Mikor normális a fekete széklet, és mikor kell orvoshoz fordulni? Vér a székletben?

A fekete széklet nem gyakori jelenség. A betegség egyik tüneteként, de bizonyos étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek használatának megnyilvánulásaként is előfordul.

Mi a széklet és mit tartalmaz?

A széklet az emésztés végterméke. A széklet akár 70%-a vízből, emésztetlen ételmaradékból, elhalt bélsejtekből és természetesen baktériumokból áll. Általában az epefestékeknek köszönhetően barna színű.

Az emésztési folyamat alapjai

Az emésztés folyamata a gyomorban (gaster, ventriculus) kezdődik, amely bizonyos reszorpciós képességgel rendelkezik. Itt bizonyos mennyiségű víz, sók, egyes gyógyszerek és alkohol felszívódik. A táplálékot a gyomor ritmikus összehúzódásai révén összekeverik. Kialakul a chymus (gyomornedvvel kevert táplálék), amely továbbhalad a nyombélbe (duodenum), ahol a zsírok nagy része lebomlik.

Innen az emésztőrendszer alsó részeibe jut. A vékonybélben (intestinum tenue) befejeződik a fehérjék, zsírok, zsírsavak, amilázok, vitaminok és egyszerű cukrok lebontása. A vastagbélben (intestinum crassum, colon) találhatók az emésztetlen ételmaradékok. Körülbelül 6-12 óra alatt víz, ásványi anyagok és cukrok szívódnak fel ezek tartalmából. A táplálékmaradékok tartalmához nyálkaszerű váladék járul, amely a székletet összetapasztja, és így besűríti.

A bélnyálkahártyán található a természetes bélflóra. Ennek hatására erjedési és rothadási folyamat megy végbe. A bélbaktériumok erjesztik a zsírokat, cukrokat és cellulózt, amelyeket az ember egyébként nehezen emészt meg. Az erjedés melléktermékeként a bélben különböző gázok keletkeznek. Ezek közé tartozik a hidrogén, a szén-dioxid és az a gáz, amelynek a széklet jellegzetes szagát "köszönhetjük" - a metán. A fehérjék viszont rothasztó bomlásnak indulnak. Az így keletkező termék a széklet.

Széklet

A széklet megjelenése több tényezőtől függ. Elsősorban az ételek típusától, a folyadék mennyiségétől és típusától, a szedett gyógyszerektől és étrend-kiegészítőktől, az életmódtól (fizikai aktivitás), az életkortól, a társuló betegségektől és az aktuális egészségi és pszichés állapottól (hasmenés stressz esetén). Nemcsak az emésztőrendszer állapotáról árulkodik, hanem sokat elárul az általános egészségi állapotról is.

- A széklet esetében többek között a mennyiségére kell figyelnünk, amely a bevitt táplálék mennyiségétől függ. Egy krónikus beteg embertől, aki alig vesz magához táplálékot, nem várhatjuk el, hogy rendszeres legyen a széklete. A betegeknél, különösen az időseknél és elsősorban a fekvő betegeknél (csökkent bélperisztaltika) a székrekedés (obstipáció) okoz problémát.

- A széklet állaga a bevitt folyadék mennyiségétől és az emésztőrendszerben felszívódó folyadék mennyiségétől függ. A széklet állaga lehet vizes, pépes vagy képződött. A baktériumok és más betegségek is szerepet játszanak.

- A széklet színe számos betegségről árulkodik, nemcsak az emésztésben részt vevő szervekről. A széklet színe általában barna. Májbetegségben kifejezetten sápadt (cholicus), fertőzésekben, például szalmonellában zöldes színű. Az emésztőrendszer felső részeiből származó vérzések és egyéb vérzések esetén fekete székletet látunk.

