Milyen női daganatos és rákos megbetegedéseket ismerünk (tünetek + kezelés)?

A rák a test különböző részeinek és szerveinek sokféle betegségére utal. Közös jellemzője, hogy a szervezet saját sejtjei "megőrülnek" és kontrollálatlanul növekedni kezdenek.

A rákos sejtek halmaza beszivárog a környező területre, de a test távoli részeire is átterjedhet - áttétet adhat. A rák tehát az élő szervezet bármelyik részében előfordulhat.

A rák leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol normális esetben a legtöbb sejtburjánzás történik (pl. légcső, tüdő, belek), vagy olyan helyeken, ahol a sejteket hormonok stimulálják (pl. prosztata, petefészek, emlő).

A sejtmutációt és daganatos növekedést okozó tényezők táblázata

A nők testének különbségei szintén különböző típusú rákot eredményeznek

A nők és a férfiak emberi testfelépítése bizonyos pontokon eltér. Ezért ismerjük azokat a ráktípusokat, amelyek az anatómiai sajátosságok miatt kizárólag egy adott nemnél fordulnak elő.

Például csak férfiaknál fordulhat elő prosztatarák, míg nőknél a női nemi szervek rákja vagy a kevésbé ismert méhlepényrák.

A mellrák szintén női ráknak tekinthető, mivel nagy gyakorisággal fordul elő nőknél, de mindkét nemet érintheti.

Szeretne többet megtudni?
Olvasson velünk.

A szeméremtest rákja

A vulvarák a külső női nemi szervet érintő daganatos folyamatra utal.

Ezeket a daganatokat szövettanilag több alcsoportra osztják attól függően, hogy milyen szövetben alakulnak ki.

A szeméremdaganatok szövettani osztályozása:

• Epitheldaganatok - az összes vulváris daganat 85%-át teszik ki. Ezek a bőrhámból, laphámból, mirigyhámból vagy a bőr adnexéből alakulnak ki.
• Mesenchymális daganatok - a daganatok e csoportjába tartoznak a lágyrészekből kiinduló daganatok (liposarcoma, angiomyxoma, leiomyoma...).
• melanocitás daganatok - átlagosan a többnyire idős betegek 2-10%-át érintik.

Hogyan jelentkezik a szeméremtestrák?

Annak ellenére, hogy a vulváris daganatok sokféle szövetből nőhetnek, megnyilvánulásaiknak közös jellemzői vannak.

A tipikus tünet a külső nemi szervek területének hosszan tartó viszketése. Ezt a tünetet a beteg kezdetben összetévesztheti egy másik - általában fertőző - betegséggel, például gombás fertőzéssel.

Ritkábban a váladékozás is számos nőgyógyászati betegség gyakori tünete.

Egyes esetekben fájdalom is jelentkezik az érintett területen, vagy cikluson kívüli nőgyógyászati vérzés.

A viszketés és az azt követő vakarózás fertőzést és helyi duzzanatot okozhat, ami urológiai problémákat és vizelési zavarokat eredményezhet.

Jellegzetes elváltozások

A szeméremtest duzzanata nem csak a viszketés miatt fordulhat elő. Bőrelváltozásokkal együtt is előfordul.

A rosszindulatú elváltozásoknak jellegzetes vonásaik vannak, nevezetesen a leukoplakia, a kinövések és a helyi vérzés. Az érintett területen fekély is előfordulhat.

Általában nagy pattanásokon fordul elő, de kis pattanásokon, külső nemi szerveken vagy a csiklóban is előfordulhat.

Észleltél daganatot a szeméremtesten?

Ha új képződményt tapintott a szeméremtesten, akkor fel kell keresnie a nőgyógyászát (kivéve, ha kiütésről és sérülésről van szó).

A nőgyógyászatra szakosodott orvos már tapasztalatból, a megjelenés alapján is meg tudja ítélni, hogy daganatról van szó.

Az alapvizsgálatot kiegészíti a szövettani vizsgálat, amely a végső diagnózis alapját képezi. A külső nemi szervek bármely gyanús területéről biopsziát kell venni.

Milyen kezelési lehetőségek vannak a szeméremtestrák esetében?

