Korpásodás a hajban. A zsíros haj okozza, vagy máshol van a probléma?

A havas szőrzet a vállakon és a sok korpa a hajban senkinek sem tetszik. A korpától úgy lehet a legjobban megszabadulni, ha ismerjük az okát. Néha a korpásodás elleni samponok nem biztos, hogy elegendőek.

Mi a korpásodás és hogyan keletkezik?

A bőr felszíni rétegét hámrétegnek nevezzük. Több sejtrétegből áll. A bőr legfelső rétegének hámlása teljesen természetes folyamat. Megújulásához és élettani regenerációjához vezet.

A korpásodás élettana

A régi, elszarusodott hámsejtek a felszínen összezsugorodnak, lehámlanak, és helyükre a felhám mélyebb rétegeiből származó új sejtek lépnek. A sejtek megújulásának ez az egész folyamata körülbelül 20 naptól 1 hónapig tart, és életünk során folyamatosan ismétlődik.

Bizonyos körülmények között probléma lehet a leválásukkal. Ezek a helyükön megtapadnak és összekeverednek a faggyúval, verejtékkel és a verejték- és faggyúmirigyek által termelt vízzel. A felhalmozódással egyre zsírosabbá és láthatóbbá válnak. Ezeket a keletkező pikkelyeket korpának nevezzük.

Leggyakrabban a fejbőrön jelentkeznek. Ez annak köszönhető, hogy a faggyúmirigyek a hajhagymákban vagy az egyes hajszálak vagy hajszálak tövében helyezkednek el.

Korpásodás és megjelenése

A korpa elhalt hámsejtekből áll, és különböző mértékben mindenkinél előfordul. A korpa körülbelül 50%-a szabad szemmel nem látható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem létezik. A korpa megjelenése és mennyisége a faggyúmirigyek által termelt faggyú mennyiségétől, az egyén higiéniai szokásaitól, az elhalt hámsejtek túlzott termelődését okozó egyéb betegségektől és a fejbőrt érintő egyéb tényezőktől függően változhat.

1. A korpa az elhalt hámréteg vékony, fehér színű, általában ovális vagy ellipszis alakú pikkelyei. Csomókban fordul elő, és lehúzáskor lehullik. A korpa általában a vállak körüli ruházaton látható. Azt a benyomást kelti, hogy a túlzott korpásodásban szenvedő személynek "havas a ruhája". Az ilyen korpát száraz korpának nevezik. A hajat ritkábban kell mosni, és ajánlatos az olajok használata.

2. Amikor a faggyúmirigyek fokozott verejték- és különösen faggyútermelése fokozódik, a korpa sárgává válik, durvább, zsírosabb, és néha nagyobb csomókat vagy területeket képez. Nehéz megszabadulni tőlük, főleg azért, mert zsíros állaguk miatt a hajhoz tapadnak. Az ilyen típusú korpát zsíros korpának nevezzük. Nagyon esztétikus. Az ilyen típusú korpában szenvedő személy haja gyakran gyakori mosás esetén is zsírosodik. A hajat gyakrabban kell mosni.

Melyek a túlzott korpaképződés okai?

A korpásodás okai sokfélék. Gyakran egyszerre több hatás kombinációja. A genetikai hajlam, a mechanikai irritáció, a hajformázásban általunk általánosnak tartott kémiai és fizikai tényezők, valamint különböző - elsősorban bőrgyógyászati - betegségek is hozzájárulnak a hajban lévő kellemetlen pikkelyek túlzott kialakulásához. A bőrbetegségek azonban a bőr más részeit is érintik, így a fejbőrt is.

Élesztőgomba

A korpásodás fő oka az élesztőgombafertőzés. A közvetlen kórokozó a Pityrosporum ovale élesztőgomba. A bőr természetes mikroflórájához tartozik, és általában nem okoz semmilyen problémát. Ez az élesztőgomba faggyúval táplálkozik. Megfelelő környezetben elszaporodik és toxinokat termel, amelyek gyulladásos folyamaton keresztül hatnak a bőrre. Ennek eredménye a bőrgyulladás.

- Az aktívabb faggyúmirigyekkel rendelkező emberek veszélyeztetettek. Természetesen elsősorban a férfi nemet érinti, ezért a férfiak gyakrabban korpásodnak.

- Meleg és párás környezetben jól fejlődik. Így egy másik kockázati csoportba tartoznak azok az emberek, akiknél gyakori a fokozott izzadás, vagy más betegség okozta fokozott izzadás.

- Végül, de nem utolsósorban ide tartoznak az immunszuppresszív terápiában részesülő, legyengült immunrendszerű emberek. Fokozott korpaképződést figyeltek meg az AIDS-ben, valamint más immunhiányos betegségekben szenvedő embereknél.

