Mi az az MRI és mire használják?

Mi az a mágneses rezonanciás képalkotás - MRI? Mikor alkalmazható és mikor nem? Mi az előnye a CT-vel szemben? És még sok más érdekes információt olvashat a cikkben.

Az MRI története

A nukleáris mágneses rezonancia jelenségét az 1940-es évek óta írják le a szakirodalomban.

Ezt a jelenséget használják a mágneses rezonancia képalkotásban. 1970 után jelent meg a használata.

Az MRI (Magnetic Resonance Imaging) rövidítést használják. 1952-ben Bloch és Purcell fizikai Nobel-díjat kapott ezért a felfedezésért.

Jellemzők

Mivel az MRI nem használ ionizáló sugárzást, biztonságosabbnak tekinthető, mint a CT (komputertomográfia).

Az MRI alkalmasabb a lágyrészek képalkotására. A csontok jobban értékelhetők a CT-vel.

Az MRI-t az emberi test szöveteinek diagnosztizálására használják. Jól alkalmazható a fej, a törzs, a has, a medence és a végtagok vizsgálatára.

Egy kis fizika

Az atommag neutronokból és protonokból áll.

E részecskék mindegyike sajátos, spinnek nevezett mozgással forog a tengelye körül.

A protonok pozitív töltésű részecskék, és minden pozitív részecske mágneses mezőt hoz létre. Ezért mágneses momentummal is rendelkezik.

Ezt mágneses dipólusmomentumnak is nevezik.

Egy negatív töltésű elektron egy zárt pályán fog mozogni az atommag elektrosztatikus mezejében. A zárt pályán lévő elektron egy áramláncot hoz létre, amely megfelel a mágneses dipólusmomentumnak. Az elektronra ható eredő mágneses mező tehát gyenge, de hat.

A pozitív nukleonszámú atommagoknak nincs spinjük (nem viselkednek mágnesesen). Mágneses nyomatékuk kioltódik, és nem használhatók a mágneses rezonancia képalkotásban. Ezzel szemben a páratlan nukleonszámú atommagok megtartják mágneses nyomatékukat.

Ide tartozik a hidrogénatom H, amelynek csak egy protonja van, és viszonylag nagy mágneses nyomatékot mutat.

A hidrogén a mágneses rezonancia alapja is, mivel a szervezetben nagy a víz aránya (60%).

Az MRI elve

Ha egy forgó magot állandó mágneses térbe helyezünk, akkor a mágneses momentumok a külső mágneses térhez igazodnak. A mag tengelye könnyen el fog forogni az állandó mágneses tér iránya körül.

A magok állandó mozgásban tartásához nagyfrekvenciás mágneses teret használnak. Amikor a tekercs megközelíti a forgó mágneses momentumot, a tekercsben feszültség indukálódik. Ezt a feszültséget aztán mérik. A mért feszültség nagysága a szövet helyzetétől és típusától függ.

A protonok precessziós mozgást is mutatnak (mozgás egy képzeletbeli kúp héja mentén). Ennek a mozgásnak a frekvenciáját Larmor-frekvenciának nevezik. Ez a mágneses tér erősségétől és az atommag típusától függ.

Rezonancia - a protonok rezonanciafrekvenciájának (spektrumának) méréséhez el kell téríteni a mágnesezési vektort az egyensúlyi helyzetéből, és így a szöveti mágnesezés transzverzális vektorát kell előállítani.

A transzverzális vektor nagysága a részecskék kaotikus mozgása miatt nulla. Egy elektromágneses impulzus segítségével energia formájában érjük el ezt a változást.

Relaxáció - az elektromágneses impulzus megszűnése után a protonok visszatérnek eredeti, energetikailag előnyösebb helyzetükbe, és szinkronmozgásuk megszűnik. Ez lehet T1 - longitudinális vagy T2 - transzverzális relaxáció.

A mágneses rezonancia előnyei

• A lágyszövetek (agy, szív, porcok, belső szervek...) különböző jelintenzitásán alapuló pontos képalkotás.
• Megkülönböztet olyan patológiákat, amelyek más vizsgálatok során nem láthatók.
• Nem invazív módszer, így terhes nők és újszülöttek számára is alkalmas. Nem használ káros ionizáló sugárzást, mint más vizsgálatok.
• Információt nyújt a vérkeringésről, az erekről stb.
• Egyes érrendszeri (angiográfiás) felvételek KL (kontrasztanyag) nélkül is leképezhetők, így csökkentve a beteg terhelését.

