Krónikus obstruktív betegség. Hogyan befolyásolja a beteg életminőségét?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világszerte problémát jelent, nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is.

• A COPD a hörgőasztmával együtt a két leggyakoribb krónikus tüdőbetegség.
• A COPD a teljes népesség mintegy 10%-át érinti, ami 600 millió beteget jelent, és évente akár 3 millió embert is érint.
• A férfiak 4-6%-át, a nők 1-4%-át érinti.
• Az új COPD-s esetek számának növekedése és a magas halálozási arány miatt a COPD az ötödik leggyakoribb halálozási ok.
• A szakértők negatív előrejelzései szerint a COPD idén két helyet léphet előre.
• Csak felnőtteket érint, és előfordulása az életkor előrehaladtával nő (az idősek betegsége).

A betegség következtében bekövetkező korai halálozás nem az egyetlen probléma, amely nemcsak a betegeket, hanem természetesen az orvosokat is aggasztja.

A stroke-hoz hasonlóan a COPD is maradandó fogyatékosságot okoz, és így jelentősen befolyásolja a beteg életminőségét.

Nemcsak a normál tevékenységekben korlátozza őt(légszomj ⇒ csökkent fizikai teljesítőképesség), hanem a folyamatos oxigénellátásra szoruló beteget súlyosabb esetben otthoni oxigéninhalációra kell kapcsolni.

A COPD nem csak a tüdőt károsítja!

A COPD-s betegek nem csak tüdőgyógyász segítségét igénylik. Ha dekompenzáció és más szervek károsodása következik be, akkor különböző szakorvosokra (kardiológus, nefrológus, pszichiáter, diabetológus, onkológus, aneszteziológus, sürgősségi orvos) is szükségük van.

Ennek oka, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegségen kívül más társuló betegségek kockázata is sokkal nagyobb náluk. A leggyakoribbak a szív- és érrendszeri betegségek, egyéb tüdőszövődmények, onkológiai betegségek, cukorbetegség kialakulása, csontritkulás, de a pszichés problémák is.

Mi a COPD?
Hogyan jelentkezik?
Mik a kockázati tényezők a betegség kialakulására?
Hogyan befolyásolja az életet?
Milyen kezelési és megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Ezeket és még rengeteg más érdekes információt mutatunk be ebben a cikkben.
Olvasson velünk...

Krónikus obstruktív hörgő-tüdőbetegség

Akrónikus obstruktív bronchopulmonális betegség (COPD ) krónikus, lassan előrehaladó betegség. A hörgők és a tüdő tartós elzáródását, valamint a légutak fokozott gyulladásos válaszát eredményezi a szennyező anyagok és gázok krónikus belégzésére.

A betegség a krónikus hörghurut (köhögés, stridor), az emphysema (a légutak kóros megnagyobbodása) és a krónikus légúti elzáródás kombinációja. Évek alatt, tünetek nélkül alakul ki.

TIPP:
A krónikus hörghurut és a dohányzás szorosan összefügg
A dohányzás, a cigaretta és annak hatása az egészségre.

A tüdő elzáródásának súlyosbodása a tüdő elégtelenségéhez és a beteg halálához vezet.

Az állapot visszafordíthatatlan, tartós, progresszióra hajlamos, és csak a betegség megnyilvánulásait kezelik. Teljesen nem gyógyítható.

Az elzáródás mértéke alapján a COPD-t a GOLD-osztályozás szerint több kategóriába sorolják (Létezik egy új osztályozás is, A, B, C, D, de az áttekinthetőség kedvéért az orvosok által még mindig használt régebbi osztályozást ismertetjük.

A COPD GOLD-osztályozását bemutató táblázat

Mi történik a tüdőben?

A gázok és más szennyező anyagok károsítják a tüdő struktúráit és a tüdőparenchima pusztulását okozzák. Ennek következtében funkcióik is károsodnak.

A pókhálósejtek elszaporodásával és a tüdő szubmucosális mirigyeinek térfogatának növelésével (hipertrófia) először a nyálkakiválasztás fokozódik.

A túlzott nyálkatermelés és a légutak falának gyulladásos elváltozásai elzáródást hoznak létre. Ez szűkíti a tüdő terét és csökkenti a légáramlást.

Hogyan jelentkezik a COPD külsőleg?

A krónikus obstruktív betegségben szenvedő betegek kezdetben nem feltétlenül tudják, hogy betegségük van.

