Milyen az élet egy szívinfarktus után? Korlátoz, munkaképtelenséget okoz?

Nem is olyan régen még szívinfarktusban haltak meg emberek. Ma már a szívinfarktus kezelése magas színvonalon áll. Ha az első tüneteket korán, az úgynevezett "aranyórában" észlelik, a gyógyulás ad integrum (következmények nélkül) lehetséges. Ez garantálja a beteg számára a korlátozások nélküli teljes életet.

A tünetek alábecsülése, a tünetek eltűnésére való indokolatlan várakozás vagy a nagy infarktus a nagy vagy több szívér károsodásával maradandó következményeket és korlátozásokat okoz az élet hátralévő részében.

Mit jelent a szívinfarktus?

A jobb megértés érdekében két fogalmat kell pontosítani. Szívinfarktus és szívizominfarktus.

A szívinfarktus egy ér elzáródását és az azt követő elzáródását jelenti. Az elzáródás lehet például vérrög, embólia vagy zsírcsepp. A szervezet bármelyik érét érintheti. A szívinfarktus a helyétől függően szívinfarktusra, agyi infarktusra, veseinfarktusra, szeminfarktusra és másra osztható.

• A részben elzáródott (eltömődött) érnek beszűkült a lumenje (áttetszősége, átmérője). Az általa korábban táplált szerv vérellátása korlátozott.
• A teljes elzáródás megakadályozza a szerv vagy szervrész vérellátását, és az elhal.

A szívizom a szívizom. A szív középső rétegét alkotja. Belülről az endokardium (a szív belső bélése) veszi körül. A felszínen az epikardium borítja, amely a szív külső bélésébe (a szívburokba) megy át.

A szív vérellátása - a koszorúér-keringés

A szívizmot ellátó ereket koszorúereknek (lat. arteria coronaria cordis) nevezzük. Ezek a szívfalból (aorta) ágaznak ki, és két fő águk van, a jobb és a bal (dextra et sinistra). Ezek a szívben kisebb artériákba ágaznak ki, hogy az egész szívizmot vérrel és oxigénnel lássák el.

A szívinfarktus patofiziológiája: mi történik a szívben az elzáródás után

A vérrög kialakulhat közvetlenül a szívben vagy a test más részén. Az alsó végtagok vénáinak betegségei (pl. gyulladás, visszeresség), ahol a legnagyobb valószínűséggel alakulnak ki vérrögök, komoly tényezőt jelentenek. Hirtelen mozdulat hatására elszakadnak és a véráramban haladnak. Csak az ér szűkülésénél állnak meg, amelyen nem tudnak áthaladni. Elzáródást képeznek.

A vérrögképződés az egészségtelen életmód (dohányzás, alkohol, fiataloknál drogok és szteroidok, stressz, egészségtelen táplálkozás) következménye is lehet. A vérrögképződést elősegítő tényezők együttesen növelik a kockázatot.

A trombusok (vérrögök) elérhetik a szív koszorúereit, de a tüdőt (tüdőinfarktus), az agyat (stroke - agyvérzés), a veséket (veseinfarktus) és az emberi test bármely részét is.

Az a szerv vagy szervrész, amelyet korábban ez az ér ellátott, nem táplálkozik vérrel és oxigénnel. Fokozatosan elhal. Ez a folyamat több órán át tart, amíg a szerv vagy szervrész teljesen és visszafordíthatatlanul elhal. Ezért a szívinfarktus kezelésében szerepet játszik az idő. Minél hamarabb oldódik fel a vérrög, annál kisebbek az egészségügyi következmények és a maradandó károsodások.

A trombózis kockázatát növeli az érelmeszesedés. Az érelmeszesedés az erek olyan betegsége, amely csendben és figyelmeztető jelek nélkül alakul ki. Néha csak a szívroham bekövetkezte után fedezik fel. Az erek belső bélésének károsodása miatt. A zsír könnyen megreked a károsodott endotheliumon. Az emelkedett koleszterinszint ezért kockázati tényező a kialakulásában. A megrekedt zsírrészecskék beszűkítik az eret, így ideális környezetet teremtenek a trombus számára a megtapadáshoz.