Ha a betegséget korán diagnosztizálják, és nincsenek áttétek, a daganat sebészi eltávolítása a legmegfelelőbb. Ez a módszer 60%-ra növeli a betegek túlélési arányát.

A sugárterápia hatásosnak bizonyult a lágyékcsomókkal rendelkező betegeknél. A csomók pozitivitása általában ezen a területen lévő áttétekre utal.

Hüvelyrák

A hüvely egy izom- és érrendszeri cső, a méhet és a nő külső nemi szerveit összekötő szerv.

A közvetlenül a hüvelyben keletkezett hüvelyrák nagyon ritka.
Az összes nőgyógyászati ráknak csak mintegy 1,5%-át teszi ki.
A rák leggyakrabban a hüvelyi nyálkahártya felszínén, a szülőcsatornában lévő sejteket érinti.

Gyakrabban a méhnyakrákkal együtt, vagy a méhből vagy a szeméremtestről kinövő daganatként fordul elő.
Kialakulásának kockázata az életkorral nő, vagy HPV okozta.

A hüvelyrák leggyakoribb típusai:

• Hüvelyi laphámrák (a hámsejtekből kiinduló hüvelyrák leggyakoribb típusa).
• Hüvelyi adenokarcinóma (a mirigysejtekből kiinduló rák).
• hüvelyi melanoma (a pigmenttermelő sejtek - melanociták - daganata).
• hüvelyi szarkóma (kötő- vagy izomszövetből származó daganat)

A hüvelyrák stádiumai:

• I. stádium - körülírt rák, amely a hüvely falát érinti.
• II. stádium - a környező szövetekbe is átterjedt rák.
• III. stádium - a kismedencébe is átterjedt rák.
• IV.A stádium - a rák a környező szervekbe (hólyag, végbél) is kiterjedt.
• IV.B stádium - a hüvelyen kívülre terjedő rák (áttét távoli szervekbe, például a májba).

A hüvelyrák kezelési lehetőségei a daganat konkrét típusától és a betegség stádiumától függnek!

A hüvelyrák tünetei

A betegség korai stádiumai tünetmentesek. Ezért a rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok fontos szerepet játszanak a korai diagnózisukban.

A hüvelyrák tünetei közé tartoznak az olyan specifikus tünetek, mint a hüvelyi területen jelentkező, az alhasi részre kisugárzó fájdalom, szabálytalan menstruáció, kihagyott menstruáció, cikluson kívüli vérzés, közösülés utáni vérzés, klimaxos vérzés és vizes folyás.

A nem specifikus tünetek közé tartoznak a vizelési problémák. A daganat növekedése fájdalmat okoz vizeléskor, fájdalmat a hasban és a kismedencei területen, és gyakran okoz székrekedést.

Mi a teendő, ha kockázati tünetek jelentkeznek?

Ha a tünetek hüvelyrákra utalnak, feltétlenül fel kell keresni egy nőgyógyászt.

A vizsgálat alapja nemcsak a hüvely, hanem a méhnyak ellenőrzése is, ahonnan a daganat bizonyos esetekben a hüvelybe ereszkedik.

A nőgyógyászati vizsgálatot ultrahanggal, esetenként röntgennel egészítik ki. Ugyanilyen fontosak a laboratóriumi eredmények is.

A méhnyak és a méhtest rákja

A méhnyakrák jól ismert betegség. A méhtest rákjáról nem beszélnek annyit. Mindkét betegség a méh onkológiai betegsége. Aszerint különböznek, hogy a daganat hol kezdődött.

Méhtestrákok a kiindulási hely szerint:

• Az endocervix rosszindulatú daganata
• az exocervix rákja
• a méhszáj rosszindulatú daganata
• méhnyálkahártya rák
• a méhnyálkahártya rosszindulatú daganata
• a méhfenék rosszindulatú daganata
• a méh testének több régióját átfedő rosszindulatú daganat

A méhnyakrákot a HPV okozza

A méhnyakrák (carcinoma cervix utheri) a méhnyak szövetében kialakuló daganat. A fiatalabb korosztályt érinti, főként a fejlett országokban.

Az e területen lévő hámhámnak a humán papillomavírussal, más néven HPV-vel való fertőzése okozza. Egyes esetekben spontán gyógyul, másoknál a fertőzés karcinómává alakul.

