Milyen hatása van a magnéziumnak az emberre, mikor szükséges és mikor káros?

Milyen hatással van a magnézium - magnézium - az emberre?
Mikor kell növelni az adagokat?
És milyen tünetekkel jár, ha hiányzik a szervezetből?
Mikor lehet káros?
Hogyan kell szedni, hogy ne legyenek mellékhatásai?

Ezekre a kérdésekre ad választ a cikk...

A magnézium egy elektrolit, amely a legtöbb sejtfolyamathoz nélkülözhetetlen. Az emberi és állati élet nélkülözhetetlen eleme.

Először 1755-ben Joseph Black svéd fizikus és kémikus azonosította.
Tiszta állapotban csak 1808-ban izolálta Sir Humphry Davy angol kémikus.
Azóta a magnéziummal kapcsolatos ismeretek a mai formájáig bővültek.

Tudjuk, hogyan hat a szervezetre, mi okozza a hiányát, és hogyan káros a felesleg.

Tudjuk, hogy a megfelelő étrendi magnéziumbevitel fontos a szervezet megfelelő működéséhez.

Különösen fontos a csontok, az izmok, az idegek és a szív- és érrendszer megfelelő működéséhez.

A kalciummal együtt nyugtató hatású, csökkenti a mentális feszültséget és a stresszt.

Hiánya úgyszólván minden tőle függő szervet és rendszert megzavarhat. A magnéziumhiány például fokozott fogszuvasodást, izomgörcsöket és -gyengeséget, emésztési zavarokat, szívbetegségeket, pszichés zavarokat eredményez.
A szervezetben a felesleg nem gyakori, de lehetséges. Ezt a kiszáradás, a veseproblémák vagy a sejtek lebomlása okozza.

A természetes magnéziumforrások elméletileg nagyon bőségesek, de a gyakorlatban ez nem egészen így van.

A modernizáció hiányt okozott a talajban, ami hiányt okoz a táplálkozásban.

A műtrágyákhoz hozzáadott összetevő - a magnézium-karbonát (MgCO3) - elegendő magnéziumot biztosít a növények és az azokat fogyasztó állatok számára a növekedéshez és fejlődéshez.

A kártevők elleni permetezés azonban gyorsan csökkenti a koncentrációját.

A magnéziumhiányban szenvedők számára létezik pótlás tabletták formájában. Nincs olyan "gyógyszer", amely jobban beépülne a szervezetbe, mint a magnézium.

A magnézium tabletták egyszerűek, ártalmatlanok és ami a legfontosabb, jótékonyan hatnak az egészségre. Normalizálják a belső környezetet, ezáltal segítik a károsodott funkciók helyreállítását.

Mi a magnézium?

A magnézium, magnézium (lat. magnézium) kémiai elem (ásványi anyag). A periódusos rendszerben Mg szimbólummal és 12-es protonszámmal rendelkezik.

Fémként jelen van az egész világegyetemben, a földkéregben, a vízben, a növényekben, de az élő szervezetekben, így az emberben is.

Az emberi szervezetben a negyedik legfontosabb kation, és a kálium (kálium) után a második legfontosabb sejten belüli kation.

Az emberi szervezetben kb. 900-1200 mmol, azaz kb. 20-30 g mennyiségben található meg.

Érdekesség:
A magnézium elnevezés a görögországi Thesszáliában található Magnesia városáról származik.
Ez a város egykor mágneses érclelőhelyeiről volt ismert.

Hol található magnézium mindenhol az emberi szervezetben?

Az ember a magnéziumot az elfogyasztott táplálékból szerzi be és pótolja. Az emésztőrendszerbe a szájon keresztül kerül.

Mi történik a Mg-gal az emésztőrendszerben?

• 60-70%-a a széklettel ürül ki.
• 30-40%-a visszaszívódik a vérbe, és a véráram útján jut a sejtekbe és a szövetekbe.
• a fennmaradó 10 % visszaszívódik a bélbe.

A bevitt magnézium nagy része tehát az emésztőrendszeren keresztül ürül ki. A felszívódott mennyiség további 30%-a a vizelettel távozik.

