Mi az éjszakai magas vérnyomás? Hogyan növeli az egészségügyi szövődmények kockázatát?

Mi az éjszakai magas vérnyomás? Hogyan növeli az egészségügyi szövődmények kockázatát?
Fotó forrása: Getty images

A magas vérnyomás különböző egészségügyi szövődményeket okoz. Az éjszakai magas vérnyomásról kiderült, hogy súlyosbítja azt.

A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás olyan betegség, amelynek egyre gyakoribbá válása világszerte problémát jelent. Ennek fő oka az általa okozott különféle és súlyos egészségügyi szövődmények.

Az éjszakai hipertónia, azaz az alvás közbeni magas vérnyomás tovább rontja a helyzetet.

Néma gyilkosnak is nevezik.

Azt kérdezi, hogy miért?

Az ok a rejtett lefolyása. Az esetek nagy részében felismerhetetlen marad a korai stádiumában. Az ebben a betegségben szenvedő személynek nincsenek problémái.

És hirtelen, a teljes egészségtől...

Szívrohamot vagy stroke-ot okoz.

Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha ismételten 140/90 feletti vérnyomásértékeket mérnek.

Tények a magas vérnyomásról: A fejlett országokban a felnőtt lakosság felének magas a vérnyomása. Az érintetteknek csak a fele tud róla. És csak a felét kezelik megfelelően. Világszerte a lakosság mintegy 25%-át érinti. A magas vérnyomás akár 10 évvel is megrövidítheti az életet.

A magas vérnyomás oka nem feltétlenül ismert. Ilyenkor elsődleges vagy esszenciális hipertóniának is nevezik.

Ha más betegség következtében alakul ki, akkor másodlagos magas vérnyomásról beszélünk.

Az okozó fő kockázati tényezők közé tartoznak:

  1. az életkor, mivel a nyomás a korral emelkedik
  2. nem, a vérnyomás különösen a nőknél emelkedik az átmenet után.
  3. genetikai hajlam és családi előzmények
  4. károsodott vasomotoros szabályozás, az erek izomműködésének szabályozása
  5. túlsúly és elhízás
  6. inzulinrezisztencia
  7. túlzott sófogyasztás
  8. magnézium-, kálium- és kalciumhiány
  9. dohányzás
  10. alkoholizmus
  11. tartós stressz és pszichés megterhelés
  12. mozgásszegény életmód és a testmozgás hiánya
  13. környezetszennyezés
  14. egyéb betegségek, mint például a cukorbetegség és mások

A magas vérnyomás azonban abban a tekintetben kockázatos, hogy fokozatosan károsítja a különböző szöveteket, szerveket és szervrendszereket, és működésük meghibásodását okozza.

A magas vérnyomás károsan hat a szívre, az erekre, az agyra, a vesékre, a szemre. Szívrohamot vagy agyvérzést okoz. A veseelégtelenségért és a szem retinájának károsodásáért is felelős.

Az artériás magas vérnyomás növeli a kialakulás kockázatát:

  • koszorúér-betegség, koszorúér-betegség és szívroham.
  • krónikus szívelégtelenség
  • bal kamrai hipertrófia
  • az aorta és a perifériás erek károsodása
  • stroke
  • veseelégtelenség
  • hipertrófiás retinopátia (a retina károsodása)

A szövődmények kockázata a vérnyomás magasságával nő.

Emlékszik, hogyan jelentkezhet?

A magas vérnyomás lehetséges tünetei a következők:

  • Fáradtság és gyengeség
  • fejfájás, de kellemetlen érzések is a fejben, nyomás, feszültség stb.
  • Szédülés, szédülés
  • egyensúlyzavar, oldalra húzódás érzése
  • fülzúgás, sípolás, zúgás - tinnitus
  • látászavarok, homályos vagy kettős látás
  • bőrpír, arcpír
  • vagy ellenkezőleg, a bőr sápadtsága
  • hőhullámok
  • hidegérzet
  • fokozott izzadás
  • gyomorpanaszok, rosszullét vagy hányás
  • a test, a végtagok remegése
  • alvászavarok
  • koncentrációs zavarok
  • nyugtalanság
  • orrvérzés (epistaxis)
  • mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás, égő érzés vagy más kellemetlen érzés
  • szívdobogás (palpitáció)
  • légzési nehézség, légszomj (dyspnoe)
  • a test, a végtagok duzzanata
  • stb.