A rák kialakulásának kockázata megnő, ha más kockázati tényezőkkel, például szexuális promiszkuitással, rossz higiéniával, csökkent immunitással, többszörös terhességgel, fogamzásgátlás hosszú távú vagy helytelen használatával, genetikával, alkohollal, dohányzással párosul.

Érdekes:
A méhnyakrák okozta halálesetek száma csökken.
Ez a citológiai szűrésnek, amely korán felismeri a prekancereket, és a HPV elleni védőoltásnak köszönhető.
Az ezt követő kezelés biztosítja, hogy a betegség ne fejlődjön invazív rákos stádiumba.

Melyek a méhrák okai?

A méhnyálkahártya rák (carcinoma corpus uteri) a méhnyálkahártya (a méh belső nyálkahártyája) nyálkahártyájából kiinduló daganat. Emiatt endometriumráknak is nevezik. Idősebb korosztályt érint, főként a menopauza után.

Az ösztrogén túlzott mennyisége okozza (hasonlóan a tesztoszteron prosztataráknál kifejtett hatásához). A nők kockázati csoportjai ezért a későn kezdődő menopauza utáni betegek, a hormonális fogamzásgátlót szedő betegek, a még nem szült nők és a meddő betegek.

Magas a kockázata az elhízott, valamint a magas vérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvedő betegeknek is.

Petefészek- és petevezetékrák

A petefészek- és petevezetékrák minden életkorú nőt érint. A betegség előfordulása azonban az életkorral nő. E rosszindulatú daganatok akár 80%-át 50 év feletti betegeknél diagnosztizálják.

A daganattípusok megoszlása lokalizáció szerint:

• Petefészekrák
• a méh széles szalagjának rákja
• a méh kerek szalagjának rosszindulatú daganata
• a paraméterek rosszindulatú daganata
• a méh adnexusának rosszindulatú daganatai
• a petevezeték több területének rosszindulatú daganata

A daganattípusok osztályozása aszerint, hogy milyen szövetből erednek:

• hámdaganatok - a felszíni hámból alakulnak ki
• csírasejtes daganatok - a magzat kialakulásában részt vevő sejtekből alakulnak ki.
• gonadostromális daganatok - a csírasejtek specializált középső rétegéből alakulnak ki.

Az epiteliális petefészekrák a petefészekrák leggyakoribb típusa, amely magában foglalja a petefészekrákot, a petevezetékrákot és a hashártyadaganatot. A nők körében a rákos halálozás gyakori oka.

Mikor kell gondolnunk a petefészek- és petevezetékrákra?

Ez a ráktípus bármelyikünket érintheti. Mint említettük, a kialakulásának kockázata az életkorral nő. Ez azonban nem az egyetlen kockázati tényező.

A petefészek- és petevezetékrák kockázati tényezői:

• Életkori kategória
• genetikai hajlam
• egészségtelen életmód (dohányzás, alkohol, egyéb)
• fogamzásgátlás (helytelen és ismételt használat)
• hormonpótló kezelés

Hogyan jelentkezik?

A petefészek- és petevezetékrák, mint a legtöbb betegség, nem jelentkezik azonnal. Emiatt gyakran túl későn, előrehaladott stádiumban észlelik.

A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok segítenek a legtöbbet véletlenszerűen felfedezni.

A nem specifikus tünetek közé tartozik a fáradékonyság, rossz közérzet, hányinger, hányás, puffadás, étvágytalanság, különböző emésztési problémák vagy vizelési nehézségek.

Az első tünetek gyakran a betegség magas stádiumára utalnak. Ezek közé tartozik a hasi, kismedencei és keresztcsonti fájdalom, a hashártya irritációja, a menstruációs ciklus szabálytalansága, a közösülés utáni vagy közbeni vérzés és a menopauzás vérzés.

Az egyik tünet, különösen petefészekrák esetén, az úgynevezett virilizáció. Ez a nőnél férfi jellegzetességeket jelent, mint például a férfi fanszőrzet, a hang megvastagodása stb.

Gyógyítható-e a petefészekrák?

A diagnózis felállítása után, azaz miután a szövetet szövettani vizsgálatra vették a rák megerősítésével, fiatal nőknél a petefészek érintett részének részleges reszekcióját végzik el a termékenység megőrzése érdekében.

