Mellrák megelőzése: vizsgálat, tények és mítoszok a mammográfiáról

Mellrák

Az emlőrák az emlőszövet saját sejtjeiből ered, amelyek rendellenesen növekedni kezdtek, és csomót vagy daganatot képeztek.

A betegség korábbi stádiuma a kóros sejtek megjelenése a tejcsatornákban vagy az emlőmirigyekben anélkül, hogy a mellszövetre átterjednének.

Ezzel szemben a későbbi stádium a betegségnek az emlőre és a környező nyirokcsomókra való átterjedését eredményezi.

A betegség pontos stádiumait a terjedés mértéke (0-4. stádium), az invazivitás és a rák konkrét típusa szerint a hormonreceptorok (HR, HER2) szerint osztják fel.

Mellrákstatisztikák

Az emlőrák a nőknél a rákos halálozás leggyakoribb oka. 50 éves kor után a leggyakoribb a nőknél. Ritkán férfiaknál is diagnosztizálható emlőrák.

A statisztikák szerint körülbelül minden nyolcadik nőnél alakul ki mellrák élete során. 1976 és 2009 között a diagnosztizált nők száma csaknem megduplázódott.

A mellrák előfordulása a nők körében világszerte nem egységes. A legmagasabb az előfordulási gyakoriság Európában és Észak-Amerikában, alacsonyabb Dél-Amerikában és Ázsiában, ahol más típusú rákok is előfordulnak.

Ok és etiológia

Az emlőrák pontos oka jelenleg ismeretlen. Számos megerősített kockázati tényezőt azonban azonosítottak.

A családi anamnézis nagyon fontos diagnosztikai szerepet játszik.

Ha egy közeli családtagjuknál, például szülőjüknél vagy testvérüknél emlőrákot diagnosztizáltak, a nőknél kétszer nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél nincs ilyen családi előzmény.

Az idősebb életkor és a menopauza szintén kockázati tényező. 30 és 40 éves kor között a nők 6%-a kapja meg a betegséget. 64 éves kor körül a legmagasabb az előfordulási gyakoriság.

Az emlőrák kockázati tényezői:

• Női nem
• Faji hovatartozás
• Idősebb kor
• Genetikai tényező
• Családi előzmények
• Hormonális egyensúlyhiány (kiegyensúlyozatlanság)
• Nem rosszindulatú emlőbetegség
• Emlőmirigy sűrűsége
• Kevesebb gyermek (születések)
• Elhízás
• Alkohol és dohányzás
• Túlzott ionizáló sugárzás

Az emlőrák tünetei

A legfontosabb külsőleg észrevehető tünet a mell és az emlőterület felszínének és megjelenésének megváltozása. Ezért fontos, hogy felismerje és észrevegye a melleit a mindennapi tevékenységek, például öltözködés, zuhanyzás és fürdés során.

Ha a mellek megváltoznak, elengedhetetlen a nőgyógyász korai felkeresése. Nem kell megijedni. Lehet, hogy nem rákról van szó, de a tünetek okát fel kell ismerni, és meg kell határozni a megfelelő kezelést.

A megelőzés (az emberi test tüneteinek és jelzéseinek érzékelése) az egészségi állapot ellenőrzését, az egészség elősegítését és a nem kívánt betegségek korai diagnosztizálását szolgálja.

A korai stádiumban történő diagnózis jelentősen javítja a rákkezelés prognózisát.

A mellrák leggyakoribb tünetei:

• Tapintható csomó a mellben
• Fájdalom a mellben és a mell területén
• Duzzanat és csomó a mellben
• A mell méretének és alakjának megváltozása
• Bimbóváladék (véres, fehér, nyirokcsomós)
• Befelé húzódó mellbimbó
• A mell bőrének és szövetének megvastagodása
• A mell elszíneződése és vörösség

Az emlőrák megelőzése

Az emlők havi egyszeri önvizsgálata a megelőzés egyik lényeges pontja. A legújabb felmérések szerint a megkérdezettek 75%-a tisztában van az emlők önvizsgálatának lehetőségével, és csak a nők 10%-a végzi el ezt a vizsgálatot.