Vérnyomásmérés napközben és éjszaka

A vérnyomás nem állandó. Értéke napközben ingadozik, emelkedik és csökken, különböző ingerek hatására.

Ezek lehetnek belső vagy külső ingerek.

Belső szabályozás, hormonok, anyagcsere és külső ingerek, például fizikai vagy szellemi tevékenység.

Plusz.

Az emberi szervezet is ismeri: cirkadián ritmus.

A cirkadián ritmus egy biológiai ritmus (bioritmus). Az aktivitás 24 órás időszakon belüli változását fejezi ki, és a különböző testi folyamatok, az anyagcsere vagy az ébrenlét esetében.

Diurnal = napszaki, napszakhoz kötött, napközbeni, de esetleg 24 órán át tartó ciklikusság. Nocturnal = éjszakai, az éjszakával összefüggésben.

A vérnyomás napszaki ritmusa = a vérnyomás 24 órán át tartó ingadozása.

Az, hogy a vérnyomásnak napközben emelkedő és csökkenő görbéje van, már régóta ismert. A vérnyomásértékek éjszaka alacsonyabbak, kora reggel, ébredés előtt emelkednek, és napközben az aktivitástól és a pszichés közérzettől függően változnak.

Az éjszakai nyomásesés a normális napi ritmus megnyilvánulása.

A nyomásváltozások hosszabb időszakokban, hetek, hónapok vagy évszakok alatt is előfordulnak.

Bár az időfüggés már régóta ismert, pontosabb képet csak a vérnyomásmérés újabb módszerei adnak. Az egyéni vérnyomásmérések nem adnak részletesebb képet.

A cikk további részében a következőket olvashatja: Mi az ambuláns vérnyomásmérés? Mi az éjszakai hipertónia? Milyen kockázatokkal jár? Hogyan értékelik?

Ambuláns vérnyomásmérés

Ez a vérnyomás 24 órás monitorozása a vérnyomás emelkedésének és süllyedésének mértékének értékelésére valós körülmények között.

Nevei: Ambuláns vérnyomásmérés Pressure Holter Ambuláns Holter típusú vérnyomásmérés Ambuláns vérnyomásmérés Ambuláns vérnyomásmérés

A 24 órás vérnyomás-monitorozás alapján az ambuláns vérnyomás-monitorozás átlagos értékeit értékelik.

A táblázat a normál ambuláns vérnyomásmonitorozás átlagos értékeit mutatja felnőttek számára

Időszak Vérnyomásértékek
24 órás átlag 115/75 mmHg alatt
Ambuláns vérnyomásmérés ébrenléti időben (nappal) kevesebb mint 120/80 mmHg
Ambuláns vérnyomásmérés alvás közben kevesebb, mint 105/65 mmHg

Vérnyomás határértékek a táblázatban

A mérés formája Vérnyomás határérték
Klasszikus mérés 140/90
A 24 órás ambuláns vérnyomásmérés átlaga 130/80
Az ambuláns vérnyomásmérés átlaga ébrenlét alatt 135/85
Az alvás közbeni ambuláns vérnyomásmérés átlaga 120/70

Ambuláns vérnyomásmérés értékei és a magas vérnyomás mértéke a táblázatban

A magas vérnyomás foka Normál vérnyomás Az ambuláns vérnyomásmérés átlaga az időszak alatt
24 óra Éber állapotban Alvás
I. szint 140/90 133/84 136/87 121/76
II. fokozat 160/100 148/93 152/96 139/84
III. szint 180/110 163/101 168/105 157/93

A táblázat adatai alapján látható, hogy a magas vérnyomás diagnózisában a 24 órás vérnyomásmérés módszerének megvan a helye. A standard és egyéni nyomásmérés sem a háziorvosi rendelőben, sem otthon nem képes részletes képet adni a vérnyomásról.

