Mi az utazási trombózis: okok és tünetek? Hogyan kerülhető el?

Mi az az utazási trombózis? Tudja, hogy ez a vérrögök túlzott kialakulását jelenti?

Mik az okai, megnyilvánulásai és kockázatai? Megelőzhető-e? További információkért olvasson velünk...

A turizmus a leggyorsabban növekvő iparág. Jelenleg virágzik, és a világ összes szolgáltatásának akár 30%-át is ez teszi ki, amit az emberek szívesen vesznek igénybe.

A leggyorsabb és még mindig a legnépszerűbb közlekedési mód a légi közlekedés. Annak ellenére, hogy a médiában számos légi balesetről, katasztrófáról és repülőgépek elleni terrortámadásról lehet beszámolni, a repülőgépek még mindig a legbiztonságosabb közlekedési eszköznek számítanak.

De vajon tényleg olyan biztonságosak, mint gondoljuk?

Milyen egészségügyi kockázatokat vállalunk a repüléssel kapcsolatban?

Még a legkényelmesebb közlekedési eszköznek is vannak gyengeségei. Gyengeségei a repülőgép fedélzetén lévő környezetből és körülményekből fakadnak. Ezek többségét még a legluxusabb légitársaság sem tudja ellenőrizni. Sajnos néhány változtatás veszélyeztetné magának a repülésnek a biztonságát.

1. Szűk helyiségek - Növeli a fertőzések cseppek vagy közvetlen érintkezés útján történő terjedésének kockázatát, a test egyes részeinek elnyomását okozza és rontja a vérkeringést, akadályozza a mozgást, növeli az alsó végtagok duzzanatának és a trombózisnak a kockázatát.
2. Száraz levegő - Torokkaparást, köhögési ingereket okoz, gyorsabb a mikroorganizmusok terjedése és a fertőzések kialakulása.
3. A barometrikus nyomás változása - Megnövekedett vérnyomást, érrepedést, vérzést, műtét utáni sebek vérzését, fülzúgást, dobhártyakárosodást okoz, súlyosbítja a légzőszervi és szívbetegségeket, és tüdőembóliát okoz.
4. Közlekedési mód - Félelmet, szívdobogást, szívritmuszavart, szorongást, pánikrohamot, hányingert, hányást okoz.

Érdekesség: Tudományos vizsgálatok igazolták a vérrögök és a vénás trombózis megnövekedett kockázatát repülés közben. Akár négyszeresére is megnő. Valamivel kisebb, ha folyosói ülésen ülünk. Több a lábmozgás. A legkényelmesebb és legtágasabb ülések a vészkijáratok közelében találhatóak. Ezekért azonban gyakran fizetni kell, mert még a légitársaságok is tisztában vannak az előnyeikkel.

Mi a helyzet a földi közlekedéssel?

Hasonló a helyzet a vénás trombózis és a földi közlekedéssel való utazás tekintetében. Azok, akik rendszeresen hosszabb távolságokat utaznak, fokozottan szenvedhetnek az alsó végtagok vérrögösödésétől.

Ezek főként a hivatásos gépjárművezetők (taxisofőrök, teherautó-sofőrök...).

Szeretne többet megtudni az utazási trombózisról? Melyek a hajlamosító tényezők a kialakulására? Hogyan jelentkezik és lehet-e komplikált? Van-e hatékony megelőzés és milyen kezelési lehetőségek vannak? Olvasson tovább velünk!

Mi az utazói trombózis?

Az utazói trombózis az alsó végtagok mélyvénás trombózisa, amely utazással összefüggésben jelentkezik, és általában 4 órán át vagy annál tovább tart.

Az interkontinentális repülőjáratok népszerűsége tehát a tromboembólia megnövekedett kockázatát hozta magával. Nemcsak a többórás repülőutak növelték a turisták lehetőségeit arra, hogy korábban ismeretlen országokat fedezzenek fel, hanem a turistaosztály-szindróma - az utazótrombózis másik elnevezése - esetei is megnövekedtek.

