Mi az a HPV és a HPV elleni vakcina? Nem csak szemölcsök...

Mi az a HPV és miért olyan fontos a HPV elleni védőoltás? Fontos tudni, hogy ez a vírus súlyos betegségekért lehet felelős.

A HPV rövidítés az angol Human papillomavirus kifejezésből származik. A humán papillomavírus a papillomavírusok egy csoportja, amelyek betegséget okozhatnak az emberben.

Ez a vírus évezredek óta az emberiséggel van. A legkorábbi feljegyzések Kr. e. 4500-ból származnak.

Hippokratész, i. e. 460-370 között, leírta a méhnyak fekélyeit, és megfigyelte a méhnyakrák előrehaladott stádiumainak gyógyíthatatlanságát.

Talán azt kérdezi: miért egy újabb vakcina, be kell-e oltatni magam?

A HPV nem feltétlenül ártalmatlan vírus.

A tudomány és a kutatás fejlődése nyomán felfedezték, hogy a HPV nem csak ártalmatlan szemölcsöket okoz. Számos rákos megbetegedést okozhat. Ennek a vírusnak több mint 200 típusa létezik. A különböző típusoknak különböző biológiai jellemzői vannak.

Egyes HPV-vírusok daganatos potenciállal rendelkeznek. Ezért manapság több mint kívánatos, hogy kellő figyelmet fordítsunk erre a kérdésre.

Tévhitek és mítoszok

Sokan tévesen azt hiszik, hogy ez a vírus csak a nőket érinti és nekik okoz egészségügyi problémákat.

Sokan azt is tévesen hiszik, hogy ez a vírus csak a promiszkuitással élő emberekben fordul elő.

A társadalom nagy része tévesen azt hiszi, hogy a HPV-fertőzésnek csakis a szexuális együttlét során kell bekövetkeznie.

Az emberek tévesen azt hiszik, hogy ez egyáltalán nem lehet az ő problémájuk.

Ki kaphatja el a HPV-t?

A HPV-fertőzés nőket, férfiakat és gyermekeket egyaránt érint. Gyakran nincsenek tünetek, így a legtöbb ember nem is tudhatja, hogy HPV-s.

Számos HPV jóindulatú elváltozást okoz a bőrön az egész testen és az anogenitális területen (végbél és nemi szervek), valamint a nemi szervek, a légzőszervek, az emésztőszervek és a kiválasztó szervek nyálkahártyáján férfiaknál, nőknél és gyermekeknél.

Ezeket a típusokat alacsony kockázatú HPV-típusoknak nevezik: 6, 11, 40, 42, 43, 44, 54, 61, 70, 72, 81, 89.

Ezeknek a papillómáknak a fokozott előfordulása immunhiányos betegeknél figyelhető meg.

Mely HPV-k különösen veszélyesek?

Magas kockázatú HPV-típusok:

HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 68, 73, 82.

Ezek a HPV-típusok magas onkogén potenciállal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben képesek az egészséges sejteket megtámadni és rákossá tenni.

Ezek az onkogén HPV-k közvetlenül és visszafordíthatatlanul elindíthatják a rákos folyamatot (karcinogenezis).

A rákos sejtekké való irreverzibilis átalakulás kiváltásának folyamata összetett és több lépésben zajlik. Az onkogén HPV-típusok nem mindig okoznak azonnal karcinómát (invazív rákot).

Gyakran képesek speciális módon a sejtben megmaradni. 12-24 hónapon belül az immunrendszer teljesen elnyomhatja őket.

A HPV-fertőzéseknek ezért gyakran nem kell tartósan fennmaradniuk.

Ha azonban a HPV-fertőzés hosszabb ideig fennáll, akkor a rosszindulatú előfajták különböző stádiumai alakulnak ki. Ezek aztán komoly változásokon mennek keresztül.

A perzisztencia elérése érdekében a vírus különböző mechanizmusokat alkalmaz a gazdaszervezet immunválaszának kijátszására.

A HPV-vírus például képes elnyomni az emberi immunválaszt, így szaporodásakor hiányzik a gyulladásos válasz.

Fertőzéskor a HPV a hámsejteket (a test különböző felületeit borító speciális szövetek, pl. nyálkahártya, bőr) fertőzi meg.