Kontrasztanyagok

A kép feljavítására szolgálnak. Olyan struktúrák láthatóvá tételére szolgálnak, amelyek a normál képen nem különböztethetők meg. Feladatuk a protonrelaxáció elősegítése, és ezáltal a T1 és T2 relaxációs idők lerövidítése.

Ez a rövidülés jobb T1-súlyozott képet eredményez, míg a T2-t tompítják.

A kontrasztanyagokat paramágneses és szuperparamágneses anyagokra lehet osztani.

Egyes anyagok gadolíniumot tartalmaznak.

Műszerek

A beteget egy MR-alagútba helyezik, ahol homogén mágneses térnek van kitéve. Ehhez járul még egy gradiens tekercsekből álló mágneses tér. A vizsgálatot számítógép vezérli, ahol a képi adatokat is gyűjtik.

A mágneses rezonanciás képalkotás speciális alkalmazásai

• Diffúziós MRI - A szövetekben a vízmolekulák diffúziója által okozott jelváltozásokat jeleníti meg. Az öregedő agyi vérszegénység, az Alzheimer-kór, az autizmus, a skizofrénia vagy a prosztata változásainak diagnosztikájában használják.
• MRA - Mágneses rezonancia angiográfia - gerjesztett magok áramlása.
• Funkcionális MRI - A módszer lényege a véráramlás és a vérmennyiség változása az agykéreg aktív területén (a gondolkodás, az észlelés, azaz a tényleges agyi tevékenység értékelésére szolgál).
• MR-spektroszkópia - Részletes információt nyújt a molekulák szerkezetéről, dinamikájáról és kémiai környezetéről.

Az MRI ellenjavallatai

Mivel az MRI nem sugárzó készülék, a kockázatok minimálisak.

A gyermekeket általában a vizsgálat időtartama alatt megfigyelés alatt kell tartani (nyugtatózni), mivel nem bírják ki, hogy sokáig mozdulatlanul feküdjenek.

A kontrasztanyag beadása után kis eséllyel előfordulhat allergiás reakció.

Ha a páciens klausztrofóbiában vagy szorongásban szenved, nehezen viselheti el ezt a vizsgálatot.

A relatív ellenjavallatok a következők:

• A testben lévő fém (pl. pacemaker) ellenjavallt e vizsgálat során, de a titánból készült ízületi pótlások stb. nem ellenjavalltak.
• Az olyan tárgyak, mint a sztentek, billentyűpótlás vagy idegstimulátorok károsíthatják az eszközt vagy torzíthatják a képet.
• Mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatokat 1980 óta végeznek terhes nőkön, és nem számoltak be káros hatásokról (általában azonban nem használnak kontrasztanyagot). Mindazonáltal nem világos, hogy az erős mágneses mező milyen hatással lehet a fejlődő magzatra, különösen a terhesség első harmadában.
• Egyes tetoválások tintája fémet tartalmaz, ezért nem alkalmasak erre a vizsgálatra. A piercing tilos.
• A vesebetegségben szenvedő betegek nem kapnak kontrasztanyagot a vizsgálat során (ez kevesebb képalkotási lehetőséget jelent a radiológus számára).

Mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat

A mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat egy nagyon hasznos gép. Segítségével az orvosok a test belsejét is megtekinthetik, beleértve a röntgennel nem kimutatható szöveteket is.

Nagyon fontos, hogy a páciens a tényleges vizsgálat előtt kiírja az erre a vizsgálatra vonatkozó kérvényt.

A vizsgálat a fémek vagy más eszközök (pacemaker) jelenlétére is összpontosít a szervezetben. Ez a vizsgálat biztonságos, fájdalommentes, nem invazív és megbízható. A szervezetben lévő fém azonban károsodáshoz vezethet, és ronthatja a képek minőségét is.

Ezért az orvos megítélésén múlik, hogy elvégezhető-e a vizsgálat.

A személyzetet a balesetet követő apró fémdarabokra is fel kell hívni a figyelmet. A hidak és egyéb műfogsorok általában nem jelentenek problémát.

A testben lévő egyéb fémek azonban lehetetlenné tehetik az MRI-vizsgálatot. Ide tartoznak a pacemakerek, az aneurizmák kezelésére szolgáló klipszek és más, fémet tartalmazó eszközök.

A nővér felveszi a kórtörténetet az MRI-vizsgálattal kapcsolatos esetleges nehézségekről. Lehetőség van kontrasztanyag beadására, amit az orvos mérlegel.

A személyzetet tájékoztatni kell a vese- vagy májbetegségről, a kontrasztanyaggal szembeni korábbi allergiáról vagy terhességről.