A hosszabb utazás során fellépő több tényező összjátéka miatt vérrög (trombus) alakul ki a mélyvénás rendszerben.

A trombus elzáródást hoz létre az érben, ami elzáródást okoz, és korlátozza vagy teljesen megállítja a vér áramlását az adott területen.

Az érintett végtagban a vér nem tud normálisan lefolyni, ami további elváltozásokat és kapcsolódó tüneteket okoz.

Az utazási trombózisra hajlamosító és felbujtó tényezők

Az utazással összefüggő vérrög kialakulása hajlamos egyéneknél fordul elő. Ezek olyan emberek, akik az utazás előtt hajlamosak (prediszponáltak) a betegség kialakulására.

A prediszpozíció alatt általában a beteg jelenlegi állapotát és a társuló betegségeket értjük.

Maga a repülés olyan körülményeket teremt, amelyek előidézik a trombózis kialakulását. A helyhiány, a végtagok mozgásának képtelensége, azok kényszerhelyzete és leeresztése, a barometrikus nyomás változása - mind hozzájárulnak a kialakulásához.

Érdekes: Az alsó végtagok vénás trombózisa a repülés során is előfordul, de sokkal gyakoribb a repülést követő egy héten belül.

Fiziológiás körülmények között a vér nem alvad meg az erekben. Itt is nagy szerepet játszik az úgynevezett Virchow-triász, amely a vénás trombózis kialakulásának három alapvető összetevőjét tartalmazza. Ezek a véralvadási zavarok, az érfal károsodása és a véráramlás zavarai az erekben.

Virchow triász:

• véralvadási zavarok - a hemokoaguláció zavarai (trombofil állapot, tromboembólia a kórtörténetben, fokozott vérrögképződés hormonális gyógyszerek, gyógyszerek miatt...).
• az érfal károsodása - az érendothel károsodása (cukorbetegség, visszeresség, vénagyulladás, trauma, műtét...).
• véráramlási zavarok - vér pangása (a végtagok mozdulatlansága és helyzete, visszerek, szűk ruházat...)

A tromboembólia kockázati tényezőinek táblázata

A következő cikkek szintén érdekes információkat tartalmaznak:

• Trombózis: Az idősek betegsége? A fiatalokat is fenyegeti + Okok és megnyilvánulások
• Mélyvénás trombózis
• A felületes vénák tromboflebitise
• Tromboembóliás betegség
• Krónikus vénás betegség
• Krónikus vénás elégtelenség

Hogyan jelentkezik az utazási trombózis?

A fenti tényezők hatására a vér az alsó végtagokban stagnál (visszatartódik, megáll).

Ezt a jelenséget vérstázisnak nevezzük.

A több órán át leengedett végtagok rögzített helyzete miatt következik be, a gravitáció miatt, amely a vért lefelé irányítja. A mozgáshiány és a lábak immobilizálása miatti izompumpa meghibásodása szintén hozzájárul ehhez.

A felgyülemlett vér hatására a végtagok térfogata körülbelül 4%-kal megnő.

Ez a "ömlesztés" szabad szemmel is látható. A végtagok duzzanataként jelenik meg.

A vénás pangást súlyosbítja a légnyomás csökkenése a kabinban, aminek következtében csökken a vérben lévő oxigén mennyisége (hipoxia). A nyomáscsökkenés a véralvadási rendszer aktiválódását - hiperthrombotikus állapotot - is eredményezi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy fokozódik a vérrögök képződése.

Ha egy vérrög eltömít egy eret, a korábban általa táplált szövet iszkémiás lesz. Ez az érintett végtag (gyakrabban a bal) fájdalmában nyilvánul meg.

Az utazó trombózis megnyilvánulásai:

1. Az érintett végtag duzzanata.
2. az érintett végtag fájdalma
3. bizsergés, bizsergés, csökkent érzékenység a végtagban.
4. a végtag hőmérsékletének megváltozása - az érintett végtag érintésre hidegebb, mint az egészséges végtag
5. a végtag színének megváltozása (a lábujjak környékéről indulva, felfelé haladva) - kezdetben sápadtság, később elkékülés (cianózis).