A nyomásméréseket időre rögzítik. A személy naplót vezet, feljegyzi napi tevékenységét. Ezen adatok alapján történik a magas vérnyomás további értékelése.

A nyomás napi változása

A 24 órás nyomásmonitorozással összefüggésben bevezetik a dipping fogalmát. A dipping a nyomásnak a napi ritmushoz viszonyított csökkenését jelenti. Ezt már 1988-ban O'Brien tárgyalta, aki a dipping állapotot definiálta.

A nyomás normális esetben fiziológiailag magasabb az ébrenlét alatt. Normális körülmények között alvás közben csökken.

A vérnyomás fiziológiai csökkenése alvás közben = dip.

A dipping-státusz értékelése a táblázatban

Nyomáscsökkenés/emelkedés A nyomáscsökkenés értéke %-ban a nappali vérnyomáshoz képest Az emberek csoportjának azonosítása
Normális A vérnyomásérték 10-20%-a Dipperek (D)
Túlzott csökkenés 20% felett Túlzottan mártogatós (ED)
Elégtelen 0-9 % Nem mártózók (ND)
A vérnyomás emelkedése A vérnyomás alvás közben emelkedik Emelkedők (R) - fordított vérnyomáscsökkenés

A vérnyomás reggeli emelkedése a kardiovaszkuláris események növekedésével jár. A reggeli hipertónia növeli a szövődmények és szervi károsodások kockázatát.

A vérnyomás reggeli emelkedése normális, de a túlzott emelkedés kóros hatású lenne.

Ebben az összefüggésben bizonyos kockázati tényezőket említenek, mint például:

  • idősebb életkor
  • dohányzás
  • alkoholizmus
  • magas vérnyomás a kórtörténetben
  • cukorbetegség
  • elhízás
  • metabolikus szindróma
  • hosszú alvás
  • rossz minőségű alvás és alvászavarok
  • késői ébredés
  • évszakok - különösen télen
  • a hét napja - hétfő
  • éjszakai munka

A vérnyomás ellenőrzése során egy görbét értékelnek, amely 5 formát ölthet.

1. Normál ambuláns vérnyomásmérési értékek

A görbe normál átlagos vérnyomásértékeket mutat egy 24 órás időszak alatt. Mind napközben ébrenlétben, mind alvás közben.

2. Nappali hipertónia az ambuláns vérnyomás-monitorozás során

A görbének napközben emelkedett a vérnyomása. Éjszaka a vérnyomás normális értékeket mutat.

3. Nappali és éjszakai hipertónia az ambuláns vérnyomásmonitorozás során

A görbén ébrenlét, azaz nappal és éjszaka, alvás közben emelkedett nyomás figyelhető meg.

4. Izolált éjszakai hipertónia

A vérnyomásgörbe nappal normális értékeket mutat. Alvás közben azonban a vérnyomás emelkedik.

5. Jelentősen magasabb reggeli vérnyomás

A vérnyomás értéke jelentősen megemelkedett a reggeli felkelés után 2-3 órával. Ezt pedig az alvás alatti vérnyomásértékekhez viszonyítják.

Éjszakai hipertónia és izolált éjszakai hipertónia

Az éjszakai hipertónia számos, nem feltétlenül ismert okból eredhet.

A fő tényezők között említik a nátrium-anyagcsere zavarát, az artériás merevség (az artériás fal merevsége) változását, az ateroszklerózist vagy az obstruktív alvási apnoét. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer közötti egyensúlyhiányt is.

A cukorbetegség, az emelkedett koleszterinszint, a dohányzás, az alkoholizmus szintén hajlamosító tényezők.

Az éjszakai hipertónia a napközbeni magas vérnyomás esetén is fennállhat.

A második forma az izolált éjszakai hipertónia. Esetében a nappali nyomásértékek a normális határértékeken belül maradnak. Jellemzője az éjszakai, azaz alvás közbeni nyomásemelkedés.

Az izolált éjszakai hipertóniát a következőképpen határozzák meg:

Az átlagos vérnyomás éjszaka 120/70 vagy annál magasabb. Az átlagos vérnyomás napközben 135/85 mmHg alatt van.