Ez nem mindig lehetséges. A meddőség kockázata fennáll, mivel gyakran a petefészek teljes eltávolítása szükséges. Ha a daganat a méhbe nőtt, a teljes méhet el kell távolítani (méheltávolítás).

A petefészekdaganatok határeseteinek kivételével a kemoterápia mindig javallt.

Placentarák

A terhességet a nő életének legszebb időszakának tartják. Az anyává válás érzése leírhatatlan.

A terhességnek azonban vannak árnyoldalai is. Reggeli rosszullétekkel, súlygyarapodással, duzzanattal és lábfájással jár. Különböző betegségek is előfordulnak, mint például a magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a depresszió és a szoptatási pszichózis.

Kevesen gondolnák, hogy ebben a csodálatos időszakban a rák kockázata is megnő. Konkrétan a méhlepényráké, amely körülbelül minden 20 000. nőt érint.

A trofoblaszt különböző részeiből ered, ami alapján három alapvető ráktípusra oszthatjuk:

1. Koriokarcinóma (a leggyakoribb).
2. méhlepénydaganat
3. epithelioid trofoblasztos daganat

Amikor a méhlepény elpusztul

A méhlepényrák (choriocarcinoma) egy nagyon ritka ráktípus, amely kizárólag a nőket érinti. A terhesség alatt vagy röviddel a megtermékenyítés után alakul ki.

Topográfiai előfordulása: A choriokarcinóma gyakran fordul elő Ázsiában, Vietnamban és Dél-Amerikában. Európában ritkább. Ez a topográfiai előfordulása még nem tisztázott.

Ez a ráktípus a trofoblasztból ered. A trofoblaszt a blasztociszta vékony, lapos és kuboidális hámsejtekből álló rétege, amely a sejtosztódás révén a morulából fejlődik ki a petesejt megtermékenyülése után körülbelül az 5. napon.

Ez egy embrionális szövet, amely a 14. napon behatol a méhnyálkahártyába, az izomzatba és az erekbe. A véráram útján eljut az agyba, a tüdőbe, a májba és más szervekbe. Ezt a folyamatot nevezzük trofoblasztinváziónak.

E folyamat során az embrionális szövetet fenyegeti a veszély, hogy rákos szövetté degenerálódik. Mivel a trofoblaszt invázió a méhben történik, a kórócarcinomák akár 80%-a is ott alakul ki. A trofoblaszt invázió azonban más szervekben is előfordulhat, amelyekbe a trofoblaszt behatol.

A méhlepényrák kockázata az egész terhesség alatt fennáll. Leggyakrabban azonban a terhesség korai szakaszában alakul ki!

Korán diagnosztizálható a méhlepényrák?

A choriocarcinoma diagnózisa egy vérvizsgálaton alapul, amelyben a terhesség vége után is jelen van a terhességi hormon hCG. Ezt a hormont a daganat továbbra is termeli.

A terhesség alatt fellépő vérzés vagy vetélés jelezheti a rákot. További lehetséges vizsgálati módszerek az ultrahang vagy a röntgenvizsgálat.

A méhlepény kóros morfológiája nyilvánvaló. Megduzzadt, és a méhszápa szabad szemmel is látható - normális esetben mikroszkopikus.

A méhlepénykarcinóma kezelési lehetőségei

Régebben a korionkarcinóma diagnózisa a beteg halálával volt egyenlő. Ma már a legtöbb ilyen daganat viszonylag jól kezelhető.

Számos igen hatékony gyógyszer létezik, amelyeket minden egyes betegnél egyénileg választanak ki. Továbbra is a metotrexát nevű gyógyszer áll az élen, amely blokkolja a daganat növekedését okozó folsavat.

Érdekesség:
A kezelés sikerében nagy szerepet játszik az idő. A szülés után három hónapon belül történő helyes diagnózis és a kezelés megkezdése alacsony egészségügyi kockázatot jelent. A hat hónap után és magas hCG-szint mellett történő diagnózis nemcsak nagy daganatra, hanem áttétek kialakulására és a gyógyulás kevés esélyére is utal. Minden nő a szülés után otthon, terhességi teszttel egyénileg ellenőrizheti hCG-szintjét, és időben orvosi segítséget kérhet.

