Mi a hiperventilláció? Légszomj, bizsergés az arcon, a kézben, izomgörcsök...

Lehet, hogy még nem hallottál a hiperventilláció kifejezésről, vagy igen?

Kellemetlen bizsergést okozhat az ajkakon, az egész arcon, a kezeken vagy a lábakon.

Rosszabb esetben izomgörcsöket is okozhat. Légzési nehézségként érzékelhető, és egyéb általános és kellemetlen kellemetlenségeket okoz.

Azt kérdezi:
Mi a légzés hiperventillációja?
Mit jelent a hiperventilláció és mit okoz?
Mi a kapcsolat a hiperventilláció és a tetánia között?

Mi az a hiperventilláció?

A hiperventilláció kifejezés a légzés gyakoriságának és mélységének megváltozására utal.

A hiperventilláció azt jelenti, hogy valami fölött, azaz a normális körülmények közöttinél több van. A tüdő szellőzése a tüdő és a külső környezet közötti légcserét jelenti.

Hiperventilláció során a légzés felgyorsul (tachypnoe) és emellett elmélyül (hyperpnoe).

Más szóval:
A tüdőbe több levegő kerül, mint amennyit a szervezet aktuális igénye igényel.

Ennek következtében a vérben biokémiai szinten változások következnek be.

Ezt az állapotot nehézlégzésként is érzékelhetjük. De előfordulhat, hogy az ember egyáltalán nem is tud róla.

A nehézlégzés helyett nagyon gyors és sekély légzés lehet jelen. A légzés mellkasi típusú. A nehézlégzés külsőleg látható és természetesen hallható.

Szeretne többet megtudni?
Olvasson velünk.
Ez nem csak egy probléma, hanem megoldható.
Miért bajlódjon tovább, ha van rá megfelelő megoldás.

Ha a hiperventiláció fennáll, a vérben biokémiai változások következnek be, amelyek más nehézségekhez és problémákhoz vezetnek. Ezek pedig a hipokapnia és a légzési alkalózis. A hipokapnia a vér szén-dioxid_(CO2) koncentrációjának csökkenését jelenti.

A légzési alkalózis tulajdonképpen a vér pH-értékének emelkedése. Ezt a_CO2 túlzott kiválasztása okozza a vérből a légzés - a légzés - során. Amikor a szén-dioxid kiválasztása a vérből megnő, a szénsav koncentrációja csökken.

TIPP: a belső környezetről, a homeosztázis fenntartásáról és a pH stabilitásáról egy magazincikkben adunk tájékoztatást.

A vér_{CO2-szintjének} csökkenése következtében az artériák, azaz az arteriolák átmérője beszűkül. Ez a szövetek vérellátásának és oxigénellátásának csökkenését (hipoxia) eredményezi, mind az agy, mind a szív számára.

Következésképpen a szívfrekvencia megnő. Alkalózisban az ionizált kalcium szintje csökken, ami fokozott neuromuszkuláris ingerlékenységet eredményez.

Respiráció = légzés, a latin respiro, spiro szóból, melynek jelentése lélegezni.

Melyek a hiperventilláció okai?

A hiperventilláció nem a légzőrendszer vagy a szív- és érrendszer betegsége.

Ez a vegetatív idegrendszer hibás működése. A légzés reflexes (automatikus) szinten zajló folyamat. De akarattal is befolyásolhatjuk.

A hiperventilláció lehet akut és krónikus. Az akut nagyrészt a személy pszichés állapotának köszönhető. Ebben az esetben nagyon jól látható, hogy a psziché hogyan befolyásolja a testi folyamatokat, és ez fordítva is működik. Ha a test nincs jól, azt a pszichében is érezzük.

A hirtelen fellépő hiperventilláció más akut betegségeket, például szívrohamot okozhat. A krónikus hiperventilláció hosszú távú, és más testrendszerek betegségei okozhatják.