- A székletürítést székletürítésnek nevezzük, és gyakorisága egyéni. Normális esetben 2 naponta 1-2 alkalommal, hetente 2-3 alkalommal kell székelnünk. Ha valakinek rendszeresen gyakrabban van széklete, az nem kóros folyamat. Ha rendszeresen hetente egyszer vagy ritkábban ürít székletet, gondoljunk arra, hogy valamilyen betegségfolyamat (cöliákia) lehet az oka. Figyeljünk oda, ha gyakorisága jelentősen eltér a korábbi normától.

- A szag elsősorban a bélbaktériumok mennyiségét, a rothadási folyamatokat, de a szervezetben zajló betegségfolyamatokat (cöliákia, fertőzések, Crohn-betegség) is jelzi. Minél büdösebb a széklet, annál egészségtelenebb az étrendünk. Hosszabb ideig tartó zöldség- és gyümölcsfogyasztás esetén a szag csökken.

- A székletben különböző szennyeződéseket is találhatunk. Leggyakrabban friss vér keveréke, például aranyér vagy a végbélnyílás vagy a bél végi rész sérülései esetén. Egyes kóros folyamatoknál nyálka keveréke is van (székrekedés, cöliákia, divertikulitis, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, bakteriális okok). Emésztetlen ételek maradványait is tartalmazza (magvak, szőlő, paprika stb. héja). Kisgyermekeknél néha találunk a székletben emésztetlen, lenyelt tárgyat (gyöngyöt, játékdarabot).

TIPP: Széklet - mit kell tudnunk róla?

A fekete színű széklet leggyakoribb okai

A fekete széklet színe a kátrányra hasonlít. Általában olajos, de lehet normál állagú is, csak a színe változik. Ha az emésztőrendszer felső részeiből származó vérzés okozza, általában kellemetlen szaga van. Ha az ok diéta, a szaga a szokásos módon normális.

Fekete széklet újszülötteknél

Azok az anyák, akik már szültek, tudják, hogy az újszülöttek fekete széklete teljesen normális. Ezt szmolkának (meconium) nevezik. Ez egy fekete, nyálkás vagy zöldes színű, inkább pépes állagú széklet. Mivel az újszülött bélrendszerében nincsenek jelen baktériumok, ez a széklet szagtalan.

Megjelenését mindazok az anyagok okozzák, amelyeket a magzat (újszülött) az anyaméhben való "tartózkodása" alatt lenyelt, főként magzatvíz, vékonybél- és bőrhámsejtek, epefesték (bilirubin), nyálka és lanugo. A magzatvíz a magzati bélrendszeren keresztül visszaszívódik a vérbe, és a vizelettel ürül ki.

Ez az újszülött első széklete, és egyes esetekben néhány napig fennmaradhat. Ha a fekete széklet tartósan fennáll vagy csecsemő- vagy kisgyermekkorban jelentkezik, kóros jelenségről van szó, és neonatológushoz vagy gyermekorvoshoz kell fordulni.

Feketére színeződő székletet okozó élelmiszerek

Bizonyos élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása esetén is feketére színeződhet a széklet. Ezek főként olyan élelmiszerek, amelyek nagy arányban tartalmaznak színezőanyagokat. A színezőanyagok vagy természetes módon vannak jelen bizonyos gyümölcsökben vagy zöldségekben, vagy szintetikusak (félkész termékek).

• Cékla
• áfonya
• édesgyökér
• spenót
• vörösbor

Gyógyszerek és táplálékkiegészítők

• Vas (Fe)
• karboszorb (feketeszén)
• tengeri moszat (méregtelenítő kúra részeként)

Az emésztőrendszer betegségei

A fekete széklet (meléna) a gyomor-bélrendszerből, pontosabban a gyomor-bélrendszer felső részeiből származó vérzés jele. Ez tulajdonképpen megemésztett vér, amelynek kellemetlen szaga van. Az emésztőrendszer alsó részeiből származó vérzésnél meléna nem fordul elő. A székletben friss vér keveréke van, amelynek a forrás helye miatt még nem volt ideje megemésztődni.