A HPV átviteli lehetőségei:

• Az átvitel leggyakoribb módja a szexuális (nemi szervi) érintkezés. A fő kockázati tényezők a változó szexuális partnerek és a kockázatos szexuális magatartás (ismételt HPV-fertőzések).
• Orális átvitel
• A mély francia csókot a HPV átvitel kockázati tényezőjeként írták le.
• Intim érintkezés (az anogenitális területtel való bőr/nyálkahártya érintkezés szükséges)
• Szülés során
• Szemölcsök esetében a fertőzés általában szemölcsös beteggel való közvetlen érintkezés útján történik, de fertőzött tárggyal való közvetett érintkezés útján is, pl. törülközővel, uszodalátogatással.

A HPV-fertőzés megnyilvánulásai

Milyen fertőzéseket és azok megnyilvánulásait ismerjük?

A HPV megbetegedések áttekintése:

• Bőrszemölcsök (verucae)
• Nemi szervi szemölcsök (condylomák)
• Orrgaratrák (oropharyngeális karcinóma)
• A méhnyakrák (oropharyngeális karcinóma)
• A hüvely és a külső nemi szervek rákja (a hüvely és a szeméremtest rákja)
• A végbél rosszindulatú daganata (végbélrák)
• A pénisz rosszindulatú daganata (péniszkarcinóma)

Bőrszemölcsök (verucae)

• A szemölcsöknek többféle típusa létezik, különböző megjelenési formákkal.
• A test különböző részein, leggyakrabban a kezeken és a lábakon fordulnak elő.
• Fájdalmat okozhatnak, különösen az érzékenyebb területeken.
• Lehetnek fájdalommentesek is
• Gyakran fordul elő gyermekeknél és fiatal felnőtteknél
• A legtöbbjük két éven belül magától eltűnik
• Leggyakrabban a HPV 1-es, 2-es és 4-es vírus okozza.

Mik a szemölcsök és hogyan védekezhet a fertőzés ellen (+ szemölcsök típusai)

Nemi szervi szemölcsök (condylomák)

• Kicsi kinövések
• Lehetnek laposak vagy karfiol alakúak
• A végbél és a nemi szervek területén, orális érintkezés után a torokban is előfordulhatnak.
• Szexuálisan (nem szexuális úton) terjedő betegség, de ujjakkal, szájjal, intim érintéssel, a fertőzés önfertőzésével is átvihető.
• Leggyakrabban a HPV 6 és 11 okozza
• Ritkán Buschke-Lowenstein-daganatot, légúti rákot okozhat.

Tünetek:

• Kellemetlenség (viszketés, égő érzés) a fájdalomig.
• vérzés
• fájdalmas nemi közösülés
• Nőknél az első tünet kezdetben hüvelyi folyás lehet.
• szag a duzzadt kondilómák esetében

Genitális szemölcsök: mik az okaik és tüneteik, hogyan néznek ki?

Az orrgarat rosszindulatú daganata (oropharyngeális karcinóma)

• A HPV-pozitív fertőzés előfordulásának drámai növekedése az elmúlt harminc évben
• Különösen a fiatalabbak körében növekszik, akik közül a legtöbben HPV-pozitívak
• A hagyományos kockázati tényezők, mint a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás, hiányozhatnak ezeknél a HPV-pozitív fiatalabb személyeknél
• Kockázatos szexuális viselkedés, a szexuális és orális partnerek száma kulcsfontosságú, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a rossz szájhigiénia szintén kockázati tényezők
• A leggyakoribb érintettségi helyek a mandulák és a nyelvgyökér.
• Több mint 90%-ban bizonyítottan HPV 16 pozitív

Tünetek:

• Fájdalommentes duzzanat a nyak területén (beleértve a nyirokcsomók fájdalommentes duzzanatát is), szabad szemmel látható elváltozás tapintható.
• krónikus nyálkahártya-fekély, vérzés, szájszag
• hangzavarok, rekedtség, légzési nehézség.
• nyelési nehézségek, nyelvmozgás
• idegentest-érzés a szájban vagy a torokban krónikus fájdalomig
• egyéb általános fizikai tünetek előrehaladott daganatokban, áttétes betegségben, pl. kachexia (jelentős testsúlycsökkenés).