A tüdő elváltozásai csak évek alatt alakulnak ki. Csak a betegség megnyilvánulásai, amelyek gyakran visszafordíthatatlanok, kényszerítik a betegeket arra, hogy orvoshoz forduljanak.

Az orvoshoz fordulás leggyakoribb oka a légszomj, a légzési problémák miatti csökkent fizikai teljesítőképesség és a krónikus, csillapíthatatlan köhögés.

1. A COPD-s betegeknél először a szívbetegekéhez hasonlóan fokozott megerőltetés utáni légzési nehézlégzés alakul ki. Ez egyre súlyosabbá válik, minimális megerőltetés után és nyugalomban is jelentkezik. Rontja a helyzetet a gyakori légúti fertőzések során, amelyeket a beteg korábban különösebb nehézség nélkül leküzdött, valamint éjszaka is.
2. Eleinte a légzés gyorsabb és sekélyebb (tachypnoe), később jelentősen gyengül, és a betegnek be kell vonnia a járulékos légzőizmokat (a mellkas és a has látható mozgása).
3. A betegeknek főként a kilégzéssel van problémájuk. A légutak megnövekedett ellenállása miatt kevesebb levegő jut ki a tüdőn keresztül, és ez megnehezíti a kilégzést.
4. Légzés közben gyakran jelentkeznek a légúti elzáródás tünetei, amelyek külsőleg sípoló hangok (stridor ) vagy a tüdőben hallható nyikorgás formájában jelentkeznek.
5. Súlyos esetekben az akrális részek kék elszíneződése (az ajkak, az orr, a fülek, az ujjbegyek cianózisa) jelentkezik. Ezt a szövetek elégtelen oxigénellátása okozza a tüdőfunkció károsodása következtében.
6. A COPD másik tipikus megnyilvánulása a produktív köhögés, amely idővel krónikussá válik. A köhögés főként alvás közben jelentkezik és nedves. A beteg több-kevesebb, változó állagú váladékot köhög fel. Genny is jelen lehet. A fokozott váladéktermelés a téli időszakban jelentkezik.
7. A betegeknél a mellkas hiperinflációja tapasztalható. Külsőleg a mellkas hordóra hasonlít. Ezt nevezik hordós mellkasnak.
8. A COPD nemcsak magát a tüdőt károsítja, hanem szisztémás következményei is vannak. Szívbetegségek, pl. cor pulmonale - az ún. tüdőszív, a szívelégtelenségig, és más szervek betegségei is társulnak hozzá.

Táblázat a COPD fokozataival a megnyilvánulások alapján a
mMRC (Modified Medical Research Council grading) szerint.

Ki van kitéve a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának kockázatának?

Bár a cikk bevezetője zavaró lehet, a COPD-nek számos oka van. Nem csak a káros cigarettafüst. A cigaretta fontos tényező a betegség kiváltásában, de messze nem az egyetlen.

Nézzük meg együtt a krónikus obstruktív tüdőbetegség főbb bizonyított okait.

Külső kockázati tényezők

A tüdő elzáródását okozó külső tényezők közé tartoznak a belélegzett káros részecskék, reaktív gázok vagy mikroorganizmusok.

A legsúlyosabb negatív tényező a cigarettafüst, amely káros anyagok keverékét tartalmazza, nevezetesen rákkeltő, teratogén és egyéb anyagokat.

A COPD-t a munkakörnyezetben jelen lévő különböző szervetlen részecskék is okozzák.
Ezek közé tartoznak a szénből, szilíciumból vagy kénből, klórból és más elemekből álló porszemcsék, illetve aeroszolok.
A maró gázok gőzei szintén veszélyt jelentenek egyes munkavállalók számára.
A cementtel dolgozó építkezéseken vagy más iparágakban, például a fémgyártásban és -feldolgozásban dolgozók szintén veszélyeztetettek.

Napjainkban a figyelem az otthoni környezet kockázataira is összpontosul. A szilárd tüzelőanyagok hosszú távú használata és a nem megfelelő szellőzés a szennyező anyagok krónikus belégzését okozza, ami növeli a COPD és más egészségügyi problémák kialakulásának esélyét.