Érdekesség: A szívinfarktusok száma folyamatosan emelkedik. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően azonban évről évre csökken a szívinfarktus okozta halálesetek száma.

A szívinfarktus kezelése - az idő a lényeg

A szívinfarktus kezelését speciális egészségügyi intézményekben végzik. Ezek az intézmények mind személyi, mind technológiai szempontból fel vannak szerelve a szívbetegségekkel kapcsolatos akut állapotok kezelésére.

Ide tartozik a szívinfarktus, de más súlyos szívbetegségek is, mint például a szívritmuszavarok, amelyek pacemaker beültetését (magas szívritmuszavarok, például fibrilláció esetén) vagy kardioverter beültetését (alacsony szívritmuszavarok, például III. stádiumú AV-blokk esetén) igénylik.

Az aranyóra

Az úgynevezett "aranyóra" a kardiológusok, de az orvosok és az elsősegélynyújtó egészségügyi szakemberek (mentőszolgálat) körében is jól ismert fogalom. Ez az az időhorizont, amely a szívinfarktus első tüneteinek megjelenésétől a kezelés vagy egyéb beavatkozás (trombektómia, stent) beadásáig tart valamelyik erre szakosodott központban.

Miért olyan fontos ez az idő? Egy órán belül a szívizom a vér- és oxigénellátás megakadályozása ellenére sem károsodik. Fokozatos pusztulása egy óra elteltével kezdődik. Ezért, ha az infarktus kezelését az időablakon belül megkezdik, a beteg állapota visszafordítható (reverzibilis). A gyógymód ebben az esetben ad integrum (lat. teljesen vagy teljesen).

A beteg túléli, minden következmény vagy korlátozás nélkül.

A sürgősségi szolgálatok és a fent említett osztályok telefonon, telemetrián (EKG-felvételek küldése) vagy mobilalkalmazáson keresztül kommunikálnak és konzultálnak egymással.

Érdekelheti: Például nagyon elterjedt a Stemi Stroke alkalmazás. Ez egy olyan alkalmazás a mentőszolgálatok mobiltelefonján, amelyben EKG felvételt készítenek és elküldik a legközelebbi szakosodott munkahelyre. Az alkalmazás kilométerenként felméri, hogy melyik munkahely van a legközelebb, és színkóddal jelzi a lehetséges foglaltságot. A végső munkahelyen automatikusan megkapják az üzenetet. Ha szükséges, a kardiológus kérdés esetén kapcsolatba léphet a mentőszolgálattal (érkezési idő és a műtő előkészítésének ideje). Ha a munkahely túl messze van, a diszpécser rendszeren keresztül helikopteres mentőszolgálat is aktiválható, mivel a beteg számára időelőnyt jelent. Ez az együttműködő rendszer javítja a lehetőségeket és minimalizálja az időablakot a szívroham kezelésében.

Akár három órás időablak

A betegek gyakran tudtukon kívül alábecsülik a szívroham tüneteit. A mellkasi fájdalmat gerincproblémáknak vagy más betegségeknek tulajdonítják. Az idő múlásával a beteg elmulasztja az ad integrum kezelés lehetőségét. A tünetek megjelenésétől számított három órán belüli kezelés nem vagy csak minimális hatást hagyhat, általában korlátozások nélkül. Az előírt korlátozások elsősorban a megelőzéssel kapcsolatosak, az étrend módosításával és a szokások (dohányzás) elhagyásával.

Lényeges, hogy ismerjük a szívinfarktus tüneteit, és időben segítséget hívjunk. A mellkasi fájdalom például tipikus tünet, de más triviális problémákkal együtt is jelentkezhet. Az alábbi táblázat a szív- és nem szívtünetek közötti alapvető különbségeket mutatja be. Az egyes tünetek jelenléte nem biztos, hogy mindenkinél azonos. A mellkasi fájdalom, a légszomj, az izzadás és a hányinger azonban szinte mindig jelen van.

