Mi az emberi bolha, mit okoz és hogyan néz ki a csípése?

Az emberi bolha egy élősködő rovar, amely nem csak bosszantó. Világszerte kellemetlen az embereknek és az állatoknak egyaránt. Hogy néz ki a bolha és milyenek a csípései? Veszélyesek lehetnek a bolhák?

Összesen 2000 bolhafaj létezik a világon.

A bolháról mindenki úgy gondol a bolhára, mint egy parazita rovarra, amely a háziállat bőre közé, a szőrzetre tapad.
A legtöbb ember így gondol rá. De a bolhák szívesen lakmároznak madarak, más emlősök véréből, sőt még az emberi vérből is.

Azt hitted, a bolhák nem az emberekre vadásznak?

Tévedés!

A bolhák nem válogatósak, és több közülük szívesen lakmározik emberi vérből.

Előfordulásuk nagyobb az alacsony életszínvonalú és rossz higiéniai körülmények között élő területeken.

Érdekes:
Az olasz Alpokban találtak egy 5000 éves jégmúmiát, amelyet Ötzi néven ismertek.
Nem Ötzi volt azonban az egyetlen lelet, amelyet felfedeztek.
A múmián két emberi bolhát (pulex irritans) is találtak.

A leggyakoribb bolha gazdatestek:

• Kutyák
• macskák, vadmacskák.
• baromfi
• különböző madárfajok
• nyulak
• juhok
• tehenek
• sertések
• rókák
• farkasok
• prérifarkasok
• vakondok
• borzok
• rágcsálók

Mi az a bolha, hogyan lehet felismerni, és hogyan néznek ki a petéi?

A paraziták közé tartoznak a szúnyogok, a szúrós legyek, a viperák, a kullancsok, a tetvek, a levéltetvek, az emberi bolha, a kutya bolha, a macska bolha, a rüh, a laposféreg, a tüszős bőrféreg, a trombicula és a szimuliták.

Olvassa el a következő cikkeket is:
Szúnyogcsípés: Mi alapján választják ki áldozatukat és hogyan védekezhet?
Hogyan jelentkezik a fejtetű a gyerekeknél? Hogy néz ki és hogyan távolítsuk el?
Zavar-e apoloskacsípés + Mennyi ideig él a poloska és mit utál?

A bolha is egy olyan parazita, amely az embert vagy annak vérét használja fel táplálékforrásként egy sajátos módon.

A bolha (lat. Siphonatera, Aphaniptera) egy kisméretű, világszerte elterjedt szárnyatlan rovarfaj.

Ennek a rozsdabarna vagy fekete színű rovarnak a mérete 1,5-3,5 mm között mozog.

A bolha feje hipognatikus. Ennek eredményeképpen a tövénél jól fejlett állkapcsokkal rendelkező szájszervek találhatók. Ez a hely a szúráshoz és a szíváshoz alkalmazkodott.

A felső részen csonka csápok találhatók, amelyek részben az ektoszkeletonba ágyazódnak.

Apró szemeik is vannak, de ezek egyes esetekben teljesen hiányozhatnak.

Még nem teljesen világos, hogy a bolhák szemei csupán az eredeti összetett szemek maradványai, vagy csupán több egyszerű, primitív szem csoportosulása. A tudósok azonban inkább az előbbi felé hajlanak.

Az egész fejet hátrafelé néző szemöldökök borítják, amelyek megkönnyítik a bolhák számára a gazdaszervezet szőrén vagy szőrzetén való mozgást.

A bolha alakja és teste evolúciósan alkalmazkodott az ektoparazita életmódhoz, azaz oldalról lapított.

A lapított test hátsó részén találhatók a hátsó ugró lábak, amelyek segítségével nagyobb távolságokat tudnak megugrani.

Érdekes:
Nemcsak az ugráló lábaknak, hanem egy különleges, resilin nevű fehérjének köszönhetően a bolhák akár 18 cm magasra és több mint 30 cm távolságra is képesek ugrani.

A bolha fejlődési szakaszai

A bolha egy holometabolikus rovar, amelynek életciklusa négy részből áll. A bolha életciklusa több fejlődési szakaszból áll.

A bolha fejlődési szakaszainak táblázata:

I. stádium - A petéket a nőstény bolha választja ki a környezetbe, gyakran a gazdatestre. A nőstény a vérrel való táplálkozás után körülbelül 2 nappal körülbelül 400-500 petét rak le. A peték mérete körülbelül 0,5 mm. Gyöngyházfehér színűek és ovális alakúak.

II. stádium - A lárvák körülbelül a 4. napon kelnek ki a petékből. Ovális, enyhén megnyúlt féreg alakúak és 0,6 mm méretűek. Színük a fehértől az enyhén sárgáig terjedő színű, és a környezetben található szerves törmelékkel, általában a szülők ürülékével táplálkoznak.