A hiperventilláció okai:

• Pszichológiai állapot
  • ideges feszültség
  • stressz
  • szorongás
  • depresszió
  • félelem
  • pánikbetegség és pánikroham vagy fóbiás roham (klausztrofóbia kis helyiségekben)
  • hisztéria
  • neurotikus zavarok
• fáradtság
• alváshiány
• stroke
• szív- és érrendszeri betegségek
  • szívroham
  • szívelégtelenség
• tüdőbetegség
  • asztma
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség
  • tüdőgyulladás
• tüdőembólia
• májbetegség
• veseelégtelenség
• endokrin betegségek
• vérszegénység
• akut fájdalom
• metabolikus acidózis (metabolikus okból bekövetkező pH-csökkenés), mint kompenzációs mechanizmus
• magas testhőmérséklet
• sokkos állapot
  • intenzív vérzés
  • testfolyadékvesztés, dehidratáció
  • szepszis
• stimulánsok, mint például koffein, kábítószerek, bizonyos gyógyszerek
• mérgezés
• fejsérülés és agykárosodás vagy rák
• hormonális változások
• terhesség
• a belélegzett levegőben lévő oxigén mennyiségének csökkenése, például nagy magasságban

Milyen tüneteket okoz a hiperventiláció?

A hiperventilláció önmagában egy másik betegség tünete is lehet. Néha nem is nyilvánvaló vagy ismert. Ha azonban elég sokáig tart, akkor a hiperventillációs szindróma oka. A hiperventillációs szindróma valójában a tünetek összessége.

A hiperventilláció a következőképpen jelentkezik, és a következő nehézségeket okozhatja:

• a légzés gyors, elmélyült, de lehet sekély is.
• nehézlégzés, látható nehézlégzés
• a légzés elégtelenségének érzése vagy a levegőhiány érzésének érzése
• köhögés
• mellkasifájdalom, szorító érzés a mellkasban, amelyet a szorongás, de az erek összeszűkülése is okozhat.
• szapora szívverés, azaz tachycardia
• szívdobogás
• magas vérnyomás
• sápadtság
• izzadás
• feszültség
• szorongás, görcsösség
• félelem, akár a haláltól vagy súlyos betegségtől való félelem is
• alvászavarok
• szájszárazság
• bizsergő érzés a testben, paresztézia
• bizsergés az arcon, az ajkakon, a végtagokban, a kezekben, a lábakban, az ujjbegyekben.
• izomfájdalom
• izomgörcsök
• mozgáskorlátozottság, a felső és alsó végtagok zsibbadása is.
• a végtagok merevsége
• hányinger, hányásérzés
• nehézkedés a gyomorban
• hasi fájdalom
• szédülés
• látászavarok
• dezorientáció és zavartság, ha nagyon hosszú ideig tart.
• ájulás vagy összeesés érzése
• eszméletvesztés

A hiperventillációs tetánia olyan tetániás roham, amelyet hiperventilláció okoz. Hiperventilláció esetén fokozott neuromuszkuláris irritáció lép fel. A tetánia ezt követően tipikusan vagy atipikusan jelentkezik.

TIPP: további információ a tetániáról szóló külön magazincikkben található.

Hogyan alakul a baj?

A hiperventilláció leggyakrabban pszichés zavarok következtében vagy akut stresszreakció következményeként jelentkezik. A szorongás, szorongásérzés vagy életfélelem kialakulását megelőzhetik szomatikus nehézségek, betegségek is.

Ilyen például akut fájdalom, sérülés vagy egyéb okok.

A megváltozott légzés, azaz a hiperventilláció biokémiai szinten okozza ezeket a rendellenességeket. Ha ez tartósan fennáll, problémák lépnek fel. A hiperventilláció nem is biztos, hogy az érintett személynek tudatosul.

Lehet azonban levegőhiányérzete és elégtelen légzésérzete is.

A légszomj szubjektív érzékelése mély légzésre ösztönzi, ami viszont súlyosbítja a pszichés helyzetet. Ha ilyenkor a környezetében bárki mély légzésre ösztönzi, hibát követ el.

Gyakran hallani: Lélegezzen ki, mélyen.

A pszichológiai problémák mellkasi fájdalmat okozhatnak, amely a szorongásból ered. De a szíverek szűkületéből is. A fájdalom érzékelhető nyomásként, a mellkasban lévő nehézségi érzésként. A szívdobogás a felgyorsult szívműködés eredménye.

Még ezek a nehézségek is negatívan járulnak hozzá a pszichés helyzet romlásához.

Bizsergés a testben, a test bizsergése, különösen az arc, a végtagok vagy a kezek, a lábak és az ujjbegyek bizsergése. Az ajkak vagy a nyelv bizsergése nagyon kellemetlennek és intenzívnek érzékelhető.

Ha a hiperventilláció ilyenkor is fennáll, izomgörcsök lépnek fel.

Az izomgörcsök az egész testben előfordulnak.