Érdekes: Egyes szívinfarktusok, különösen a nagyobb vagy több eret érintő infarktusok hirtelen jelentkeznek. A beteg eszméletét veszti, mielőtt segítséget lehetne hívni. Az ilyen súlyos állapotok általában az újraélesztés kudarcával és halállal végződnek. Néha az egyetlen tünet a szédülés és az összeesés. A mellkasi fájdalom hiánya jellemző a cukorbetegekre. A szívinfarktus a gyomorban érzett nyomás, fájdalom, hányinger, hányás, kifejezett sápadtság, izzadás és szédülés formájában jelentkezik.

A szív- és nem szívtünetek közötti alapvető különbségek táblázata

Egy időablak után...

Néha előfordul, hogy a beteget az időablak után szállítják szakrendelésre. Ennek oka lehet a késői segítségkérése, a kórházba való hosszú érkezési idő (hosszú kilométeres távolság, a helikopteres mentőszolgálat légialkalmasságának hiánya vagy éjszakai órák, amikor a helikopter éjszakai üzemmódban van, és a biztonságos felszálláshoz szükséges felkészülés 45 perc).

Az időablak után a szívizom irreverzibilis (visszafordíthatatlan) károsodása következik be, ami következményekkel jár. Ezek súlyossága természetesen több tényezőtől függ, mint például a szívizomkárosodás helye, a szívizomkárosodás súlyossága, a károsodott terület mérete és a beteg korábbi egészségügyi állapota.

A legtöbb esetben a szívfal gyengülésével, a szívben lévő idegimpulzusok továbbításának zavarával és a szívritmuszavarok széles skálájának kialakulásával járnak. Előfordulhat a szív kilökődési frakciójának csökkenése és szívelégtelenség.

Ezek a következmények már korlátozásokkal járnak.

Következmények és korlátok a szívinfarktus utáni életben

Mint fentebb említettük, a következmények a szív érintettségének méretétől, a kezelés megkezdésének időablakától és gyorsaságától, valamint a beteg általános egészségi állapotától és életkorától függnek. A kis erek és a szívizomzat részeinek érintettsége az időablakban történő kezeléssel ad integrum gyógyul maradandó következmények nélkül. A nagyobb infarktusok, a korábbi szívbetegségek és a késői kezelés problémát jelentenek.

Bár a szívizom egy része elhal, az izom többi része normálisan működik. Röviddel a szívroham után a teljesítménye csökken. Kisebb sérülések esetén idővel gyógyul, és a szív teljesítménye növekszik. A szívroham utáni teljes felépülés ideje egy-két hónap.

Nagy infarktus esetén a szív teljesítménye tartósan csökkent marad. Az elhalt izom heggel gyógyul. A heg azonban soha nem pótolhatja az eredeti szövetet. A szív érzékenyebb a terhelésre, és a vérpumpáló funkció is károsodhat. A vér pang a kis- és nagyvérkörben egyaránt, ami megterheli a szívet és a tüdőt, és szívelégtelenséget okoz.

Korlátozások vonatkoznak a diétára és az elhízás csökkentésére is

Zsírkorlátozás - A koszorúérhez tapadó trombus egyik oka az érelmeszesedés. Ez elhízás vagy emelkedett koleszterinszint következtében alakul ki. A károsodott szív rendkívül érzékeny, és nem tanácsos túlterhelni zsírban gazdag étrenddel. Az elhízás és az emelkedett koleszterinszint tovább károsítja a szívet és az ereket, rontva az amúgy is csökkent funkciót.

Tudományosan bizonyított, hogy a magas BMI-index magas vérnyomást okoz. Az artériás hipertónia az ismétlődő szívinfarktus kockázati tényezője, súlyosbítja a koszorúér-betegséget, a ritmuszavarokat és hozzájárul a szívelégtelenség kialakulásának súlyosbodásához.

Sókorlátozás - A vér károsodott pumpálása a vér pangását eredményezi a kis- és nagyvérkörben. Ez a szívben és a tüdőben folyadék felhalmozódását okozza. A tüdőben lévő folyadékot tüdőödémának (duzzanatnak) nevezik - laikus kifejezéssel a tüdőn lévő vízre. A folyadékkal teli tüdő légzési zavarokat okoz, egészen odáig, hogy a beteg megfullad és meghal. A szívben lévő folyadék megakadályozza a megfelelő működését és a szívelégtelenséget okozza. A sók visszatartják a vizet a szervezetben, ami súlyosbítja ezt az állapotot. Ezért a szívbetegeknek és a szívrohamot követően a túlsózott ételeket kerülniük kell.