Az első jeleket gyakran maguk a nők veszik észre, mivel gyakrabban tudják magukat ellenőrizni, mint a nőgyógyász. Rizikó korban ajánlott a mell önvizsgálatát rendszeresebben elvégezni.

Az önvizsgálat során elengedhetetlen az egész mell és az emlő környékének tapintása az ujjbegyekkel. Fontos, hogy a mellbimbókra, a hónaljban lévő nyirokcsomókra, a mellbimbó környékére és magára az emlőszövet szerkezetére koncentráljunk.

Ideális, ha a vizsgálatot tükör előtt végezzük, ahol mindkét mell szín- és alakváltozása jobban megfigyelhető. A kar felemelése a vizsgálandó oldalon ajánlott.

A szakszerű megelőzés a nőgyógyásznál történő rendszeres ellenőrzésből áll a megelőző vizsgálatok, az ultrahang és a mammográfia, valamint a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) tekintetében.

Ultrahangvizsgálat

Az ultrahang (hanghullám) szonográfia nagyfrekvenciás hangot használ, hogy belső képet készítsen a mellszövetről.

Egy kézi ultrahangfej segítségével az orvos megvizsgálhatja az emlőt, az emlő területét és a hónaljban lévő nyirokcsomókat. Az ultrahang segítségével megállapítható, hogy a csomó szilárd szövetből áll-e, vagy folyadéktartalmú ciszta.

Mammográfia

A mammográfia alapvető diagnosztikai és megelőző emlőszűrési módszer a 40 év feletti nők számára. A mammográfia képes kimutatni az emlőmirigy szövetében idővel bekövetkező kóros elváltozásokat.

A mammográfia képes a nem tapintható és az ultrahanggal látható elváltozások időbeli kimutatására. Képes az emlőmirigy korai kóros megnyilvánulásainak kimutatására.

A mammográf egy olyan röntgenkészülék, amely alacsony energiájú lágy röntgensugarakat (25-30 keV) használ. Denzitometriával működik - a szövet sűrűségének mérésével, amelyen a sugárzás áthatol.

A készülék érzékenysége és diagnosztikai képessége körülbelül 86%-os a rák korai stádiumában.

Tények és mítoszok a mammográfiáról

Tények...

A mammográfiás szűrést az Európai Unió országaiban már több évtizede végzik. Megállapították, hogy azoknál a nőknél, akik 50 és 69 éves koruk között részt vesznek a szűrésen, 35%-kal csökken a mellrák okozta halálozás.

A rendszeres mammográfiás szűrés tehát nagyon fontos.

Az interneten pletykák és mítoszok keringenek a mammográfiás szűrés ártalmairól. Ezeket az információkat azonban nem támasztják alá a vonatkozó tudományos vizsgálatok.

Ha egy nő az egészségi állapota miatt bizonytalan az ártalmakkal kapcsolatban, ajánlott konzultálni az orvosával.

Gyakran halljuk...

1. Mítosz, hogy a vizsgálat fájdalmas volta káros. Tény, hogy a mammográfiás gép legfeljebb néhány másodpercig nyomja össze a mellet olyan nyomással, amely nem okoz későbbi egészségügyi problémákat.

A női emlőmirigy ellenálló és alkalmazkodott a hasonló terheléshez (terhesség, szoptatás).

A második mítosz a sugárzás ártalmas voltáról szól. Az igazság az, hogy a modern mammográfia során alkalmazott sugárterhelés minimális, és többszörösen kisebb, mint a hagyományos röntgen- vagy CT-diagnosztikai gépeké.