- Az élesztőgombafertőzés túlburjánzásának örökletes alapja és stresszfaktorai is lehetnek. Egyes embereknél a korpásodás egy bizonyos stresszes időszakban fokozottan jelentkezik, majd a stressz lecsengése után ismét eltűnik.

Mechanikai okok

A fej hosszan tartó mechanikai irritációja esetén a hámlás hamarabb lepereghet, mint kellene. A legtöbb száraz korpásodás szórványosan fordul elő. Más tényezők is közrejátszanak egyidejűleg. Inkább azt mondhatjuk, hogy a mechanikai okok csak megsokszorozzák a más okokból eredő korpásodás kockázatát. Amint a kiváltó mechanizmus megszűnik, gyorsan elmúlik.

- A mechanikus irritációt általában a különböző fejfedők okozzák. Elsősorban kalapokról, sapkákról vagy sálakról beszélünk. Korpásodás csak akkor fordul elő, ha ezeket rendszeresen és hosszú ideig viselik, más (kémiai, genetikai...) hatásokkal együtt, de ez nem biztos, hogy mindenkire igaz. Van, akinél még mechanikus irritáció esetén sem jelentkezik korpásodás.

- Problémák jelentkezhetnek azoknál a dolgozóknál is, akik a foglalkozásuk során a biztonság részeként rendszeresen használnak fejvédőt. Ilyen foglalkozásúak például az orvosok, akik műtétek során hálót viselnek a fejükön. Aztán vannak az építőipari dolgozók, hegymászók, bányászok, katonák, pilóták, akik a fejsérülések fokozott kockázata miatt viselnek sisakot. A sapkákat vagy sálakat más foglalkozásokban is használják, például az élelmiszeriparban, vegyiparban stb. is.

- A fejfedő alatt a túlzott izzadás miatt fokozottan felhalmozódik a hő és a nedvesség. Az ilyen környezet ideális az élesztőgombák és baktériumok életéhez és szaporodásához, amelyek tevékenysége fertőző bőrgyulladást okoz. Ilyenkor a hajban olajos, nehezen eltávolítható korpa keletkezik.

- A korpásodás kellemetlen viszkető érzést okoz. A fej viszketése, például a túlzott izzadás, a kalap viselése, allergia vagy bőrbetegség miatt, ekkor vakarózást okoz, ami megsokszorozza a bőrsejtek felső rétegének hámlását, és kis fehér pikkelyeket képez.

Fizikai okok

A hajszárítók, hajsütővasak, hajsütővasak, hajvasalók és elektromos hajcsavarók népszerű hajformázó eszközök, különösen a nők körében. Ezeket a hajformázó eszközöket forró időben használják, ami a haj és a fejbőr károsodását és kiszáradását eredményezi. A rendszeres "forró hajformázás" a nagyon száraz fejbőr következtében apró pikkelyeket eredményezhet a hajban.

Kémiai okok

Nemcsak a hő, hanem a kémiai hatások is szerepet játszanak ebben. A hőkezelés során a hajat kiszárító hajápoló termékek használata szintén károsítja a fejbőrt. A kémiai termékek közé tartoznak a hajfestékek, a hidrogén-peroxidot tartalmazó highlighterek, a fixáló hajlakkok és a kevésbé fixáló szerek. Ezek száraz korpásodás kialakulását eredményezik. Még egyes samponok is kiszárítják a fejbőrt.

Stressz

Bár tudományosan nem bizonyított, hogy a stressz összefüggésbe hozható a hajas fejrész felszíni hámrétegének túlzott hámlásával, beszámoltak olyan esetekről, amikor az egyéneknél stresszes időszakokban ismétlődő korpásodás alakult ki, és a probléma nyugodt időszakokban megszűnt.

A stressz számos betegség kiváltója, mivel az emberek többek között álmatlanságban, krónikus fáradtságban és a szervezet és védekezőképességének általános gyengülésében szenvednek. A legyengült immunitás lehetőséget ad az élesztőgombáknak, valamint a baktériumoknak és vírusoknak a túlzott szaporodásra.

A leggyakoribb korpásodást okozó betegségek

Bizonyos betegségfolyamatok is fokozott bőrhámlást okoznak. Ezek többnyire bőrgyógyászati betegségek. Általában a bőrt érintik, kiszárítják, és általában ekcémás lerakódásokat képeznek, amelyekben a bőr száraz, repedezett és hullik. A korpásodás kialakulása gyakori ezeknél a betegségeknél, és csak egy az adott betegség számos szövődménye közül.

1. Seborrhoeás dermatitis

A faggyúmirigyek túltermelődésekor a fejen elszaporodó élesztőgomba által okozott gyulladásos bőrbetegségek egyike. Ismét a Pityrosporum ovale élesztőgombáról van szó. A betegség kiváltásának és az élesztőgomba túlszaporodásának etiopatogenezise nem teljesen világos. Endogén, hormonális, genetikai és egyéb hatásokat feltételeznek. A test érintett területei azok, ahol a faggyúmirigyek elhelyezkednek. Többnyire a fejbőr, az arc területe és érinti a törzset. Az arcon a lokalizáció kifejezetten a faggyúmirigyes területeken, mint a homlok, szemöldök, nasolabialis redők (az orr és a felső ajak közötti terület) és az áll.

