Meteoszenzitivitás és meteolabilitás: hogyan hat ránk az időjárás?

A meteoérzékenység teljesen normális és fiziológiai reakció minden emberben. A meteolabilitás az időjárás-változásokra való túlzott érzékenység, azaz kórosan fokozott meteoérzékenység. Az ilyen reakció már nem minden emberre jellemző és általános.

Ön meteorrezisztens vagy meteolabilis?

Az ember érzelmi lény. Normális, hogy érzelmei és hangulata változik, és alkalmazkodik az őt körülvevő világhoz.

Ha például gyönyörű napsütéses az időjárás, könnyebb jó és pozitív hangulatban lenni, és a gondjainkat is kicsit jobban kezeljük. Ha viszont felhős, szitálós, esős az idő, sok embernek borongósabb a hangulata, és hajlamosabb a depresszióra.

Az időjárással kapcsolatos hangulatváltozások az elme normális fiziológiai reakciója. Ezt az időjárás-változásokra adott reakciót meteoszenzitivitásnak nevezik, és normálisnak tekintik.

Azokat az embereket, akiket az időjárás változásai csak érzelmileg és hangulatilag érintenek, meteostabilnak vagy meteorrezisztensnek nevezik.

A lényeg az, hogy az egészségük nem változik. Fizikailag ugyanúgy érzik magukat napos, esős és szeles napokon. Egészségügyi problémáik nem romlanak az időjárás változásakor.

Ha az időjárás vagy az éghajlat változásakor a hangulatváltozás mellett fizikai kellemetlenségeket is tapasztal, akkor valószínűleg már meteostabilitást tapasztal.

A labilitás kifejezés változékonyságot vagy változékonyságot jelent.

A meteolabilis embereket egyes külföldi szakirodalmak "meteopatáknak" is nevezik.

Ki van leginkább kitéve annak a veszélynek, hogy a meteolabilitás áldozatává váljon?

A legújabb statisztikák azt mutatják, hogy az időjárási viszonyok változásaira való túlérzékenység viszonylag gyakori kórkép a modern korban.

A mérsékelt égövben, ahol mind a négy évszak váltakozik, körülbelül minden harmadik ember szenved meteolabilitásban.

Az életkori különbségek nem olyan riasztóak, mint a nemek közötti különbségek. A meteolabilitásban szenvedő emberek akár 70%-a nő. Az időjárási változásokon kívül a szebbik nem hevesebben reagál a teliholdra és az újholdra, a mágneses viharokra és a légköri nyomás ingadozására.

Aki vidéki területről származik, elkerülheti az egészségügyi problémákat, ha az éghajlat változik. Ezzel szemben a városi emberek hajlamosabbak a meteoszenzitivitásra.

Ez a jól ismert életmódbeli különbség, amely vidéken egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb. A vidéken élők többet mozognak a szabadban, és kevesebb a stressz.

Néhány ok, amiért a városban élőknél nagyobb a kockázata annak, hogy meteoszenzitívekké váljanak:

• Túl sok stresszes inger, több zaj és fényszmog.
• Ülő életmód, a szellemi munkát végző emberek számának növekedése.
• nem megfelelő étrend, étkezések kihagyása, több gyorséttermi lehetőség, amelyek nem kiegyensúlyozottak, ami makro- és mikrotápanyaghiányt okoz.
• a környezeti állapot romlása, az ipar és számos technikai üzem fokozott por- és vegyi légszennyezéssel, a talajvízszennyezés veszélye stb.

Ami a tünetek súlyosbodásához szükséges időt illeti, a statisztikák szintén jól ismertek.

A meteopaták túlnyomó többsége (azaz a meteopaták akár 90 %-a) közvetlenül az éghajlat hirtelen megváltozásakor tapasztalja az egészségi állapot romlását. A meteopaták fennmaradó 10 %-a átlagosan 1-2 napot "vár" a tünetek megjelenésére.

Az emberek egy kis százaléka úgynevezett próféta.

Biztosan találkozott már olyan emberrel is, aki a fájó térde alapján két nappal előre meg tudta jósolni a havazást, esőt vagy ködöt.