Atüdőödéma és a szívelégtelenség légzési zavarokkal jelentkezik. A beteg fuldoklik. Az arc színe a sápadtról viaszosra, hamuszínűre, kékesre változik. A kékes elszíneződés az akrális részeken kezdődik, például az ajkakon, a nyálkahártyákon, a fülcimpákon és az ujjbegyeken. Az állapot előrehaladtával a beteg egész arca kékessé válik. Légzéskor távolról nedves jelenségek hallatszanak, nyögés. A hang ahhoz a hanghoz hasonlítható, amely egy pohár vízből jön, amikor szívószállal fújunk bele (gurgulázás).

Érdekesség: A franciaországi tudományos vizsgálatok nem mutatták ki a só hatását az artériás magas vérnyomás kialakulására. A szakértők 8670 emberen elemezték a hatását.

Korlátozza a cukrokat - A cukrok a legrosszabbak a szívműködés szempontjából. Még a zsíroknál is rosszabb hatással vannak az erek eltömődésére és károsodására, az artériás magas vérnyomás kialakulására és a visszatérő szívinfarktusok kiváltására. A trigliceridek lehetnek a felelősek. Azoknál az embereknél, akik az ajánlott napi cukorfogyasztásnál többet fogyasztanak, akár kétszer nagyobb a visszatérő szívinfarktusok kockázata.

A szívrohamon átesett embereknek sokkal óvatosabbnak kell lenniük. Az ő ereik általában az érelmeszesedés miatt károsodtak, és a túlzott cukorfogyasztás tovább ronthatja ezt az állapotot. Különösen kerülniük kell a túlzott édesítést, az édességeket és a cukros italokat. Egy doboz cukrozott ital 30-40 g cukrot tartalmaz (kb. 5 teáskanál kristálycukor).

Óvakodjon a folyadékoktól - Thalész már a Kr. e. 6. században azt mondta: "A folyadékok keringése nélkül nem lenne élet." És igaza volt. Az ember nagyrészt vízből áll, és egész életében állandó vízellátásra van szüksége. A folyadékok hígítják a vért, és így megelőzik a vérrögök kialakulásának kockázatát. Ha a betegek nem tartják be az ivási rendet, fennáll a veszélye egy ismételt szívrohamnak.

Fontos: A szívelégtelenségben szenvedő idős emberek gyógyszert szednek a vérük elvezetésére. Ez arra kényszeríti őket, hogy állandóan a WC-re járjanak, ami érthető módon elege lesz belőlük. Ezért egyesek vagy leállítják a gyógyszeres kezelést, vagy túl keveset kezdenek inni. Egyik megoldás sem helyes. A gyógyszeres kezelésről való leállás szívelégtelenséget okozhat, a folyadékhiány pedig növeli a trombusképződés kockázatát.

A szívinfarktus által károsodott és leállt szív paradox módon nagyon érzékeny a folyadéktúlterhelésre. Néhány életmentő diuretikumot - gyógyszereket - szed, hogy csak azért ürítsen, hogy megakadályozza a szívelégtelenség túlterhelését, mint szivattyú. Ez nem jelenti azt, hogy csökkenteniük kellene az ivást. Nem tanácsos azonban egyszerre és gyorsan fél liter folyadékot meginni.

Kisebb mennyiségben és gyakrabban kell folyadékot fogyasztaniuk.

A fizikai aktivitás fontos, de mértékkel

A fizikai aktivitás és a sport jót tesz az egészségnek.

Segíti az anyagcserét és a zsírok és cukrok lebontását. Megelőzi az elhízást és a magas vérnyomást, és csökkenti a zsír mennyiségét a már elhízott betegeknél.

A túlzott megerőltetés az edzőtermekben vagy a munkahelyen viszont káros lehet.