Fémtárgyak, beleértve a ruhák cipzárjait, nyakláncokat és fülbevalókat, nem viselhetők a szkennerben.

Az MRI-készülék nem használ röntgensugarakat, és nem termel sugárzást.

A rádióhullámok okozta interferencia lehetősége miatt azonban el kell különíteni, és egy Faraday-kalitkához hasonlóan kialakított helyiségben kell elhelyezni. Amikor a gép használatban van, hangos zajokat ad ki. A vizsgálat során bármikor riaszthatja a gépet egy gombbal, ha kényelmetlenül érzi magát.

Egy sor vizsgálatot végeznek el, a vizsgálat és a következő sorozat között rövid szünettel. A vizsgált személy ez idő alatt hallhatja a hangok változását. Normális, hogy a gép által keltett hangok nagyon hangosak.

A vizsgálatot érdemes kibírni, bár átlagosan 30-50 percig tart. Hasznos információkat szolgáltat a páciens testéről és az egyes szervekről.

Ha meg kell szakítani a vizsgálatot, egy gomb figyelmezteti a személyzetet. A gép egyik része mindig nyitva van. A vizsgálat után a képeket elküldik a radiológusnak, aki kiértékeli azokat.

Diagnosztika

Az MRI-készülék által készített képeket olyan betegségek diagnosztizálására használják, amelyek az izmokkal, szervekkel vagy más szövetekkel kapcsolatosak lehetnek.

Ha az orvos úgy gondolja, hogy valamelyik gyanúja a diagnózisban szerepet játszhat, akkor az MRI-t használja erre a célra. A készített képek nagy felbontásúak, és valósághű képet adnak a test szöveteiről.

Néha műtét előtt is szükség van MRI-vizsgálatra, hogy tisztázzák és jobban megértsék a betegség mechanizmusát.

A mágneses rezonanciás képalkotást többek között a következő diagnózisok felállítására használják:

1. Agyi és gerincvelői elváltozások olyan betegségeknél, mint a szklerózis multiplex (MS), agyi infarktus, vérzés az agyban és a gerincvelőben, trauma, agyi érrendszeri aneurizma, tumorok.....
2. Szervi daganatok és rendellenességek, például máj, hasnyálmirigy, vese, szaporítószervek, lép, húgyhólyag, szív, endokrin mirigyek...
3. Szív és erek, hasznos az aneurizmák (kidudorodó erek), gyulladások, elzáródások diagnosztizálásában...
4. Gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás.
5. Májbetegségek, például májzsugor
6. Mellrák
7. Ízületi és csontrendellenességek, daganatok, csontok, porckorongok rendellenességei vagy gyulladásai...
8. A funkcionális mágneses rezonanciás képalkotás segíthet az Alzheimer-kór, a skizofrénia vagy az agydaganatok diagnózisában - egy anyag áramlásának és felvételének láthatóvá tételét jelenti egy adott, a betegség által megváltozott területen.

Klausztrofóbia

Ez egy szituációs fóbia, amelyet a zárt terektől való irracionális félelem okoz. Olyan kiváltó okok válthatják ki, mint például:

• ablak nélküli helyiségben való tartózkodás
• liftben rekedés
• dugóba kerülés
• szűk helyiségekbe való bezártság
• alagutak, barlangok stb.

Egyéb megnyilvánulások: izzadás, remegés, a szem előtt felvillanó élmények, félelem, szorongás, légszomj, hiperventilláció, megnövekedett szívverés, hányásérzés.

A klausztrofóbia pszichoterápiával kezelhető. Kognitív viselkedésterápiát vagy vizualizációt alkalmaznak. Néha farmakológiai kezelésre is szükség van.

Érdekes tények

MRI-vizsgálatot akkor végeznek, ha van rá idő (szemben a hagyományos CT-vizsgálattal, amely rövid időt vesz igénybe).

A mágneses rezonanciás képalkotás néha nem mutatja meg a tumorszövet és a folyadék (duzzanat) közötti különbséget. Ezért néha további vizsgálatokra van szükség (punkció stb...).

A menstruáció nem jelent ellenjavallatot a vizsgálatra.

A vizsgálat előtt lehet enni, inni és a szokásos gyógyszereket szedni (a legtöbb eszköz esetében).

A vizsgálat után a kontrasztanyag beadása után mellékhatások, mint szédülés, fejfájás, hányásérzés jelentkezhetnek, ezek azonban ritkák.

A diagnosztikus MRI-vizsgálatok a kontrasztanyag beadására tekintettel megismételhetők.