- A nyelőcső varixok a nyelőcső vénáinak megnagyobbodása. Előfordulásuk oka leggyakrabban portális (máj-) hipertenzió májbetegségekben, például májzsugor, májdaganat, alkoholos hepatopátia. Az alkoholizmus vezet leggyakrabban e betegség kialakulásához. A nyelőcső varixokból származó vérzés nagyon veszélyes állapot, mert amikor a nyelőcső ér megreped, masszív, még kórházi körülmények között is nehezen csillapítható vérzés lép fel. Magas halálozási arány jellemzi őket. Ha a beteg túlélte, a lenyelt vér megemésztődik és a széklettel ürül, jellegzetes fekete színben.

- A meléna leggyakoribb oka a gyomor- és nyombélfekélyből eredő vérzés. A gyomor- és nyombélfekély a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyájának fekélyes megbetegedése. A nyálkahártyájukon egészségtelen táplálkozás, nagy mennyiségű kábítószer fogyasztása, alkoholfogyasztás következtében kialakuló eróziós folyamat eredményeként jön létre, de baktériumok (Helicobacter pylori) is okozhatják. A fekély felszakadása következtében a beteg tömegesen friss vért hány (haematemesis). A maradék, ki nem hányt vér a bélrendszer más részein keresztül halad tovább, amíg a széklettel ki nem ürül.

- A gyomorból származó vérzést okozó betegségek közé tartozik a gyomorrák. A rosszindulatú daganat (de jóindulatú is) nyomása és túlburjánzása révén egy ér perforálódását és megrepedését okozhatja. A perforált ér vérzik, ami a gyomor- és nyombélfekélyhez hasonlóan jelentkezik, vérhányással és erős fájdalommal a gyomorszájban (epigastrium).

- Gyulladásos folyamatok és fekélyek vagy daganatok kialakulása is előfordulhat a vékonybélben. Ezek általában kis fekélyek és helyi gyulladásos folyamatok, amelyek nem okoznak tömeges vérzést. Az ilyen vérzés csak a székletben található hemoglobin kimutatásával jelentkezik, és okkult (rejtett) vérzésnek nevezik. Ha a székletben hemoglobint találnak, további diagnosztikai módszerekkel keresik a forrást (vékony- vagy vastagbélrák). A vékonybélben lévő daganat, mint a szervezet bármely más daganata, károsíthatja az eret, ami azt követő vérzéssel jár.

Egyéb betegségek és vérzéses állapotok, amelyek melénát okozhatnak

• lupus erythematosus
• fertőző mononukleózis
• hemofília
• disszeminált intravaszkuláris koagilopátia (DIC)
• újszülöttkori hemolitikus betegség
• hemolitikus vérszegénység
• trombocitopénia
• trombocitopátiák
• trombocitopéniás purpura
• von Willebrand-kór
• leukémia
• daganatos betegségek
• vérzéses lázak

Összefoglaló tanácsok

Fontos megjegyezni, hogy a fekete széklet nem mindig jelent gyomor-bélrendszeri vérzést. A színeződését az élelmiszer-összetevők befolyásolják. Ha egyszer fekete volt a széklete, és a következő alkalommal rendben volt, akkor nincs gond. A színeződését valószínűleg az élelmiszer okozta.

A vérzés okozta meléna általában visszatérő, bűzös, és az okozó betegségtől függően egyéb kellemetlenségek kísérik. A leggyakoribb kísérő tünetek például a fájdalom (fekély, daganat), egyéb vérzéses tünetek (lupus erythematosus), gyengeség, rossz közérzet, fáradékonyság, csökkent fizikai aktivitás (vérszegénység, leukémia), légszomj (vérszegénység), láz (bakteriális fertőzések, vérzéses láz) és egyéb.

A melénát okozó betegség tünetmentes lefolyásában, amely fennáll, előbb-utóbb megjelennek a vérveszteség okozta tünetek (gyengeség, rossz közérzet, fáradékonyság, álmosság, szédülés, sápadtság, izzadás, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, ájulás, összeesés, sötétség a szem előtt, később dezorientáció, tudatzavarok egészen a sokk tüneteiig, és mások...).