A bőrön az élesztőgombafertőzés által termelt toxikus anyagok miatt helyi gyulladás alakul ki a predilektív területeken. A bőr az érintett területeken kipirosodik, enyhe helyi duzzanattal, repedezéssel és fokozott mértékben hámlik. A levált bőrpikkelyek sárgás színűek és zsírosak. Az előfordulása télen gyakoribb, nyáron csökken.

2. Atópiás dermatitis

Az atópiás dermatitis, más néven atópiás ekcéma krónikus, visszatérő, viszkető bőrbetegség. Ebben a betegségben a bőr állapotának javulása és romlása időszakok váltják egymást. Az etiopopatogenezis multifaktoriális. Genetikai hajlam (allergia, atópiás ekcéma), immunológiai és allergiás tényezők, környezeti hatások, fertőzések jelenléte és a zsíros, bőrbarrier hibái ismertek, következményes vízvesztéssel, kiszáradással és a bőr lebomlásával.

Az érintett bőr viszketésével (pruritus), kipirosodásával (erythema), helyi megvastagodásával (lichenifikáció) és papulózus vagy hólyagos elváltozások kialakulásával jelentkezik. A bőr hámlik a predilektív helyeken, amelyek a hajlítás helyei, mint a csukló, a könyök, a poplitealis fossae, a nyak és a fej.

3. Psoriasis vagy pikkelysömör

A pikkelysömör autoimmun, krónikus, gyulladásos, az ember leggyakoribb bőrbetegsége. A betegség kialakulásakor genetikai hajlamot feltételeznek, ami a betegek mintegy 30%-ánál igazolódott. A betegség kezdete, illetve az első megnyilvánulás 10 és 30 éves kor között következik be. Az autoimmun kifejezés azt jelenti, hogy a kiváltó ok a beteg saját immunrendszere. Mint már említettük, a bőr 20-30 nap alatt újul meg. A pikkelysömörben szenvedőknél ez a folyamat többszörösen felgyorsul, így a bőr gyorsabban hámlik körülbelül négy nap alatt. A betegségnek több formája van. Enyhe és életveszélyes lefolyásúak is megfigyelhetők.

Általában a bőr gyulladásos elváltozásaival jelentkezik a hajlamos helyeken is, amelyek a nagy ízületek (térd, könyök) vagy a fej. Egyes betegeknél előfordulhat, hogy csak a fejen jelentkezik. A bőr vörös, tapinthatóan durvább, érdesebb felületű, repedezett, gyors sejtosztódásra és pikkelyek képződésével járó hámlásra hajlamos.

4. Édes hegesedés (impetigo vulgaris) és egyéb bakteriális fertőzések.

A bőr hámlását mikroorganizmusok is okozhatják. Az egyik legismertebb bakteriális fertőzés okozta, túlzott bőrhámlással megnyilvánuló betegség az impetigo vulgaris. Ez a betegség gyermekkorra jellemző. A kórokozó leggyakrabban aranyszínű staphylococcus (Staphylococcus Aureus) vagy Streptococcus pyogens. Az előfordulás oka a baktériumok, a bőr csökkent ellenálló képessége, a bőr mikrofertőzései, de az elhanyagolt higiénia is. A fertőzés közvetlen érintkezéssel terjed.

Kezdetben a fej területén kis méretű erythema (bőrpír) megjelenésével jelentkezik. Az erythemában kis, folyadékkal telt hólyagszerű képződmények keletkeznek. Miután kipukkadnak, a folyadék megszárad, és mézsárga színű kis hegeket képez, amelyek lehámlanak. A hegeket vagy pikkelyeket mézsárga színük miatt édes vagy tejes hegeknek is nevezik.

A Staphylococcus aureus egy ellenálló baktérium, amely elsősorban a bőrt és a hajhagymákat érinti. A hajban és a hajhagymákban bőrfertőzést - a hajhagymák gyulladását - okozza. Különböző mértékben terjedhet a hajba, ahol gennyes fekélyeket képez, amelyek fájdalmasak, viszketnek és a gyógyulás során vakaróznak. A vakarózás terjeszti a fertőzést és lehámozza a felszíni hegeket és hámsejteket.

A már említett betegségeken kívül számos más bőrdiagnózis is létezik, amelyek a felszíni sejtek kiszáradásával és hámlásával jelentkeznek. Kiterjedtségük miatt csak a leggyakoribbakat soroltuk fel, amelyekkel a mindennapi életben leggyakrabban találkozunk.

Tipp: Ebben a cikkben még sok információt találsz a korpáról és arról, hogyan szabadulhatsz meg tőle.