Mik azok a laktobacillusok és milyen hatással vannak az emésztésre?

Mik azok a laktobacillusok és milyen hatással vannak az emberi szervezetre? Milyen szerepet játszanak az emésztésben, az immunitásban vagy a női egészségben?

Gyakran kérdezik azt is: Mire valók a laktobacillusok és milyen hatásuk van?
Laktobacillusok és probiotikumok - melyek a legjobb vagy természetes források?

Az emberek természetesen nem steril környezetben élnek. Közvetlenül a testünkben találunk olyan mikroorganizmusokat, amelyek nagyon hasznosak számunkra.

Olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek természetes módon mikroorganizmusokkal vannak benépesítve, különösen az erjesztett élelmiszereket.

Az emberi élet a mikroorganizmusokhoz kötődik. Fejlődik és alkalmazkodik a jelenlétükhöz, így egyesek nélkülözhetetlenek az élethez.

Az emberi mikrobiom az adott egyénre jellemző mikroorganizmusok gyűjteménye.

Az emésztőrendszer a mikroorganizmusok legnagyobb tárháza, akárcsak a nyirokszövet.

Az emberi immunitás tehát közvetlenül függ az emésztőrendszer állapotától.

Az orvostudomány fejlődése olyan új ismeretekkel szolgál, amelyek rávilágítanak az emberi mikrobiom fontosságára és a szervezet számos funkciójára gyakorolt hatására.

A bél mikrobióta születéstől kezdve változik, és idővel felépül.

Egy császármetszéssel született gyermeknek más mikrobiótája van, mint egy természetes úton, per vias naturales született gyermeknek.

A császármetszéssel született gyermekek kolonizációját jobban meghatározza a környezet, mint az anya mikroflórája.

Az újszülött fejlődése során megkezdődik a bél mikroflóra modulációja. Ez befolyásolja a bél betegségekkel szembeni fogékonyságát, és egyedülálló hosszú távú hatással van az immunrendszer minőségére.

A kizárólag szoptatott újszülöttek mikroflórájának 90%-át a laktobacillusok és a bifidobaktériumok alkotják.

Ezt követően a mikroflóra a táplálkozás, az étkezési szokások, az életmód, az anyagcsere-változások és az öregedés következtében megváltozik.

Az egyéni mikroflóra alakulása, mikrobiális kolonizációja hatással van a későbbi emberi egészségre.

Még egyes tudósok is nyilatkoznak az emberi mikroflóra, a probiotikus baktériumok és a hosszú élettartam közötti kapcsolatról.

A laktobacillusok a mikroflóra részét képezik, és jelentősen befolyásolják egészségünket.

Mi az a Lactobacillus?

• Egy élő mikroorganizmus
• A probiotikus baktériumok közé tartozik (az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok, amelyek bizonyítottan pozitív hatással vannak az egészségre).
• Segít a szervezet természetes védekezőképességének kiépítésében
• Jótékonyan hat az egészségünkre

Az úgynevezett Gram-pozitív, nem spórázó baktériumok közé tartozik. A Gram-festés a mikrobiológiában a baktériumok egyik alapvető festési módja, amely szerint Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumokra osztják őket.

A laktobacillusok megtalálhatók a belekben, különösen a szülőképes korú egészséges nők hüvelyi nyálkahártyájában. A laktobacillusok keverékét Döderlein-laktobacillusnak nevezzük, pl. Lactobacillus acidophilus.

Általában a laktobacillusok nem tekinthetők patogénnek. Bizonyos esetekben potenciálisan patogének és egyes fertőzések forrásai lehetnek.

Miért hasznosak a laktobacillusok?

• Segítenek más kórokozók elleni küzdelemben
• Segítenek fenntartani a hüvelyben a fiziológiailag alacsony pH-t
• A glükózt és a laktózt tejsavvá bontják, megakadályozva az élesztőgombák és a rothasztó baktériumok szaporodását és túlszaporodását
• Védőgátat képeznek a hasmenés ellen.
• Elősegíti a megfelelő emésztést
• Javítja bizonyos ásványi anyagok felszívódását

Hol találhatunk laktobacillust?