A szervetlen részecskék mellett a szerves részecskék is problémát jelentenek.
A kórokozók e csoportját baktériumok, vírusok, penészgombák és spórák alkotják.
A mikroorganizmusok ismételt belégzése és az általuk okozott tüdőkárosodás, különösen a kezeletlen károsodások (casus socialis, nem megfelelő körülmények, penészgombák, ismételt fertőzések, a kezelésre és a kiváltó tényező eltávolítására fordított források hiánya) krónikus tüdőkárosodáshoz és COPD-hez vezetnek.

Belső kockázati tényezők

A belső kockázati tényezők közé tartozik a genetikai hajlam és a táplálkozási tényezők.

A COPD egyik jól ismert genetikai meghatározója az α1-antitripszin (AAT) hiány.
A normál érték 10%-ánál (0,78 g és 2 g között) alacsonyabb szint hajlamosítja a beteget az emphysema korábbi kialakulására.
Ha az ilyen beteg egyidejűleg külső kockázatoknak is ki van téve, a betegség hamarabb kialakulhat nála. Előfordulhat, hogy végül súlyosabb stádiumba kerül.

Hogyan befolyásolja a COPD a beteg életminőségét?

A gyermek születése után történik az első légzés. Ettől a pillanattól kezdve a légzés mindenki életének szerves részét képezi a szervezet haláláig.

A súlyos COPD-s betegek élete nem könnyű. Amit természetesnek veszünk, az a túlélésért folytatott küzdelemmé válhat.

A krónikus bronchopulmonális betegség megnehezíti azt, amit normális esetben észre sem veszünk. A légzést.

Csökkentett fizikai aktivitás

A krónikus obstruktív betegség enyhébb formája nem jelentkezik jelentős mértékben. Kezdetben a beteg csak nagyobb fizikai aktivitás során kapkodja a levegőt. Külsőleg gyorsabb légszomjként jelentkezik olyan tevékenységek során, amelyeket a beteg korábban nehézség nélkül végzett (túrázás, sportolás, tánc, munkateljesítmény).

A betegség mérsékelt formájánál a légzési problémák már olyan normális tevékenységek során is jelentkeznek, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést (boltba járás, lépcsőmászás, takarítás).

A súlyos COPD-s betegek már nem olyan önellátóak, mint korábban. Már minimális megerőltetés is nehézlégzést okoz (rövid séta, WC-re járás). Nemcsak családi segítségre, hanem otthoni oxigéninhalációra is szükségük van - DDOT.

A kritikus obstruktív betegség már semmilyen aktivitást nem tesz lehetővé a beteg számára. Általában kórházi kezelésre kerülnek, ahol nemcsak a légzésüket és a vér oxigénszintjét, hanem a szén-dioxid-szintjüket és más életjeleket is ellenőriznek.

Gyakori éjszakai ébredések

A COPD-s betegek gyakori éjszakai ébredésének egyik oka a légszomj, amikor az alvó teste általában vízszintes helyzetben van.
A légzési problémák és a légszomj arra kényszerítik az alvót, hogy függőleges helyzetbe kerüljön, és így ülő pihenőhelyzetet vegyen fel a légzés megkönnyítése érdekében.
Súlyosabb esetekben az alvó ülve alszik.

Nem csak a légzési nehézségek miatt ébred fel a beteg az alvásból.
Alvás közben a beteg nyugalomban van, sekélyesebben és lassabban lélegzik. Ez segíti a nyálka felhalmozódását a tüdőben, vagy a nyálka és a nyál beáramlik a torokba, köhögésre kényszerítve és irritálva őt.

A társadalmi státusz elvesztése

Az obstruktív betegségben szenvedő betegek nemcsak nehezen lélegeznek, hanem nagyon gyakran köhögnek is, és köhögik fel a váladékot.
Kívülről nézve betegesnek és visszataszítónak tűnnek mások számára. Ezért az emberek hajlamosak elkerülni őket.

Ezért idővel néhányan közülük nem járnak többé nyilvános helyekre, például éttermekbe, bárokba, mozikba és könyvtárakba.
Kellemetlen, ahogyan mások rájuk néznek, és ahogyan eltávolodnak tőlük. Ezért inkább önként mondják le a társas kapcsolatokat.

Elszigeteltség, a lehetőségek hiánya

A betegek visszahúzódnak önmagukba, egyre inkább elszigetelődnek. Ez részben a fent leírtak szerint az emberekkel való kevesebb kapcsolatnak köszönhető, de nem ez az egyetlen ok.

