az esetben konyhasóhelyettesítő szerek használata is lehetséges.

Ezek nátrium-klorid helyett kálium-kloridot tartalmaznak. Használatuk előtt azonban egyeztessen orvosával vagy gyógyszerészével.