Milyen nehézségeket súlyosbíthat az időjárás?

Az időjárási viszonyok változása leginkább a szív- és érrendszeri, ízületi, gyomor-bélrendszeri, neurológiai és endokrin betegségekben szenvedő betegeket érinti.

Az ezekben a krónikus betegségekben szenvedő betegeket különösen érinti a meteorológiai gyengeség. Ők is tapasztalják az időjárási viszonyok ingadozását, ami hosszú távon stabil egészségügyi problémákat okoz.

A leggyakoribb meteorológiai rendellenességek

1. A légköri nyomás ingadozásai

Ez az ingadozás elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas vérnyomással (hipertónia), a csont- és ízületi betegségekkel, a régebbi fej- és mellkasi sérülésekkel, a légzőrendszer fertőző betegségeivel, a fül-orr-gégészeti problémákkal, a gyomor-bélrendszeri betegségekkel és a fokozott koponyaűri nyomással függ össze.

A csökkent szöveti oxigénkoncentrációval járó betegségek, mint például az obstruktív tüdőbetegség, az asztma, a tüdőgyulladás, a tüdőtágulás, a tüdőtágulás, a veleszületett szívbetegség és a vérszegénység szintén okozhatnak problémákat.

A külső légnyomás változásai olyan dolgokat befolyásolnak, mint a testüregek nyomása, a bőr nedvessége, a vér leukocitaszáma és még sok más.

Amikor a légnyomásbeli különbségek kicsik, a legtöbb egészséges ember nem is érzi őket. Rosszabbul érezhetik magukat, ha a nyomásváltozások nagyok és hirtelenek.

Az érzelmileg labilisabb emberek azonban már a légköri nyomás kisebb változásai esetén is tapasztalhatnak pszichológiai kellemetlenségeket, pl. rossz hangulatot, szorongást, alvászavart stb.

Szívbetegségben szenvedő betegeknél a hirtelen nyomásváltozás ritmuszavarokat és vérnyomás-ingadozást okozhat.

A reumás ízületi gyulladásban szenvedő betegek kellemetlen fájdalmat éreznek. A korábbi mellkasi traumában vagy krónikus mellhártyagyulladásban szenvedő személyek intenzív mellkasi fájdalmat tapasztalnak.

2. A környezeti hőmérséklet hirtelen megváltozása

Ebben a helyzetben neurológiai betegségek, szív- és érrendszeri betegségek és autoimmun betegségek köszönnek vissza. A hőmérséklet csökkenésekor egy elhúzódó fertőző gyulladás súlyosbodhat.

Az emberi szervezet számára a legideálisabb hőmérséklet 22-24 °C körül van. A magasabb környezeti hőmérséklet vérnyomásesést, fokozott izzadást okoz. Ez a testfolyadékok elvesztéséhez és a szervezet kiszáradásához vezet.

A vér sűrűbbé és viszkózusabbá válik. Ez rontja a szervek vérellátását, és növeli a trombózis, azaz a vénás rendszerben kialakuló vérrögök kockázatát.

A túl alacsony hőmérséklet szintén kedvezőtlen, amikor az erek kitágulnak, azaz értágulnak. Ez az állapot veszélyes az ér- és szívbetegségben szenvedők számára, akiknél fejfájás és egyéb tünetek jelentkezhetnek.

A legnagyobb problémát azonban a környezeti hőmérséklet gyors, 4 °C-nál nagyobb megugrása okozza. A gyors hőmérséklet-változások zavart okoznak az immunrendszerben és a hőszabályozó központokban.

A szervezetet ért ilyen sokk légzőszervi és autoimmun betegségek kialakulásával járhat.

3. A páratartalom ingadozása

A változást a krónikus bőrbetegségben szenvedők, az érrendszeri betegségekben szenvedők és a légzőszervi betegségekben szenvedők érzik meg.

A megnövekedett páratartalom különösen a szív- és érrendszer számára jelent stresszt. A páratartalom változása ezért súlyosbíthatja a magas vérnyomással, a szívbetegségekkel és az erek érelmeszesedésével kapcsolatos problémákat.