MRI (mágneses rezonancia képalkotás)

Az MRI-módszer mágneses és rádióhullámok segítségével készít belső képet a test szöveteiről. Az MRI nem része a rutinszerű megelőző szűrővizsgálatoknak. Olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek a családjában előfordult mellrák vagy emlőimplantátum. A mellrák kezelésében is alkalmazzák szűrőmódszerként.

Életmódbeli megelőzés

A rák és általában a betegségek elleni alapvető megelőzés az életmód.

Javasolt a rendszeres, kiegyensúlyozott táplálkozás, amely magában foglalja a fehérjék, zöldségek és gyümölcsök, egészséges zsírok (hal, mediterrán étrend, diófélék, avokádó), rostok, szójatermékek és hüvelyesek fokozott bevitelét. Fontos a D-vitamin bevitel is.

A rák kockázatának megelőzése érdekében fontos az alkohol és a dohányzás kerülése.

Javasolt továbbá a rendszeres, megfelelő fizikai aktivitás, amely korrigáló és kompenzáló jellegű a mindennapi társadalmi és foglalkozási tevékenységek tekintetében.

A mell egészségének és a nők általános egészségének támogatására jelenleg különféle természetes étrend-kiegészítők állnak rendelkezésre. Alaposan meg kell azonban fontolni az összetételt a lehetséges kockázatok és ellenjavallatok tekintetében.

Kétség esetén tanácsos orvoshoz fordulni.

Mellrák kezelése

A kezelés típusa mindig számos tényezőtől függ: a betegség stádiumától, a tünetektől, az invazivitástól, a rák típusától, az egészségügyi kockázatok felmérésétől és a beteg kórtörténetétől. Gyakran olyan kezelésről van szó, amely túlzott terhet ró az emberi szervezetre.

A mellrák kezelésének típusai:

• Sebészeti kezelés
• Sugárterápia
• Kemoterápia
• Hormonális kezelés
• Immunterápia
• Célzott kezelés

A sebészeti kezelés lehet "emlőmegőrző műtét", amely során a daganatot eltávolítják, de az egészséges emlőszövetet megőrzik. A másik lehetőség a masztektómia, amely során az egész emlőt sebészileg eltávolítják.

A sugárterápia egy olyan kezelési mód, amely ionizáló sugárzással károsítja a kóros emlősejteket, és elpusztítja őket. A sugárterápia általában műtét után javallott.

A kemoterápia, amelynek során speciális anyagokat fecskendeznek a szervezetbe, fokozatosan elpusztítja a fejlődő mellrákos sejteket.

A kemoterápiát általában ciklikusan, 1-3 hetente adják intravénás infúzióval. A szokásos intravénás kemoterápia befejezése után további szájon át történő kemoterápia adható.

A hormonterápia, a szájon át és intravénásan alkalmazott farmakoterápia elsődleges célja, hogy csökkentse az ösztrogén hatását a speciális ER-pozitív emlőrákban.

Az immunterápia a rák elleni küzdelemben a farmakoterápiát a beteg saját immunrendszerének serkentésére használja, hogy hatékonyabban felismerje, majd elpusztítsa az emlőrákos sejteket.

A célzott terápia olyan gyógyszerek és drogok alkalmazását jelenti, amelyek a daganatsejtekben lévő specifikus jeleket blokkolják, hogy elősegítsék a kóros emlőráksejtek növekedését és szaporodását.

A választott terápia típusa egyéni, és elsősorban az emlőrák konkrét típusától és típusától függ.

Rózsaszín október (a mellrák elleni küzdelem hónapja)

A rózsaszín október a mellrák tudatosságának és megelőzésének hónapja. Világszerte számos sétát, előadást, gyűjtést és kampányt tartanak.

Ezeket az eseményeket leggyakrabban a mellrákkal küzdő nők szövetségei és támogató csoportjai szervezik. Olyan nők történeteit is bemutatják, akik legyőzték a betegséget.

A betegség tudatosításának és megelőzésének szimbóluma a rózsaszín szín és a rózsaszín minimálszalag.