III. stádium - A bábok a bolha következő stádiuma. A lárvákból fejlődnek ki. A bábok körülbelül 2 mm méretűek, gubókban fordulnak elő, és a környezetükben lévő törmelék, például homok, porszemcsék veszik körül őket.

IV. stádium - A kifejlett egyedek a bolhák kifejlett formái, amelyek ütések, rezgések és hőmérséklet-emelkedés hatására kelnek ki. A gazdatest (melegvérű állatok) vérével táplálkoznak. 2 évnél kevesebb ideig élnek.

A bolhák az embert is megfertőzhetik?

Az ember nem a bolhák elsődleges gazdája, és soha nem is volt az. Ő azonban az egyetlen főemlős, amelyen a bolhák másodlagosan kezdtek el parazitálni.

Elsősorban olyan madarakat és más emlősöket parazitálnak, amelyeknek állandó fészkük, odújuk vagy odújuk van. Ezek főként rágcsálók, rovarevők vagy denevérek.

Ezért az emberi bolha vagy házi bolha elnevezés téves elnevezésnek tűnhet. A kifejezést Carl Linné svéd természettudós és a rendszertan megalapítója vezette be 1758-ban.

Érdekesség:
A bolháknak csak kb. 5%-a él közvetlenül az állaton.
Kb. egy hétig élnek és parazitáznak az állaton, majd a közelben maradnak. 95%-a a bolháknak a fertőzött állat közvetlen közelében (fészek, madárház...) él.

Különösen az emberi bolhát sikerült lényegében kiirtani.
Az embereket megfertőzhetik a kutya- vagy macska bolhák, amelyek parazitaként élősködnek ezeken az állatokon. Csak akkor ugranak át az emberre, ha nincs más gazdájuk.
Ezért az emberi bolhák csak szórványosan fertőznek.

Mi okozza a bolhák parazitálását az emberen?

Az állatok háziasítása gyorsan hozzájárult a bolhák másodlagos parazitizmusához az emberen.

A bolhák ugyanis az állatokkal táplálkoznak. A háziasítással és háziasítással az ember nemcsak segítséget, táplálékforrást vagy háziállatot hozott magával, hanem egy rejtett parazitát is.

A bolhák fokozott előfordulását tapasztaljuk azokon a területeken is, ahol alacsony a közhigiénia szintje.

Mely bolhák fertőzik meg leggyakrabban az embert?

• Emberi bolha (Pulex irritans) - Ez az egyik leggyakrabban embert fertőző bolha. 2-3,5 mm hosszú. Általában vadon élő és háziállatokon fordul elő, amelyekről aztán átugrik az emberre.
• Kutya bolha (Ctenocephalides canis) - Ez egy kutyákon élő idegen parazita, ahogy a neve is mutatja. Szintén 2-3,5 mm-es. Ritkán fordul elő emberen, de lehetséges, ha a kutya tömegesen bolhásodik. Más gazdákon csak korlátozottan marad életben. Rövid idő alatt, amíg jelen van, megfertőzheti az embert galandférgekkel.
• Macskabolha (Ctenocephalides felis) - Elsősorban macskákat támad meg, de alkalmasabb gazda hiányában kutyákon és embereken is előfordulhat. Sokkal kisebb, mint az emberi és a kutyabolha. 1-2 mm-esre nő. A macskák sűrű bundájában kevésbé látható. Gazdáján kívül néhány órán belül elpusztul.
• Tyúkbolha (Ceratophyllus gallinae) - Ez a bolhafaj elsősorban baromfit támad, de eredeti gazdája valószínűleg a cickány volt. Át tud ugrani más madarakra és emlősökre, de nem világos, hogy mennyi ideig marad életben rajtuk. A tyúkbolha barna színű, és körülbelül 2-2,5 mm hosszúságot ér el.
• Vakondbolha (Hystrichopsyla talpae) - Viszonylag nagy termetű, 6-7 mm hosszúra nő. Jellemző rá, hogy még kezdetleges szeme sincs. Főleg vakondok odúiban él, de más kisemlősök odúiban is megtalálható. Terjedési területének köszönhetően ritkán terjed át emberre.

Érdekesség:
Néha a kutya bolhás fertőzöttsége szabad szemmel is látható (a bolhák közvetlen jelenléte a szőrzetben), máskor az állat gyakori vakarózásával és harapásával nyilvánul meg.
A vakarózást viszketés okozza. Ezt egyrészt a bolhák mozgása váltja ki, másrészt a sebek, amelyeket a bolhák a vérszívás során okoznak.
Ugyanakkor a sebekbe olyan nyált tartalmazó anyagokat bocsátanak ki, amelyek megakadályozzák a véralvadást. Ez fokozza a viszkető érzést.
Ha az állatot erősen ellepik a bolhák, akkor olyan erősen vakarózik, hogy a gyógyuló sebek elszarusodnak, ami a szőrzet elvesztésével jár.