4. Az időjárási körülmények változása

A szeles időjárás a bőrbetegségekben, szembetegségekben, neurológiai és légzőszervi problémákban szenvedőket sújtja.

Meleg nyáron egy enyhe szellő frissítő lehet, de a 6 m/s-nál gyorsabb szélnek más a hatása. Az idegrendszeri betegségekben szenvedők vagy a hangulatzavarokban szenvedők ingerlékenyek és szorongóak lehetnek.

Ha télen erősen fúj a szél, az még rosszabbá teszi a hideg érzést. Különösen a légzőrendszer krónikus gyulladásos betegségei súlyosbodnak. Súlyos migrén vagy fejfájás is előfordulhat.

Maga a szélnek való kitettség közvetlenül a szem, az orr, az ajkak vagy a szájüreg nyálkahártyájának kiszáradását okozza. A száraz területeken repedések keletkeznek, amelyek hajlamosak a bakteriális fertőzésre.

5. Túl sok UV-sugárzás a napból

A fokozott napozás súlyosbíthatja a bőrbetegségeket, az autoimmun és a rákos megbetegedéseket.

Régóta ismert, hogy a napozás hiánya rossz hangulatot, neurózisokat, csökkent immunitást és D-vitamin-hipovitaminózis okozta betegségeket okozhat.

Másrészt az erős napsugárzás fotodermatitiszt válthat ki, leégést, kiszáradást, sőt daganatos megbetegedéseket is okozhat.

6. A Föld elektromágneses mezejének változásai és a mágneses viharok.

Ezeket a változásokat nehezebb megjósolni. A szokásos időjárás-előrejelzésekben nem fordulnak elő, de hatással lehetnek az emberi egészségre. Ezek elsősorban a központi idegrendszer és az agy megbetegedései, például az idősebb fejsérülések.

7. Az évszakok ciklusa

Amikor az évszakok váltakoznak, sok embernél romlik az egészségi állapot. Az őszi-téli ciklusban ez különösen a legyengült immunitással, a bakteriális gyulladásokkal és az emésztőrendszeri betegségekkel függ össze. Amikor a tavasz és a nyár váltakozik, kimerültség és krónikus fáradtság jelentkezhet.

Meteoneurozis, a fiatal és egészséges emberek problémája

Néha a meteorológiai hatások még egy teljesen egészséges, krónikus betegségekben nem szenvedő embernél is megnyilvánulnak. Egy hirtelen időjárásváltozás olyan betegségeket okozhat nála, amelyekről korábban nem is tudott.

Ebben az esetben meteoneurozisról van szó. Jellemzője, hogy a szervezet képtelen alkalmazkodni a külső körülményekhez a neuroendokrin szabályozás megsértése miatt.

Mikor fordul elő a meteoneurozis?

A kockázati tényezők a következők:

• ülő életmód
• zárt térben való tartózkodás a friss levegőhöz való elégtelen hozzáférés mellett
• túlsúly
• olyan szokások, mint a dohányzás és az alkoholizmus, a túlzott kávéfogyasztás.
• túlevés
• fokozott pszichológiai stressz
• a fizikai aktivitás hiánya
• stressz
• genetikai hajlam

Kezelhetőek-e a meteolabilitások?

A meteolabilitás kezelésénél fontos megjegyezni, hogy minden szervezet másképp reagál az időjárási változásokra.

A szervezet reakcióját számos változó befolyásolja, mint például az életkor, a nem, a krónikus betegség, a személyiségtípus, az érzelmi hajlam stb.

Ezért az időjárási instabilitás kezelésének megközelítése saját, kialakult normákkal rendelkezik. Bizonyos pontokon minden személy esetében más és más lehet.

A meteorérzékenység, azaz a hangulatingadozás enyhítése felnőtt betegeknél a következő lépéseket foglalja magában:

• a fizikai aktivitás növelése
• a keményítése.
• séta és szabadtéri testmozgás, pl. élénk gyaloglás, futás, síelés
• a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kávé korlátozása

A meteolabilitás kezelésében nagyon fontos pont a jó éjszakai pihenés.