Lehetetlenné teszik a karok és a lábak mozgatását, de a beszédet is. A felső végtagok izmai érintettek elsőként. A kézgörcsök csúcspontja az úgynevezett szülési kézgörcs. A felső végtagok a könyöknél és a csuklónál összehúzódnak. A kéz ujjai pedig görcsös helyzetben kinyúlnak.

Az alsó végtagok megnyúltak és merevek, különösen a térdek és a bokák.

Egyébként ezt a görcsöt carpopedális görcsnek is nevezik. Egyes esetekben a légutak izmainak összehúzódása is előfordul, az úgynevezett laryngospasmus. Ez a gége izmainak görcsét jelenti. Ebben az esetben nehéz és hangos légzés van jelen, különösen a belégzési fázisban. Ebben az esetben cianózis is társulhat.

Az érintett személy tudatánál van, teljesen tisztában van az állapotával, de nem veszi észre, hogy a rosszullét oka a megváltozott légzés. Ha az illető még ekkor is hiperventillál, dezorientáltság, ájulás, összeesés, sőt eszméletvesztés is előfordulhat.

Ezek a nehézségek a hiperventillációs tetánia csúcspontját jelentik.

Ha a hiperventillációt nem kezelik a kezdet kezdetén, akkor az súlyosbodik. Az illető ördögi körbe kerül, amikor már nem tud segíteni magán. Súlyos lefolyás esetén sürgős orvosi ellátásra van szükség.

Elsősegélynyújtás és kezelés a hiperventilláció esetén

Az elsősegélynyújtás a személy megnyugtatását jelenti, a folyamatos kommunikáció és az intenzív megnyugtatás megfelelő. A légzést ellenőrizni kell. A légzés lassú legyen, a mély lélegzetvételek nem megfelelőek. A légzésszámlálás hatékony segítség.

A belégzésnek 4 másodpercig, a kilégzésnek 8 másodpercig kell tartania.

A személynek egy csendes szobában kell lennie. Alternatívaként egy ilyen szobába kell vinni. Kényelmes testhelyzet ajánlott. A végtagok a test mellé helyezve. Laza, szűk ruházat, például ing, nyakkendő, nadrág.

A papírzacskóba való belégzést különböző irodalmak említik.

A zacskóba 10 levegővételt kell tenni, majd 15 másodpercig ki kell lélegezni belőle.

Krónikus betegségekben szenvedőknek ez a módszer nem ajánlott.

Különösen, ha a betegség a légzőrendszer vagy a szív- és érrendszeri rendszer betegsége. A hiperventilláció lehetséges okainak változatossága miatt sem ajánljuk ezt a módszert általánosságban.

Azokat a személyeket, akiket ismételten érint a hiperventilláció, szakszerűen meg kell vizsgálni. A hiperventilláció más és súlyos betegségek tünete lehet. Pszichológiai problémák esetén pszichológusra vagy pszichiáterre van szükség.

A különböző relaxációs technikák és légzőgyakorlatok szintén hasznosak.

A gyógyszerek közül magnézium, kalcium (kalcium), de nyugtatók vagy más pszichofarmakonok is alkalmazhatók hiperventillációs tetánia esetén. Esetleg D-vitamin, mint a tetánia hosszú távú támogató kezelése. Hosszú távú kiegészítő kezelés a magnézium esetében is, akár több hónapon keresztül.

Ezek az anyagok, mint a magnézium, kalcium, D-vitamin és mások, természetes forrásokban, tehát a táplálkozásban is rendelkezésre állnak. Az életmód módosítása megfelelő. Az egyéb kezelések a kiváltó októl és az alapbetegségtől függnek.

Diagnózis hiperventillációban

Magával a hiperventillációval összefüggésben meg kell különböztetni a kiváltó okot. Ahogy a cikkben is szerepel, legtöbbször rossz pszichés állapotban van az eredete. Más betegség esetleges fennállása miatt szakorvosi vizsgálatra van szükség. A vizsgálatban háziorvos, neurológus, pszichológus, pszichiáter, endokrinológus, esetleg belgyógyász, kardiológus vagy pulmonológus is együttműködik.

Felveszik a kórtörténetet, a klinikai képet, azaz a betegség tüneteit és lefolyását. Megmérik a vérnyomást és a pulzust, és a légzést a beteg légzésének meghallgatásával ellenőrzik. Olyan vizsgálatokat is végeznek, mint a röntgen, CT, ultrahang, EKG, valamint laboratóriumi vérvizsgálatokat, mint a vérgázok (Astrup), ABR (sav-bázis egyensúly) és ionogram.