Bolhacsípés, miért történik?

A bolhák gazdájuk vérével táplálkoznak. A vér minőségével szemben támasztott igényeik minimálisak.
Csak hideg vért visznek magukkal elhullott állatból vagy emberből.

A követelményektől függetlenül a bolhák nem lennének képesek túlélni és szaporodni a vértáplálék kiszívása nélkül.
Sokkal több vért képesek kiszívni, mint amennyit meg tudnak emészteni.

Érdekes:
Egyes bolhafajok csak néhány órán át képesek táplálék nélkül életben maradni (macska bolha), mások majdnem egy évig (emberi bolha).

A fej tövében kifejlődött állkapcsokkal rendelkező szájszerveket használnak a vérszíváshoz.
Ezek harapásra, majd vérszívásra alkalmazkodtak.

Hogyan néz ki a bolhacsípés?

A bolhacsípéseket szaknyelven pulikózisnak nevezik.

Miután egy embert bolha megharapott, a bőrön ezen a helyen egy kis piros (véres) folt formájában elváltozás jelenik meg, amely a bőr átszúrása/szúrása után alakul ki.

A csípés körüli bőr a bolha ürülékével - mérgező hatású, olykor csírákat hordozó baktériumokkal - való érintkezés következtében is károsodik.
A bőr helyenként enyhén duzzadt, kipirosodik és kellemetlen viszketés jellemzi.

Általában több csípés figyelhető meg egymás mellett, általában 3 csípés. Ez az ágyi poloskák esetében is így van. Az ágyi poloska csípések azonban nagyobb számban és sorban fordulnak elő.

A csípések leggyakrabban a derék, a hónalj, a térdhajlatok és a bokák körül fordulnak elő.
A csípések egyformán előfordulhatnak a fedetlen és a nem fedett testrészeken.

Általában körülbelül 3 nap alatt eltűnnek. Helyi fertőzés vagy allergiás reakció esetén hosszabb ideig is fennmaradhatnak, és intenzív viszketést és fájdalmat okozhatnak.

A bolhák terjeszthetnek betegségeket?

Egyes internetes források szerint a bolhák csípéseket okoznak, de nem terjesztenek betegségeket.

Ez az állítás azonban helytelen!

Ha igaz lenne, akkor nem vesztették volna életüket emberek milliói a pestisjárványokban. A bolhák voltak a Yersinia pestis baktérium köztes gazdái. Patkányokról adták át az embereknek, ahol a fekete halál (pestis) néven is ismert betegséget okozták.

Érdekes:
A világ különböző részein pestisjárványok által érintett emberek otthonában találtak Yersinia pestisszel fertőzött emberi bolhákat.
A közelmúltban Madagaszkáron kitört pestisjárványt a baktérium emberre történő átvitele okozta a bolhák által, amelyek a fertőzöttek otthonainak akár 98%-ában is jelen voltak.
Drancourt, Houhamdi és Raoult még azt is állítják, hogy a bolhák jelentős szerepet játszanak a pestisjárványokban.

Hogyan terjed a betegség a bolhákról az emberre?

A bolháknak nincs nagy igényük a vércsemegékre.

Függetlenül a vércsoporttól, az Rh-faktortól vagy a baktériumok jelenlététől, mindent felszippantanak, ami az útjukba kerül.

Nem csak az elpusztult gazdatest vérét eszik meg, hanem új gazdatestet keresnek a túléléshez.

Ez azt jelenti, hogy ha egy bolha egy beteg állat vagy ember fertőzött vérét szívja, akkor a véráramban keringő kórokozókat (baktériumokat, vírusokat) is magába szívja.

A bolha szervezetében lévő kórokozók nem halnak meg. Nemcsak túlélnek, hanem tovább szaporodnak.

Amikor ismételten megszívják egy új gazdatest testét, ezek a kórokozók a szúrt seben keresztül bejutnak a véráramba, és fertőzést okoznak.

Milyen betegségeket terjesztenek leggyakrabban a bolhák?

A leggyakoribb betegségek vagy állapotok, amelyeket a bolhacsípés okozhat, kétségtelenül az allergiás reakciók. Ezek még akkor is előfordulnak, ha a bolha nem fertőzött.

A fertőzött bolhák különböző vírusos vagy bakteriális fertőzéseket közvetíthetnek.

Nem kivétel ez alól más paraziták átvitele sem a gazdaszervezetre.