A laktobacillusok természetes módon előfordulnak az élelmiszerekben és a kereskedelmi termékekben, amelyek probiotikus baktériumként tartalmazzák őket. Az élelmiszeriparban a termékek laktobacillustartalma az előállítás módjától, a termék frissességétől és a tárolástól függően változik.

A laktobacillusok mennyisége a tárolás hosszával csökken.

• Erjesztett tejtermékek, pl. joghurt, kefir, penészes sajtok, brynza (kiváló forrás a valódi, nem erjesztett szlovák brynza).
• savanyú káposzta
• savanyú uborka
• probiotikus tabletták
• közvetlenül a hüvelybe helyezett, laktobacillust tartalmazó hüvelytabletták, kúpok, tamponok

A tejsavas erjesztés folyamata már az ókor óta ismert. A Fekete-tenger térségéből származó régészek kerámiaedényeken erjesztett tejtermékek maradványait írták le.

A trákok, a mai Bulgária területének lakói ismertek voltak a különleges erjesztett termékek készítéséről. 1905-ben a Lactobacillus bulgaricus-t bolgár joghurtból izolálták.

A Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus, amely egyedülálló, hazánkban is megtalálható a tejiparban. Számos tudományos bizonyítékot írtak le az immunrendszer, különösen a veleszületett immunitás jelentős erősödéséről.

Területünkön egyes joghurtokban megtalálható. Ezért javasoljuk, hogy nézze meg közelebbről a csomagoláson feltüntetett összetevőket.

A baktériumok megtelepedése változik a kor, a hormonok, az élelmiszerek, a szervezetet érő stressz, a betegségek, a gyógyszerek, például antibiotikumok szedése után.

Antibiotikumok szedése után a bélrendszeri diszmikrobiában szenvedő betegeknél ajánlott a szervezetben lévő laktobacillusok pótlása.

Laktobacillusok és nőgyógyászati rendellenességek

Különösen a nőknél a laktobacillusok hiánya a hüvely égéséhez és viszketéséhez vezet. A hüvelygyulladás a leggyakoribb ok, amiért a nők felkeresik a nőgyógyászt. Gyakran észlelik a hüvelyváladék változását, szagát, elszíneződését, és akár fájdalmat is tapasztalhatnak.

További tünet lehet a vizelési nehézség (diszuria) és a közösülés közbeni fájdalom zavara.

A laktobacillusok egyik alapvető funkciója a pH-érték csökkentése. Ez segít fenntartani a nyálkahártya ökoszisztémájának szükséges savas környezetét.

A laktobacillusok segítenek a normális hüvelyi mikroflóra kialakításában és az esetleges intim nehézségek megelőzésében.

A menstruációs ciklus alatt a felszíni (hámsejtek) érzékenysége megnő a laktobacillusok iránt.

A menstruációs ciklus alatt a hüvely pH-ja megemelkedik, és kevesebb laktobacillust tartalmaz. Ez a nőnél fokozott fertőzésveszélyt okoz. A menstruációs ciklus alatt a hüvelyi mikrokörnyezet biokémiai és immunológiai tulajdonságai megváltoznak.

Számos olyan nő van, akinek visszatérő (recidiváló) hüvelyi fertőzései és jelentősen megzavart hüvelyi biofilmje van.

Lactobacillusok és probiotikumok

Számos klinikai vizsgálat rámutat a probiotikumok jelentőségére számos civilizációs betegség megelőzésében és kezelésében. A probiotikumok bizonyítottan összefüggésbe hozhatók a bélflóra és az immunrendszer megfelelő működésével.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a bélrendszer ökoszisztémája három alapvető dologból áll: gazdasejtek, mikroflóra és táplálék.