5 szövődmény, amely az utazási trombózisból adódhat

Az utazási trombózis leggyakoribb akut szövődménye a tüdőembólia, a leggyakoribb krónikus szövődmény pedig kétségtelenül a poszttrombotikus szindróma.

Mindazonáltal ritkábban is előfordulhatnak ugyanolyan súlyos vagy életveszélyes szövődmények.

1. Tüdőembólia

A tüdőembólia méltán a vénás trombózis legsúlyosabb szövődménye, halálozási aránya 15%. Az esetek akár 80%-a alsó végtagi trombózisból ered.

Ez akkor következik be, amikor az alsó végtag egyik vérerében kialakult vérrög (trombus) vagy annak egy része leszakad és továbbhalad a véráramban. A véráramban utazó vérrögöt embóliának nevezzük.

Az embólia a szív jobb pitvarába, onnan a jobb kamrába, majd végül egy vagy több tüdőérbe jut. Mechanikusan elzárja ezeket, súlyos károsodást okozva a tüdőben.

A tüdőembólia megnyilvánulásai:

• Hirtelen halál
• hirtelen fellépő szúró mellkasi fájdalom az érintett oldalon
• nyugalmi légzési zavarok, amelyek terhelésre súlyosbodnak.
• az arc kifejezett sápadtsága
• az ajkak kékes elszíneződése
• hideg verejtékezés
• szívdobogás
• szapora szívverés

2. Szélütés

Ha egy embólia az agy valamelyik vérerében megtapad, agyvérzés, stroke vagy agyi infarktus következik be.

Az agyi artéria elzáródása miatt az agyrész vérellátása és oxigénellátása nem megfelelő, ami iszkémiát és fokozatos elhalást okoz.

A korai trombolytikus kezelés (a vérrög feloldása) nemcsak az érintett beteg életének megmentése, hanem a végtagok bénulása és a beszéd- vagy látáskárosodás miatti maradandó fogyatékosság megelőzése érdekében is elengedhetetlen.

A stroke megnyilvánulásai:

• Hirtelen halál
• hirtelen fellépő eszméletvesztés
• a fél test bénulásáig terjedő paresztézia
• járászavarok, elesések
• beszédzavarok (beszédzavar, teljes beszédképtelenség)
• látászavarok a vakságig
• nyelési zavarok
• az arc sápadtsága
• hideg verejtékezés
• hányinger, hányás
• általában magas vérnyomás

3. Akut szívroham

Azakut szívinfarktus ugyanolyan alapon következik be, mint a tüdőembólia és a stroke. A véráramban utazó trombus azonban nem a szíven keresztül jut el az agy- és tüdőerekbe, hanem a szívizom (myocardium) táplálását biztosító koszorúereket tömíti el.

A szívinfarktus kezelésében elért jelentős előrelépések ellenére előfordulása a korai kezelés lehetetlensége mellett gyors halált okozhat.

A koszorúér-embolizáció okozta hirtelen halál főként akkor következik be, ha egyszerre több ér érintett, és ezt követően a szívizom nagy részének iszkémiája következik be. Ez a szívműködés jelentős károsodását és szívmegállást okoz.

Az akut szívinfarktus megnyilvánulásai:

• Hirtelen halál
• hirtelen fellépő eszméletvesztés
• hirtelen fellépő nyomás vagy égő fájdalom a mellkas közepén (amely a nyakba, a hátba, a végtagokba és a gyomorba sugárzik)
• hirtelen fellépő fájdalom a gyomor tájékán (a szív alsó falának infarktusa, cukorbetegeknél)
• különböző ritmuszavarok (egyéni súlyosság)
• különböző fokú légszomj
• hideg verejtékezés
• az arc sápadtsága
• egyes esetekben perifériás cianózis
• hányinger, hányás

4. Phlegmasia coerulea dolens

Ha az alsó végtagok tromboembóliáját alábecsülik, vagy ha a tüneteket nem ismerik, és a diagnózis és a kezelés késik, az állapot előrehalad. A vérellátás hiánya és az alsó végtagok érrendszerének ezt követő iszkémiája fokozatos, visszafordíthatatlan szövetelhaláshoz vezet.