Az éjszakai hipertónia ezen típusa elsősorban kínaiaknál és japánoknál vagy dél-afrikaiaknál fordul elő. Európában a prevalencia körülbelül 6-8%.

Az éjszakai magas vérnyomás az egészségügyi szövődmények növekvő kockázati tényezője, különösen a szervi károsodások tekintetében az egész szervezetben.

A szervi károsodás és a szív- és érrendszeri betegségekből eredő megnövekedett halálozási arány az éjszakai magas vérnyomás hatása.

Az éjszakai megemelkedett vérnyomás túlzott terhelést okoz a szívnek, az ereknek vagy a veséknek.

A szövődmények megnövekedett kockázata:

Minél magasabb a nyomásérték, annál nagyobb a kockázat. Súlyos magas vérnyomásban, cukorbetegségben, vesekárosodásban vagy vegetatív idegrendszeri rendellenességben szenvedők esetében a helyzet megterhelőbb.

A kockázat még inkább megnő, különösen a 70 év felettiek kategóriájában.

Mikor választják ezt a 24 órás vérnyomásmérési módszert?

A 24 órás vérnyomásmérésnek olyan embereknél van jelentősége, akiket még nem kezelnek magas vérnyomás miatt. Természetesen ugyanilyen fontos a már kezelt embereknél is, ha a helyzet megkívánja.

Az indikációval kapcsolatban bizonyos pontokat kell megemlíteni:

  • magas vérnyomás gyanúja
  • hipotenzió (alacsony vérnyomás) gyanúja
  • visszatérő összeomlási állapotok
  • terhességi hipertónia diagnózisa
  • a hipertóniás betegség súlyosságának meghatározása
  • a magas vérnyomás kezelés hatékonyságának és indokoltságának ellenőrzése
  • az olyan állapotok diagnosztizálása, mint például:
    • fehér köpeny szindróma
    • maszkolt hipertónia
    • izolált éjszakai hipertónia
    • kezelésre rezisztens magas vérnyomás

A magas vérnyomás tüneteiről, lefolyásáról és kezeléséről bővebben lásd a következő különálló cikket:Magas vérnyomás

Ne feledje...

Ha magas vérnyomásod van, fontos, hogy bizonyos irányelveket betarts:

  1. rendszeres vérnyomásmérés
  2. a kezelés és az orvosi ajánlások betartása
  3. a testsúly csökkentése és a normál testsúly fenntartása
  4. dohányzás mellőzése
  5. az alkohol fogyasztásának korlátozása
  6. sok gyümölcs és zöldség az étrendben
  7. az asztali só és a nátrium bevitelének csökkentése
  8. a zsírok és olajok ésszerű használata
  9. sok testmozgás, a mozgásszegény életmód csökkentése
  10. nappali és éjszakai rutin, a tevékenység váltakozása és elegendő alvás, alváshigiénia

Otthoni vérnyomás-szabályozás

A hipertóniások (magas vérnyomás miatt kezelt személyek) számára a vérnyomás otthoni mérése és ellenőrzése természetesnek kell, hogy legyen.

A vérnyomás otthoni ellenőrzésének rendszeresnek kell lennie.

Természetesen az embernek mindenképpen meg kell mérnie a vérnyomását, ha egészségügyi problémák lépnek fel. Ezek a vérnyomás magas vagy alacsony értékekbe történő ingadozásával függhetnek össze.

Az otthon mért vérnyomásértékeket naplóban kell rögzíteni. Ezek alapján az orvos értékelni tudja az eddig adott kezelést és a módosítás szükségességét.

A digitális vállvérnyomásmérők alkalmasak. A csuklóvérnyomásmérők megbízhatatlanok.

A személy ismételten rögzíti a vérnyomás és a pulzusszám értékeit. Az értékek felvételekor a mérés időpontját és a dátumot is jelölni kell.

Az otthoni módszer azért is hasznos, mert nincs feszültség, amikor az orvos méri a nyomást. Ilyenkor a személynek szorongása és fokozott mentális feszültsége lehet. Ez a magasabb nyomásértékek mérésekor tükröződhet.

Ezt a jelenséget fehérköpeny-szindrómának és fehérköpeny-jelenségnek is nevezik és ismerik.