Az orrgaratrák diagnózisa

Az orrgaratrák diagnózisa általában szakorvos (fül-orr-gégész) klinikai vizsgálatán, endoszkópos vizsgálaton (a belső üregek megtekintésére szolgáló optikai eszközzel végzett modern vizsgálat) és biopszián (mintavétel) alapul.

A diagnózis felállításában segít a fogászati vizsgálat, a komputertomográfia (CT), a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) és a pozitronemissziós tomográfia (PET).

Molekuláris és biológiai vizsgálat a HPV jelenlétének kimutatására.

Kezelés

A kezelés a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és stádiumától függ.

A kezelési lehetőségek közé tartozik a műtét, a sugárkezelés (sugárzás), a kemoterápia vagy a célzott terápia.

méhnyakrák

• Évente körülbelül 630 000 eset világszerte.
• Évente több mint 24 000 új esetet diagnosztizálnak Európában
• A diagnózis leggyakoribb életkora 45 év körül van.
• A méhnyakrákos esetek mintegy 70%-át a HPV 16-os és 18-as típusa okozza.
• Korai stádiumban a méhnyakrák hatékonyan kezelhető

A méhnyakrák megelőzhető betegség.

Tünetek:

• A nagyon korai stádiumban lévő nők nem tapasztalhatnak semmilyen tünetet, ezt nevezzük tünetmentes lefolyásnak.
• változások a menstruációs ciklusban (cikluson kívüli vérzés)
• fájdalom a keresztcsontban
• fájdalom az alhasban és a medencében
• puffadt, telt has érzése (puffadás)
• hüvelyi folyás
• fájdalmas közösülés
• vérzés a közösülés után
• a has duzzanata (ascites),
  • a nők gyakran tévesen azt hiszik, hogy csak gyorsan híznak a hasukban.
• az alsó végtagok duzzanata
• a helyi nyirokcsomók megnagyobbodása
• a rák általános tünetei, mint például gyengeség, fáradtság, hányinger, fogyás
• távoli áttétek jelenlétével kapcsolatos tünetek

Vigyázat: Az a nő, aki csak egy partnerrel él együtt, megfertőződhet.

Sajnos a nő gyakran előrehaladott stádiumban jelentkezik a tünetekkel.

A rendszeres megelőző nőgyógyászati vizsgálatok vagy szűrővizsgálatok lehetővé teszik a korai felismerést.

Mi a CIN és mit jelent?

A CIN a méhnyak kóros elváltozásait jelenti:

• C (Cervical) - a méhnyak régiója.
• I (Intraepithelial) - a felszíni sejtekre vonatkozik.
• N (Neoplasia) - daganat

CIN I, II, III

III a rákot megelőző elváltozások stádiumai (a rosszindulatú elváltozásokat megelőző stádiumok) az elváltozások súlyossága szerint.

A méhnyakrák diagnózisa

A méhnyakrák diagnózisát általában szakorvos (nőgyógyász) által végzett klinikai vizsgálat, kolposzkópia (a méhnyak alapos megtekintésére szolgáló optikai eszközzel végzett vizsgálat) és biopszia (mintavétel) alapján állítják fel.

További kiegészítő vizsgálati módszerek a komputertomográfia (CT), a mágneses rezonancia képalkotás és a pozitronemissziós tomográfia (PET).

Kezelés

A méhnyakrák kezelése a rák méretétől, pontos helyétől és stádiumától függ.

A méhnyakrák kezelésében a korai stádiumban a műtétnek nagy jelentősége van. Előrehaladott stádiumban kemoradioterápia (kemoterápia és sugárterápia kombinációja), kemoterápia, sugárterápia vagy célzott terápia alkalmazható.

Európában támogató csoportokat hoztak létre, amelyek segítenek a betegeknek és családtagjaiknak eligazodni a kérdésekben, és végigkísérik őket a betegség kezelésében.

A megelőzésben kulcsszerepet játszanak:

Elsődleges megelőzés - védőoltás

másodlagos megelőzés - szűrővizsgálatok

Oltás - HPV elleni védőoltás

A HPV-vakcina a szükséges antitesteket a szervezetbe öblíti. Bár a természetes HPV-fertőzés során is ömlenek ki antitestek, ezek sokkal alacsonyabb szinten vannak, és a szervezet immunválasza is alacsonyabb.