A szívrohamon átesett embereknél a túlzott aktivitás a vérnyomás és a szívfrekvencia átmeneti emelkedését, valamint a fibrillációhoz vezető ritmuszavarok kockázatát okozza.

A szívkoszorúér-betegségben, amelyet nagyon gyakran szívroham kapcsán diagnosztizálnak, a koszorúerek túlzott szűkülete, a szív elégtelen vérellátása és a szívroham tüneteivel azonos tünetek jelentkeznek.

Természetesen ez a betegség fokozza a visszatérő szívrohamokat. Túlzott fizikai aktivitással még szívelégtelenséget és tüdőödéma kialakulását is okozza és felgyorsítja. Az állapot gyorsan előrehalad és gyakran halállal végződik.

A szívinfarktuson átesett betegeknek semmiképpen sem szabad kerülniük a sétát és a sporttevékenységet. Mindent azonban mértékkel kell végezni, és nem szabad maratont futni. Vannak azonban olyanok, akiknek a fizikai aktivitást a lehető legalacsonyabb szintre kell minimalizálniuk. Ezek azok, akiknek már többször volt szívinfarktusuk, krónikus szívelégtelenségük van alacsony ejekciós frakcióval, és ezért nagy kockázatnak vannak kitéve. A legkisebb megerőltetés is veszélyeztetheti őket.

A rokkantság hossza több tényezőtől, a szívroham mértékétől vagy a korai diagnózistól és kezeléstől függ. Természetesen függ az illető általános állapotától is.

Az orvost figyelmeztetni kell egy ilyen súlyos állapotra.

Felejtse el a korábbi szokásokat

A szokások több szinten is károsak az egészségre. Nem előnyösek az egészségre nézve, de mégis ki vagyunk téve nekik. A függőség ezeknek az anyagoknak a függősége a hibás. Ide tartozik a dohányzás, a koffeintartalmú italok túlzott fogyasztása, az alkoholizmus, a kábítószerrel való visszaélés és manapság egyre inkább a szteroidhasználat.

A nikotin az erek, köztük a koszorúerek szűkülését és a szívizom iszkémiáját okozza. Ez mellkasi fájdalmat eredményez. A cigarettában lévő más anyagokkal együtt növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akik dohányoznak és fogamzásgátlót szednek, amelyeknek hasonló hatásuk van. Ugyancsak veszélyeztetettek azok a férfi dohányosok, akik engednek a tökéletes test iránti vágynak és szteroidokat fecskendeznek be.

Az alkohol viszont kitágítja az ereket, gyorsabb munkára kényszerítve a beteg szívet, és pumpálja az esetlegesen elégtelen vérkeringést. Gyorsabb szívverést okoz, és növeli a ritmuszavarok kockázatát. Természetesen az erekre és az egész szervezetre gyakorolt romboló hatása is jól ismert.

A szívroham után a tartós kezelés és a rendszeres kardiológiai ellenőrzések

A beteg szív orvos kezébe tartozik. Egy súlyos szívinfarktus elszenvedése után maradhatnak következmények, ezért szükséges a rendszeres ellenőrzés a kardiológiai ambulancián. Ott korán felismerhető, hogy az állapot javul-e, reagál-e a kezelésre, vagy előrehalad-e a betegség.

Az ambulancián az orvos EKG-t pörget, amely a szív működésében bekövetkező különböző változásokat érzékelheti. Megmérik a vérnyomást is, amely növelheti az ismétlődő szívinfarktus kockázatát. Vért is vesznek laboratóriumi vizsgálatokra. A vérből korán kimutatható a megemelkedett koleszterinszint, illetve annak állaga és sűrűsége, amely ismétlődő vérrögképződést okozhat.

A betegeknek a szívroham leküzdése után tartósan gyógyszert kell szedniük. Szinte mindenki szed vérhígítót, például aszpirint, warfarint, praszugrelt, klopidogrelt és más készítményeket. Az állapottól függően kapnak magas vérnyomás elleni gyógyszert (vérnyomáscsökkentőket), a szívműködést és a vízelvezetést támogató gyógyszereket vagy koleszteringyógyszert.