Az alvászavarok, mint az álmatlanság, az elalvási nehézségek, a gyakori ébredés, a rövid alvásidő és az alvási apnoe rontják a szervezet alkalmazkodóképességét és felkészültségét az éghajlatváltozásra.

Jótékony hatásúak a gyógyfürdők, amelyeket otthon is elkészíthet. 20 °C körüli hőmérsékletű, enyhén frissítő fürdő a legjobb.

Ha a hideg súlyosbítja az egészségügyi problémákat, a fürdővíz hőmérséklete ne csökkenjen 30 °C alá. A gyógyfürdő nem tart tovább 5 percnél, és a legjobb, ha reggel első dolga van.

Este, egy fárasztó nap után nyugtató hatású a meleg fürdő. A víz hőmérséklete akár 38 °C is lehet. Ez lefekvéskor megfelelő, és 30-40 percig tarthat.

A relaxáló hatás fokozható gyógynövények, illóolajok vagy fürdősók hozzáadásával.

Egy ilyen kezelési rendnek legalább 15 fürdőt kell tartalmaznia, lehetőleg évente kétszer, márciusban és októberben.

A túlsúly a meteolabilitás egyik fő kockázati tényezője. Ha Ön túlsúlyos, érdemes átértékelnie étkezési szokásait.

Különösen rossz időjárás idején nem tanácsos zsíros, nehéz, túlcukrozott ételeket, gyorséttermi és készételeket fogyasztani. Ezek megterhelik a gyomrot, és áthelyezik a vérkeringést az emésztőszervek felé, ezáltal rontják az agy vérellátását.

Ez fokozza a lomhaságot, rontja a fáradtságot, a migrént és a rossz hangulatot.

Egy szelet étcsokoládé az enyhe depresszió leküzdésére természetesen megengedett.

Az egyensúlyt hozó étrendnek friss zöldségekből, gyümölcsökből, gabonafélékből, sovány húsokból és halakból, erjesztett tejtermékekből, tojásból és növényi olajokból álló ételeket kell tartalmaznia.

A következő élelmiszereket kerülni kell

A várandósság alatt a kismama szervezete jelentős változásokon megy keresztül, amelyek a külső körülményekhez való alkalmazkodóképességét is befolyásolják. Ezek elsősorban hormonális ingadozások, amelyek megzavarják az állandó bioritmusát.

Mivel a várandós anya teste két személyre dolgozik, fokozott oxigénfogyasztása van. Az alacsony légnyomás mellett alacsony vérnyomás tapasztalható, és a szövetek vérkeringése károsodik, ami negatív hatással van a szívre, az emésztőrendszerre és az idegrendszerre.

Ebben az időszakban az anyák idegesebbek, fáradtabbak lehetnek, álmatlanságban és depresszióban szenvedhetnek.

Meteoszenzitivitás gyermekeknél

Az újszülöttek a legérzékenyebbek az időjárás és különösen a környezeti hőmérséklet változásaira.

A túlzott meleg gyorsan túlmelegedéshez és kiszáradáshoz vezet, ami nagyon veszélyes a csecsemőre. A nyomáskülönbségek kellemetlen tüneteket idézhetnek elő az emésztőrendszerben.

A meteoszenzitivitás az egy év alatti gyermekeknél letargiában, könnyezésben, bélkólikában és étvágytalanságban nyilvánul meg.

Idősebb gyermekeknél a meteoszenzitivitás leggyakrabban idegrendszeri zavarokban nyilvánul meg, amelyek a gyermek környezetében lévő pszichológiai tényezőkkel kéz a kézben járnak.

A migrén, fejfájás, szorongás, depresszió és egyéb nehézségek megjelenését kiválthatja az iskolai feladatok, vizsgák, felvételi vizsgák stb. okozta stressz.

Ilyenkor fokozódik a külső környezet változásaira való túlérzékenység. Ezzel egyenes arányban nő a meteoszenzitív betegek száma is a gyermekek és serdülők körében.