A probiotikumok jelentősége óriási lehetőségeket rejt magában, és folyamatos kutatások tárgyát képezi.

A probiotikus baktériumok befolyásolhatják a gyulladásos folyamatokat, befolyásolhatják az allergiás és autoimmun betegségeket, szabályozhatják a krónikus káros gyulladást és befolyásolhatják a rosszindulatú (rákos) folyamatokat.

Kis születési súlyú koraszülötteknél vizsgálatok kimutatták a Lactobacillus rhamsosus, a Lactobacillus acidophilus és a Bifidobacterium infantis kiválasztott törzseinek előnyös preventív adását.

A probiotikumok adása elősegíti a gyomor-bél traktus megfelelő fejlődését, megakadályozza a nyálkahártya sorvadásának kialakulását, és csökkenti a kórokozók túlszaporodásának és a fertőzésnek a kockázatát.

Allergiás betegségekben a probiotikumok adása enyhíti az atópiás dermatitiszben, asztmában, allergiás rhinitisben és ételallergiában szenvedő betegek tüneteit.

Vizsgálatokban a Lactobacillus rhamsosus GG adása atópiás ekcémában, allergiás rhinitisben vagy asztmában szenvedő nőknek a terhesség és a szoptatás alatt csökkentette az allergiás betegségek előfordulását a gyermekeknél.

A Pasteur Intézet érdekes kutatási eredményei azt mutatják, hogy a Lactobacillus casei védőhatást fejt ki az arthritis (gyulladásos ízületi betegség) ellen.

Egy másik, egészséges önkénteseken végzett kettős-vak vizsgálat megállapította, hogy a Lactobacillus salivarius beadásakor megnőtt az immunrendszer védekező sejtjeinek mennyisége.

Az immunológiai paraméterek javultak, a széklet gazdagabb volt laktobacilusokban és javult a székletürítés gyakorisága.

Tudományos körökben az az uralkodó vélemény, hogy a baktériumok fontos szerepet játszanak például a vastagbélrák kialakulásának és fejlődésének folyamatában.

A laktobacillusok azon baktériumok közé tartoznak, amelyek tejsavvédő hatása gátolja bizonyos bélmikrobák nemkívánatos mérgező termékeinek növekedését és aktivitását.

Ezek a termékek olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek a szervezetben rákkeltőként vagy a nemkívánatos folyamatok elősegítőjeként (fokozójaként) hatnak.

A probiotikus baktériumok antimutagén hatásúak és gátolják a kóros sejtek kialakulását és növekedését.

Helicobacter pylori fertőzésben a laktobacillusok védőhatását igazolták ezzel a jól ismert és elterjedt fertőzéssel szemben. A Lactobacillus salivarius, a Lactobacillus acidophilus és a L. johnsonii gátolja a gyomornyálkahártya H. pylori általi kolonizációját.

Egy vizsgálatban, amelyben a H. pylori-fertőzött betegek antibiotikumokkal együtt kaptak Lactobacillus acidophilust vagy Lactobacillus johnsonii-t, az eredmények jobbak voltak, mint a betegek azon csoportjánál, akik csak antibiotikumot és placebót kaptak.

A gyomornyálkahártya-gyulladás csökkenését és magasabb eradikációs arányt figyeltek meg.

A laktobacillusok alkalmazása a hasmenés megelőzésében és kezelésében is egyre inkább előtérbe kerül, több klinikai vizsgálat eredményei alapján is. A tejsavbaktériumok módosítják a bél mikroflóráját és hozzájárulnak a dysmicrobia megszüntetéséhez.

Enzimatikus aktivitásuk révén igyekeznek befolyásolni a hasmenést okozó metabolitokat.

A laktobacillusok, valamint más probiotikus baktériumok a húgyúti fertőzések, az urogenitális traktus visszatérő fertőzéseinek és a húgyúti katéterrel ellátott betegek fertőzéseinek megelőzésében is hasznosak.