Normál körülmények között a magnézium plazmakoncentrációja 0,7 és 1,1 mmol/l között mozog, más szövetek sejtjeiben ez egy nagyságrenddel magasabb.

Az emberi test különböző szöveteiben a magnézium jelenlétének mértékét az határozza meg, hogy ionjai milyen gyorsan haladnak át a sejtmembránon.
A különböző sejttípusok eltérő sebességet jelentenek.
A gyors, néhány órán belüli magnéziumcserét mutató sejtek például a szív, a máj, a lép.
A magnéziumkoncentráció lassabb (néhány hetes) változása a csontokban vagy az izomzatban van.

A legnagyobb Mg-tartalékok az emberi szervezetben:

• 50-70% csontszövet
• 30-46% a többi szerv sejtjeiben (izmok, idegek, szív, máj).
• 1% a sejteken kívül (extracelluláris)

Mely élelmiszerek tartalmazzák a legtöbb magnéziumot?

Olyan tényezők, mint a növények kártevők elleni permetezése, az éghajlatváltozás, a savas eső, de a táplálkozási szokásokban a múlthoz képest bekövetkezett változások is ahhoz vezetnek, hogy a táplálékban kevés a magnézium, és a bevitt táplálékból a magnézium felszívódása is csökken.

A magas Mg-tartalmú és felszívódását lassító élelmiszerek táblázata

Miért olyan fontos a magnézium az élethez?

A magnézium nem csak az élethez és annak megfelelő működéséhez fontos, hanem az élet szempontjából pótolhatatlan is.

Több száz olyan sejtfolyamatban vesz részt, amelyek nélküle nem működnének. Ezek a folyamatok nem működnek megfelelően, ha hiányuk van.
Több mint 300 enzimatikus folyamatra van közvetlen hatással.
Elsősorban a vázrendszer és a neuromuszkuláris rendszer megfelelő működését biztosítja.

A magnézium alapvető funkciója a szervezetben:

• Fontos a nukleinsavak (DNS, RNS) átírásában.
• biztosítja a sejtek integritását
• fontos a szabályozott sejthalál folyamataiban
• részt vesz a glükóz képződésében (glükoneogenezis) és anyagcseréjében
• részt vesz a fehérjék képződésében
• részt vesz a zsírsavak képződésében és lebontásában
• szabályozza a nátrium (Na) és a kálium (K) eloszlását
• gátolja a kálium szivárgását a szívizomsejtekből

A magnéziumhiány több szinten különböző egészségügyi problémákat eredményezhet.

Egy felnőtt napi magnéziumbevitelének körülbelül 375 mg-nak (15 mmol) kell lennie.
A magnéziumszükséglet az életkor előrehaladtával nő.
A nagyobb napi adag szedése nem okoz komolyabb problémát. Hasmenést okozhat, mert a Mg megköti a vizet.

Hypomagnesaemia - magnéziumhiány

A magnéziumhiány manapság nem ritka.

Ezért előfordulhat, hogy a beteg nem is tudja, hogy szervezetében hiány van ebből az ásványi anyagból.

A hosszú távú, krónikus hiány azonban a szervezet megfelelő működésének súlyos zavarát, cukorbetegeknél akár anyagcserezavart és halált is okozhat.

Érdekesség:
Arra, hogy a magnéziumhiány jelentős probléma, először McCollum és munkatársai utaltak 1932-ben.
Kísérleteit laboratóriumi patkányokon és kutyákon végezte.
Már akkor számos tünetet leírt, köztük a tetanikus szindrómát.

Olvassa el a magazin cikkét is:
Mi a tetánia, tetanusz szindróma, mik a tünetei és hogyan kezelik?

Mi okozza a magnéziumhiányt a szervezetben?

A magnéziumhiány okai két szemponton alapulnak.

Az első szempont a külső környezetben és a táplálékbevitelben jelentkező hiány.
A második szempont a táplálkozás vagy betegség következtében a szervezetből való elégtelen felszívódása vagy fokozott kiválasztása.