Ezek az orvos által vagy kórházban mért magasabb nyomásértékek. 10-20%-os előfordulási arányról számolnak be.

Szükséges a helyes mérési eljárás követése:

  1. mérés nyugodt környezetben
  2. a nyomás mérése a vállnál
  3. a nyomásméréshez megfelelő mandzsettaszélesség
  4. legalább 5 perc nyugodt ülés
  5. nehéz fizikai aktivitás után több mint 30 perc pihenés
  6. a mérés előtt nem szabad dohányozni vagy alkoholt fogyasztani
  7. kerülje a stresszt
  8. a feltekert ujj nem szoríthatja be a vérnyomásmérő mandzsettája feletti végtagot
  9. a mandzsetta a szív magasságában legyen
  10. mérések azon a karon, ahol a vérnyomásértékek ismételten magasabbak
  11. a vérnyomásmérés a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése előtt
  12. a mérés alatt nem szabad beszélni vagy mozogni
  13. két egymást követő mérés egy perc különbséggel
  14. a mérések átlaga vagy a második vérnyomásmérés lesz a referenciaérték
  15. harmadik mérés - ha a két vérnyomásérték közötti különbség túl nagy.

Súlyosabb ritmuszavar esetén előfordulhat, hogy a vérnyomásmérő nem a megfelelő vérnyomásértékeket méri. Ilyenkor jobb, ha egy hozzáértő orvossal ellenőrizteti magát. A vérnyomásmérés mellett az EKG-vizsgálatot is kiegészítheti.

Az otthoni vérnyomásmérés során az orvos általi értékelés céljából célszerű megfigyelni:

Naponta ismétlődő mérések reggel és este. Legalább heti 7 napon. Gyógyszeres kezelés előtt. Az értékek idővel történő rögzítése.

Az otthoni monitorozás kiegészíti az orvos által végzett vérnyomásmérést és -ellenőrzést. A kezelés értékelését szolgálja. Az orvos ennek alapján határozza meg, hogy a kezelés hatékony-e vagy változtatni kell rajta.

A mérések és az időpontok feljegyzése mellett hasznos feljegyezni a megemelkedett vérnyomás epizódja során fellépő egészségügyi problémákat is.

A beteget a háziorvosának vagy belgyógyászának vagy kardiológusának kell eligazítania, hogy mit tegyen a megemelkedett vérnyomás epizódja esetén. Milyen gyógyszereket tölthet fel. Alternatívaként az orvos gyógyszert ír fel, amelyet csak a magas vérnyomás epizódja esetén használhat.

Ha túl magas vérnyomásértékeket és egészségügyi problémákat mérnek, javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot vagy keressen fel szakembert.

Súlyos vérnyomás-emelkedés és egészségügyi vagy életveszély = kapcsolatfelvétel a sürgősségi orvosi szolgálattal.

Olvassa el továbbá: A vérnyomáscsökkentő készüléket és a vérnyomáscsökkentő készüléket.

Még egy fontos figyelmeztetés, mielőtt befejeznénk:

A vérnyomásmérés mindennapos, céltalan elvégzése nem ajánlott.

Feleslegesen megterheli az illetőt és a hozzátartozókat.

fmegosztás a Facebookon

Érdekes források

  • solen.sk - Az éjszakai magas vérnyomás prognosztikai jelentősége
  • solen.cz - Izolált éjszakai hipertónia
  • solen.cz - Szakértelem a farmakoterápiás kezelésről és a 24 órás monitorozásról
  • internimedicina.cz - MASZKÁLT HYPERTÉNIA ÉS AMBULATÓRIUMI VÉRNYOMÁS MONITORING, doc. MUDr. Andrej Dukát, CSc.II. a pozsonyi Károly Egyetem Orvosi Karának belgyógyászati klinikáján.
A portál és a tartalom célja nem az, hogy helyettesítse a szakmai vizsga. A tartalom tájékoztató jellegű, és nem kötelező érvényű csak, nem tanácsadó. Egészségügyi problémák esetén javasoljuk, hogy keresse meg a szakmai segítség, orvos vagy gyógyszerész látogatása vagy kapcsolatfelvétele.