A vénás trombózis súlyos formája a phlegmasia cerulea dolens, ami lefordítva fájdalmas kék ödémát jelent. Ez a forma vagy a késői kezelés a végtag elhalásához vezet, amputáció szükségességével.

A végtag amputálása ilyen súlyos állapotokban szükségszerű, hogy megakadályozza az üszkösödés magasabbra való előrehaladását és szeptikus állapot (népiesen vérmérgezés) kialakulását.

A phlegmasia cerulea dolens megnyilvánulásai:

• hirtelen fellépő, súlyos intenzitású fájdalom az érintett végtagban.
• a végtag kifejezett duzzanata
• a végtag kék elszíneződése

5. Poszttrombotikus szindróma

Aposzttrombotikus szindróma az alsó végtagok tromboembóliájának egyik legsúlyosabb krónikus szövődménye.

A sérült ér (érszűkület) és az alatta lévő billentyű pusztulásával és vénás hipertóniára (megnövekedett nyomás a vénában) való hajlam miatt alakul ki.

A poszttrombotikus állapot kellemetlen megnyilvánulásai mellett a betegeknél nagy a trombózis kiújulásának kockázata a sérült érben, valamint a fent említett akut szövődmények kialakulásának kockázata is.

A poszttrombotikus szindróma megnyilvánulásai:

• krónikus fájdalom az érintett végtagban
• a fájdalommal összefüggő járászavar
• álmatlanság, gyakori éjszakai ébredés
• depresszió
• duzzanat
• bőrelváltozások (színváltozás, fekélyesedés - fekélyek kialakulása, nedvesedés, gennyesedés)

Megelőzés, diagnózis és kezelés

Bizonyos mértékig bizonyos betegségek kialakulása megelőzhető. Ez igaz az utazási trombózisra is.

Különös óvatossággal kell eljárni a nagy kockázatú betegeknek. Azoknak a nagy kockázatú személyeknek, akiknél több súlyos hajlam is fennáll, fontolóra kell venniük a hosszabb repülőutakat.

Alapvető óvintézkedések:

• Végtagmozgás (lábak behajlítása és kinyújtása, nyújtás, amikor csak lehetséges).
• az alsó végtagok masszírozása, ha a helyzet megengedi.
• antitrombotikus (kompressziós) harisnya
• ivási rend, folyadékpótlás, antidiuretikumok kerülése.
• nyugtatók és antihipnotikumok mellőzése.
• alkohol, cigaretta elhagyása az utazás előtt
• heparin megelőző beadása orvos által az utazás előtt, a rendelkezésre álló betegeknél.
• acetilszalicilsav (acilpirin, anopirin, medipirin) megelőző alkalmazása utazás előtt a rendelkezésre álló betegeknél

Kezelhető?

A tünetek, az érrendszeri (Doppler) és vérvizsgálatok (D-dimer szint) alapján történő helyes diagnózis felállítása után megkezdhető a kezelés.

Az antitrombotikus gyógyszerekkel történő premedikáció a pontos diagnózis felállítása előtt is lehetséges, ha az adott betegnél nincs ellenjavallat.

Érdekesség: Az emelkedett D-dimer vérszint csak egy irányadó paraméter. Ingadozását a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok is okozhatják.

A kezelés során antitrombotikus és trombolytikus terápiát alkalmaznak.

Ez utóbbi a vérrögre hat, amelyet felold, ellazítja az elzáródott eret és helyreállítja a vérellátást. A gyógyszerek időben történő adagolásával az állapot korrigálódik.

Súlyos, szövetelhalással járó állapot esetén az alsó végtag amputációját jelzik. Az amputáció mértékét az érsebész jelzi.