Mellrák

Bár a mellrákot érthető módon leginkább a női nemhez és a rózsaszín szalagokhoz kötjük, a férfiakat is érinti.

A nőknél azonban ez a második leggyakoribb rákos megbetegedés. Korábban az idősebb nőket sújtotta. Ma már egyre több fiatalabb, 25 és 45 év közötti beteget diagnosztizálnak.

A mellrák kezelésének kilátásai nagyon kedvezőek, ha a betegséget korán felismerik.

A betegség azonban gyakran az egyik mell eltávolítását jelenti, ami pszichológiai hatással is van a betegre. A mell mindig is a nőiesség szimbóluma volt. Az egyik mell eltávolítása befolyásolja a nő életminőségét, és kisebbrendűségi érzéseket, a nőiesség elvesztését, depressziót vagy más pszichológiai problémákat okozhat.

A mellrák a mell különböző részeit érinti

Az emlő egy mirigyes szerv, amely kétoldalt a mellkas elülső részén helyezkedik el. A mellizomhoz kapcsolódik.

Főleg zsír- és tejmirigyekből áll, amelyek a szőlőszemekre hasonlítanak. Férfiaknál a mirigyek csatornázatlanok és csökevényesek. Elöl a mellbimbóval és az areolával végződnek.

Az emlőrák az emlő többféle rosszindulatú daganatának, illetve az emlő különböző részeinek daganatainak gyűjtőneve.

A rákos folyamat az emlő különböző részeit érinti:

• a mellbimbó és az areola rákja
• a mell közepének rákja
• az emlő felső belső kvadránsának rákja
• az emlő alsó belső kvadránsának rosszindulatú daganata
• az emlő felső külső kvadránsának rosszindulatú daganata
• az emlő alsó külső kvadránsának rosszindulatú daganata
• az emlő hónalji részének rosszindulatú daganata
• az emlő egynél több részét átfedő rosszindulatú daganat

Érdekes:
Nem minden csomó az emlőben rákos megbetegedés. Minden új csomót azonban orvosnak kell megvizsgálnia.
A nők emlőjében különböző méretű, kötőszövetből álló csomók vagy cisztás képződmények alakulnak ki.
Ezeket a fibrocisztás elváltozásokat a női ciklusok okozzák. Általában spontán módon, legkésőbb a menopauzáig eltűnnek.

A betegség megelőzése és korai felismerése

Az emlőrák esetében fontos a betegek felvilágosítása arról, hogy mivel jár a betegség, hogyan lehet időben felismerni, és milyen kezelési lehetőségek vannak. Több nőt kell eloszlatni azzal a tévhittel, hogy az emlőrák gyógyíthatatlan és feltétlenül halálos betegség.

A mellrákról minden nőnek, különösen a magas kockázati csoportba tartozó nőknek kell gondolkodniuk.

Kockázatnak kitett nők:

• Azok a nők, akiknek korábban már volt mellrákjuk
• olyan betegek, akiknek pozitív családi kórtörténete van (azaz valamelyik közeli vérrokona emlőrákban szenvedett).
• olyan betegek, akik még nem szültek, vagy akik 30 éves koruk után estek először teherbe.
• magas kockázatú betegek (> 50 év)

A rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és az emlő önvizsgálata szintén elengedhetetlen a megelőzéshez.
A nőgyógyászati vizsgálat részeként a mammográfia a legmegbízhatóbb diagnosztikai módszer a betegség megállapítására.

Az az információ, hogy a mammográfia és az általa kibocsátott röntgensugárzás rákot okoz, nem bizonyított. Ezért a vizsgálatot követő rákos megbetegedéstől való félelem alaptalan.

Az emlők önvizsgálata:

• Az otthoni mellvizsgálatot legalább havonta egyszer el kell végezni.
• a legjobb időpont a menstruáció vége utáni első néhány nap.
• megfigyelni például a szabad szemmel látható csomókat, kidudorodásokat, a mellek és a mellbimbók méretének, alakjának és színének változásait.
• a vizsgálatot legjobb a zuhany alatt tapintással végezni, mivel a nedves bőr könnyebben tapintható.