A beteg elszigetelődését a légzési nehézségek is okozzák. A beteg veszít az állóképességéből, ezért még a közeli családtagokkal sem tud részt venni bizonyos tevékenységekben (nyaralás, sportolás, vásárlás).

A legrosszabb esetben a betegnek otthoni környezetben van szüksége oxigénre.
Ez azt jelenti, hogy otthonában van egy elosztóval ellátott oxigénkészülék.
Az elosztóhoz egy oxigéncsövet csatlakoztatnak, amely oxigénmaszkban vagy védőszemüvegben végződik.
A beteg általában naponta több órán keresztül, némelyikük folyamatosan oxigénre van kötve.

Mentális problémák, depresszió

Minden súlyos betegség, valamint az általa okozott tevékenységkorlátozás a beteg rossz pszichés állapotát eredményezi.
A rossz diagnózist és annak következményeit nem mindenki kezeli egyformán.
Minden beteg tapasztalata egyéni.

Leggyakrabban rossz hangulat, depresszió, sírósság jelentkezik.

Azok, akik nem tudják, hogyan fejezzék ki érzelmeiket, idegességgel, rossz hangulattal, ingerlékenységgel és másokkal szembeni agresszióval küzdenek.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség megelőzése és jelenlegi kezelési lehetőségei

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a tüdőszövet visszafordíthatatlan (irreverzibilis) károsodásából eredő betegség.

Ez azt jelenti, hogy gyógyíthatatlan. Bizonyos mértékig azonban kezelhető. Léteznek olyan gyógyszerek és lehetőségek, amelyek bizonyos mértékig megkönnyítik a beteg számára a légzést és az életminőséget.

Mint a legtöbb betegség esetében, minél kisebb az érintett szerv, annál hatékonyabb a kezelés. A megelőzés és a lakosság felvilágosítása azonban rendkívül fontos.

A COPD megelőzése

Tekintettel az obstruktív tüdőbetegség magas morbiditására, rokkantságára és mortalitására, a megelőzésnek nagy jelentősége van.

A megelőző intézkedések elsődlegesek és másodlagosak. A fő hangsúly az elsődleges megelőzésen van.

• A COPD elsődleges megelőzése - a kockázati tényezők kiküszöbölésére összpontosít.
• A COPD másodlagos megelőzése - olyan betegnél történik, akinél már diagnosztizálták a betegséget (kezelés, elengedés).

Táblázat az alapvető megelőző intézkedésekkel

A COPD kezelésére használt gyógyszerek

A farmakológiai kezelés, valamint a nem farmakológiai beavatkozások bizonyítottan javítják a tüdőfunkciót, javítják a terhelhetőséget, és ezáltal javítják a beteg életminőségét.
Segítenek továbbá a betegség progressziójának megelőzésében, a betegség megnyilvánulásainak mérséklésében, a fizikai erőnlét növelésében, és ezáltal a beteg általános egészségi állapotának javításában.

A gyógyszeres terápia alappillére továbbra is a hosszan tartó hatású inhalációs hörgőtágítók.

Ahhoz azonban, hogy a kezelés hatékony legyen, előzetesen fel kell világosítani a betegeket a betegségükről, és ki kell küszöbölni a rizikófaktorokat. Ez néha problémát jelent, különösen a dohányosok esetében, akik nem tudnak lemondani a cigarettáról.

A COPD kezelésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek:

• rövid hatású hörgőtágítók (enyhítik a légúti elzáródást, megkönnyítik a légzést és a nyálka kilökődését).
• Hosszú hatású hörgőtágítók (enyhítik a betegség tüneteit, ezáltal javítják a testmozgás tolerálhatóságát).
• antikolinergikumok (tágítják a légutakat, megkönnyítik a légzést és a váladék kiválasztását, enyhítik a tüneteket)
• inhalációs rövid hatású β2-szimpatomimetikumok (a légúti görcs akut eseteiben használatosak)
• hosszú hatású β2-adrenergikumok (a betegség súlyos eseteiben használják, hosszú hatásúak)
• inhalációs kortikoszteroidok (ismételt súlyosbodások esetén javallott)
• oxigénterápia (oxigénkezelés súlyos esetekben vagy légzési elégtelenségben)
• antidepresszánsok (a COPD pszichés hatásainak kezelésében fontos szerepet játszanak)