1. Magnéziumhiány a talajban és a táplálékban

A talaj magnéziumhiányát már említettük fentebb. Az éghajlatváltozás, a savas eső és a kártevők elleni permetezés a műtrágyázás ellenére is magnéziumhiányt okoz a termesztett növényekben.

A Mg-hiányos növényen előfordulhat az úgynevezett klorózis. A leveleken az erek között vagy a leveleken sárga csíkok jelennek meg. Magának a növénynek a fejlődése nem sérül, de a gyümölcsök, amelyeket az emberek fogyasztanak belőle, nem tartalmaznak annyi magnéziumot, amennyit kellene.

2. A magnézium elégtelen felszívódása és túlzott kiválasztása a táplálkozás miatt.

A magnéziumbevitel tabletta formájában kiegészíthető.

Ha a bevitel megfelelő, és a beteg mégis hiányt szenved, akkor a felszívódással és a kiválasztással van probléma. Ennek oka lehet a nem megfelelő étrend.

Leggyakrabban a zsíros és zsíros ételek túlzott fogyasztása miatt. A zsírok nehezen oldódnak, ezért problémát okoznak a magnézium felszívódásában. Emellett növelik a kiválasztását a vizelettel.

A húsevők vigyázzanak!
A túlzott fehérjebevitel a húsokban megnövekedett Mg-kiválasztást okoz a vizelettel.

Elégtelen felszívódást és fokozott Mg-kiválasztást okoznak a magas kalcium- és foszfáttartalmú élelmiszerek is. Ezek elsősorban az édesített italok, az alkoholos italok, az édességek, minden konzerv (pl. halkonzervek, pástétomok, húskészítmények).

3. Magnéziumhiányt okozó betegségállapotok

Egyes állapotok, illetve krónikus betegségek vagy azok kezelése közvetlenül befolyásolja a magnéziumkoncentrációt.

Azok a betegségek, amelyekben a betegek leggyakrabban szenvednek Mg-hiányban, egyértelműen a cukorbetegség, a hasmenés, a hányás.

Előfordulhat továbbá csontrákban, májzsugorban, vesebetegségben, bélbetegségben, a bél egy részének reszekciója után, pajzsmirigybetegségben, cöliákiában, felszívódási zavarban, alkoholizmusban stb. szenvedő betegeknél.

Érdekes:
A magnéziumhiány számos betegséggel hozható összefüggésbe. Ezek a betegségek magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vezethetnek, vagy szívrohamot okozhatnak.

A Mg-hiányt okozó, a beteg meggondolatlan cselekedetei által önmaga által okozott állapotok közé tartozik a szigorú diéta, az éhségsztrájk, a túlzott testmozgás, a túlzott fizikai vagy mentális stressz.

Olyan élettani állapotok, amikor a Mg-fogyasztás megnövekszik, például a menstruáció, a terhesség, a szoptatás, a pubertás, az öregkor.

A gyógyszerek közül a vízhajtók és a hashajtók járulnak hozzá leginkább a fokozott Mg-vesztéshez. Érdemes még megemlíteni a fogamzásgátlókat, az inzulint, egyes szívgyógyszereket és a kortikoszteroidokat.

Hogyan jelentkezik a hipomagnezémia?

A hipomagnezémia különböző rendszereket érintő, változatos megnyilvánulásokkal jellemezhető. Ez annak köszönhető, hogy a magnézium különböző koncentrációban van jelen a szervezet szinte minden sejtjében.

A tünetek azokban a szervekben és szövetekben a legkifejezettebbek, ahol a magnéziumszint a legmagasabb.

Táblázat a Mg-hiány tüneteivel szervenként

Magnézium kiegészítők, hogyan válasszuk ki helyesen?

A magnézium étrend-kiegészítőként tabletta, por vagy pezsgőtabletta formájában kapható (ezekben magasabb a Mg koncentráció).
Található íztelen és ízesített formában, önmagában vagy hozzáadott vitaminokkal.

Alapvetően mindegy, hogy melyik gyógyszertárból vagy gyártótól vásárolja a magnézium tablettákat.