1. Az epizooonózisok a külső környezetből, azaz a bolhák által az emberre átvitt paraziták által okozott bőrbetegségek egy csoportja. Ezek nemcsak az emberi bőrön élnek, hanem bőrnyilvánulásokat is okoznak. Leggyakrabban csípést, bőrpírt és viszketést okoznak.
2. Az allergiás reakciók a bolhacsípésre való aránytalan bőrreakcióban nyilvánulnak meg egy érzékenyített egyénnél. Az allergia a bolha nyálára és ürülékére lép fel. Az érintett terület kiterjedtebb bőrpírjában, a bőr viszketésében és vakarózásban nyilvánul meg. Az ebből eredő gyulladásos reakció miatt a pattanás a szokásosnál tovább marad meg az ember testén. Bolhacsípést követő súlyos anafilaxiás reakciókat nem írtak le.
3. A dermatitis egy gyulladásos bőrbetegség, amely kialakulhat allergiás reakció (allergiás dermatitis), de nem allergiás alapon is (nem allergiás dermatitis), a csípést követően a sebben kialakuló másodlagos fertőzés következtében. Ez egy nagy kiterjedésű, erythemás elváltozás, amelyet erős viszketés, a bőr kipirosodása hólyagok jelenlétével, akár a bőr hámlásával jellemez.
4. A borreliózis olyan betegség, amelyet a legtöbb esetben fertőzött kullancs terjeszt. Azonban más vérszívó rovarok, köztük bolhák is átvihetik. Az átvitel akkor történik, amikor a bolha megfertőződik a Borrelia burgdorferivel. A borreliózis az influenzaszerű tünetektől a súlyos neuropátiáig terjedő tünetekkel jelentkezik. Általában erythema migrans (vándorló foltok) megjelenésével jár, amelyek a központ felé vörösek és sápadtak.
5. Az agyhártyagyulladás az agyhártya meningococcusok által okozott gyulladása. A Lyme-kórhoz hasonlóan elsősorban kullancsok terjesztik. A bolhák általi átvitel ritka. Az agyhártyagyulladás magas lázzal, erős fejfájással, nyaki fájdalommal, hányással és a bőrön megjelenő petechiákkal jelentkezik.
6. A pestis nem egy múltbéli betegség, bár annak idején nagy járványokat okozott és több millió ember halálát okozta. A pestis ma is jelen van a világban. Szórványosan kisebb járványokat okoz az alacsonyabb életszínvonalú országokban. A legutóbbi járvány néhány évvel ezelőtt Madagaszkáron fordult elő. A legtöbb fejlett országban jelenleg nincs jelen a betegség. Fontos azonban a tájékozottság és az óvatosság, különösen, ha veszélyeztetett területekre utazunk. A pestis egy bakteriális betegség, amelyet a Yersinia pestis nevű mikroba okoz, amely leginkább a rágcsálókat (patkányokat) fertőzi meg. Az emberre bolhákkal terjed.

További információ:
Az emberiség történetének legnagyobb járványai és világjárványai

Hogyan lehet megszabadulni a bolháktól?

A bolháktól és petéiktől való megszabaduláskor fontos megjegyezni, hogy a bolháknak csupán 5%-a található közvetlenül az emberi testen.
A túlnyomó többség a gazdaszervezet környezetében található.

Az irtásnak és a féregtelenítésnek ezért az embert, de a környezetet is célba kell vennie.

Bolhás vagyok, mit tegyek?

Higiénia, higiénia és még több higiénia!
Az egész test alapos higiéniája rendkívül fontos e parazita esetében.

Az egész test borotválása elengedhetetlen. A bolhák leggyakrabban a haj és a szőrzet (haj, szemöldök, szempilla, hónalj...) körül találhatók.

A haj levágása radikális lépés, amelyet leginkább a férfiak tesznek meg, és csak súlyos bolhaprobléma esetén.
A nők számára ez a lépés elfogadhatatlan, és a legtöbb esetben nem is szükséges.

Manapság már számos gyógyszeres sampon létezik, amelyek enyhítik a viszketést. Ezek nemcsak a hajat, hanem a fejbőrt is kezelik.
Fontos, hogy ne csak mossuk, hanem vastag fésűvel ki is fésüljük a bolhákat a hajból, miközben kondicionálót, olajokat vagy piretrint használunk.

A bolhával fertőzött környezet tisztítása

Kisebb fertőzöttség esetén a bolháktól a teljes lakótér alapos kitakarításával szabadulhatunk meg, a hangsúlyt a szőnyegek és a kanapék porszívózására, illetve kefélésére helyezve.

A személyes ruházatot magasabb fokozaton kell kimosni.

Fertőtlenítés

A féregtelenítés több intézkedés összessége, amelyet a káros rovarok elpusztítása érdekében végeznek.

Ezek az irtási módszerek általában kémiai eszközöket használnak, de biológiai és fizikai módszerek is előfordulnak.

A fertőtlenítést szisztematikusan, tervszerűen és a fertőzött környezet alapos felmérése után kell elvégezni.

Aeroszolos, permetezéssel, bevonással, porlasztással és csalétek bomlasztásával végzik.