Az oltóanyag nem tartalmazza a vírus genetikai anyagát.

A HPV-fertőzés elleni védőoltás ajánlott.

A statisztikák azt mutatják, hogy a HPV elleni védőoltás csökkenti a magas fokú méhnyak-eltérések előfordulását.

A HPV-vakcina mellékhatásai

A vakcinák biztonságossága és hatékonysága bizonyítottan nagyon magas.

Mint minden gyógyszer esetében, itt is előfordulhatnak mellékhatások.

A leggyakoribbak azonban a beadás helyén jelentkező bőrpír, viszketés és duzzanat. Előfordulhat fejfájás, izomfájdalom és fáradtság.

Az emésztőrendszer átmeneti kellemetlenségeit, például hányingert, hányást, hasmenést vagy hasi fájdalmat is leírtak.

A gyakorlatban háromféle vakcinával találkozhatunk:

• CERVARIX - kétértékű vakcina a HPV 16 és 18 két típusa ellen.
• GARDASIL - négyértékű vakcina a HPV 6, 11, 16 és 18 négy típusa ellen.
• GARDASIL 9 - kilencvivalens vakcina a HPV kilenc típusa ellen, a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52 és 58-as HPV-típusok ellen.

A HPV elleni védőoltás 9 éves és idősebb gyermekek (lányok és fiúk) számára készült.

Nők és férfiak egyaránt beolthatók.

Miért kell a vakcinát ilyen fiatal korban beadni?

Az immunválasz ilyenkor fokozott, ezért a vakcina ekkor a leghatékonyabb.

Az ideális időpont az oltás beadására a nemi élet előtt van, mert ekkor nagy az esélye annak, hogy nem kap HPV-fertőzést.

Az oltás azonban élet közben is lehetséges.

Miért érdemes beoltatni magad?

A vakcina biztonságos és hatékony.

A magas oltási arányok a HPV-vel kapcsolatos fertőzések jelentős csökkenéséhez vezettek (a HPV-fertőzések 90%-a, a nemi szervi szemölcsök 90%-a, az alacsony fokú rákos elváltozások 45%-a, a magas fokú rákos elváltozások 85%-a).

Ennek eredményeként a vakcina várhatóan a méhnyakrákok több mint 70%-át megelőzi.

Miért kell beoltani a nőket és a férfiakat egyaránt?

A HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések mindkét nemnél jelentős terhet jelentenek.

Előfordulásuk mind a férfiak, mind a nők körében növekszik.

Olvassa el továbbá: Milyen eredményeket hoztak a HPV-kutatások?

• Mi a méhnyakrák megelőzése? Kockázati tényezők és tünetek
• Mi az a méhnyakkonizáció és hogyan végzik? Gyógyulás és terhesség

Méhnyakrákszűrés

Mi a szűrés?

Aktívan felkutatja azokat az embereket (jelen esetben nőket), akiknek nincsenek a betegség klinikai tünetei, vagy a betegség preklinikai stádiumában vannak.

A leggyakrabban alkalmazott módszer a citológiai vizsgálat (PAP méhnyakkenet-vizsgálat, Papanicolaou orvosról elnevezve).

Lehetőség van HPV DNS-vizsgálatra is.

A citológiai mintavételt nőgyógyászok végzik, és minősített citológiai laboratóriumok értékelik.

Az első két mintát egyéves időközönként veszik, és ha ezek a minták negatívak, a szűrés hároméves időközönként folytatódik. Ha az utolsó három citológiai minta negatív, a szűrést 64 éves korban abbahagyják.

A szűrés célja, hogy a betegséget olyan stádiumban kapják el, amikor még gyógyítható.

A nőknek 18 éves koruktól vagy a szexuális együttlét megkezdése után nőgyógyászati vizsgálaton kell részt venniük.

Ne feledje az aranyszabályt

1. A megelőzés az első...
2. Hallgasson a testére, és ne hagyja figyelmen kívül a figyelmeztető jeleket.
3. És végül, de nem utolsósorban, ne féljen kérdezni, beszélni és orvosi segítséget kérni.

...szó szerint megmentheti az életét...