Az alapok ugyanazok.

A különbség a magnézium mennyiségében és a hozzáadott anyagokban, vitaminokban rejlik.

Hipermagnezémia - magnéziumfelesleg

A magnéziumtöbblet a szervezetben sokkal ritkább, mint a hiány.

Mg-túltengésről akkor beszélünk, ha a koncentrációja eléri az 1,1 mmol/l-nél magasabb értéket.

Az esetek többségében ezt orvosi körülmények okozzák, nem pedig "a banán vagy a csokoládé túlzott fogyasztása".

A hipermagnezaemiát gyakran krónikus dehidratáció okozza, különösen az időseknél.

A magnézium nem ürül ki a vizelettel, ahogyan kellene, hanem felhalmozódik a szervezetben.

Milyen okai vannak a szervezetben lévő magnéziumfeleslegnek?

A hipermagnezémia leggyakoribb oka a dehidráció.
A dehidráció (kiszáradás) olyan állapot, amikor a szervezetben csökkent a víz mennyisége.
A nem megfelelő folyadékbevitel (nem megfelelő ivás) vagy a túlzott folyadékvesztés (izzadás, hányás, hasmenés, vérzés, égés) miatt következik be.

A hipermagnezémia második leggyakoribb oka a veseelégtelenség.
A veseelégtelenség olyan állapot, amelyben a vesefunkció viszonylag gyorsan romlik.
Egyéb szövődmények mellett a Mg vizeletbe történő kiválasztása is károsodik, ezáltal megnő a koncentrációja a szervezetben.

Olvassa el még:
Az ivás fontossága: mi az elégtelen vagy túlzott folyadékbevitel? + számítás
Vesebetegségek: a gyulladástól a köveken át az elégtelenségig?

A szervezet megemelkedett magnéziumkoncentrációjának fenti elsődleges okai mellett más betegségek is hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz.

Előfordul sejtlebomlásban, fertőző májbetegségekben, de különböző mérgezésekben is.

Hogyan jelentkezik a hipermagnezémia?

A hipermagnezaemia megnyilvánulásai is változatosak az érintett rendszertől függően.
Mondhatni, hogy a Mg-hiányra jellemző tünetek ellentéte.

Táblázat a Mg-túltermelés tüneteivel szervenként

A szervezet magnéziumkoncentrációjának vizsgálata

A szervezet magnéziumszintje laboratóriummal igazolható, bár a legtöbb esetben erre nincs szükség.

Ha az orvos hiányt észlel és gyanít, elég, ha gyógyszer formájában magnéziumot ír fel a betegnek. Ha nem segít, nem árt.

A magnézium koncentrációjának vizsgálatát gyakrabban végzik el azoknál a betegeknél, akiknél annak feleslege van.

Hogyan történik a magnéziumszint vizsgálata?

A magnéziumszintet a szérumból lehet vizsgálni, amelyben a szintjét több mechanizmus biztosítja.
Ez azt jelenti, hogy a plazma magnézium (extracelluláris) szintjének vizsgálata a valódi hiány ellenére is rendben lehet.
A szérumszint valójában csak akkor csökken, ha jelentős krónikus hiány áll fenn, amely anyagcserezavarhoz vezet. Így a hiány csak utólag derül ki.

Sokkal megbízhatóbb az intracelluláris, azaz a sejtek belsejéből származó magnéziumszint vizsgálata.
Ez meghatározható vörösvértestekből, fehérvérsejtekből vagy akár hajmintából is.
Ez azonban bonyolult és drágább módszer, ezért nem használják eléggé.

A szokásos gyakorlatban nem rutinszerűen alkalmazott módszer az úgynevezett atomabszorpciós spektrometria (AAS), amelyet a legmegbízhatóbbnak tartanak. Ez a módszer különböző nyomelemek (akár 60 elem), köztük a magnézium koncentrációját határozza meg a vizsgált oldatban.

Érdekes:
A magnéziumhiányt gyakran kíséri a kálium (K) és a kalcium (CA) koncentrációjának egyidejű csökkenése.