Kóros szerencsejáték - szerencsejáték. Milyen következményei vannak az életre nézve?

Mint ilyen, a szerencsejáték teljesen legális szabadidős tevékenység.
A szerencsejáték szintén legális szerencsejáték, de a játékostól több-kevesebb pénzügyi forrást igényel.

A kóros szerencsejátékot azonban a betegségek nemzetközi osztályozása szerint már úgy határozzák meg, mint a szerencsejáték gyakori vagy visszatérő epizódjait, amelyek uralják az egyén életét, és a családi, társadalmi, munkahelyi és anyagi-gazdasági értékek megzavarásához is vezetnek.

A pszichológiai, viselkedési, kognitív és biológiai tényezők kölcsönhatásának eredményeként alakul ki.

A szerencsejáték és a közönséges szerencsejáték közötti különbség az, hogy a szerencsejátékban a tét általában pénz (póker, black jack, craps, rulett, mari, nyerőgépek, bingó, lottó, kenó, eurojackpot), de akár élet és testi épség (orosz rulett) is lehet.

Érdekesség:
Egyes országokban a szerencsejátékok tiltottak.

A kóros szerencsejátékra nagy valószínűséggel hajlamos emberek kockázati csoportjai

• Olyan személyek, akiknek a családjában pozitív szerencsejáték-előzmény van
• A statisztikák szerint az emberek legnagyobb kockázati csoportjai a tizenévesek (a szerencsejátékok megkezdésének átlagos életkora 12 év) és a fiatalok
• Azok az egyének, akiknek a múltjában gyermekkori pszichológiai trauma (haláleset a családban, válás, alkoholizmus, neveltetés) szintén veszélyeztetettek
• a férfiak gyakrabban érintettek, de a szerencsejáték a nők körében is növekvő tendenciát mutat
• a szerencsejátéknak gyorsan bedőlnek, különösen a munkanélküliek és az alacsony jövedelműek. Ennek oka a nagy és gyors nyereség "víziója".
• Veszélyeztetettek azok is, akik gyakran kerülnek kapcsolatba a szerencsejátékkal (krupiék, éjszakai klubok dolgozói...).

A kóros szerencsejáték még nem kapott nagy figyelmet, pedig hatással van a betegre, a családjára és a társadalom egészére.

A szerencsejáték kialakulásának idején maga a beteg sem biztos, hogy teljesen tisztában van azzal, hogy milyen problémába keveredett. A diagnózis felismerésének első láncszeme általában a család.

Szerencsejáték akkor és most

A játékok mindig is az emberi élet részét képezték. A kikapcsolódás és a szórakozás egyik formája voltak, így elvük nem a sok pénzkeresés volt.

A múltban az emberek az egyszerű játékokat részesítették előnyben, mint például a kő- vagy gallydobálás. Később a labdajátékok, a kártyajátékok, a kocka vagy a sakk.

A 16. század végére egyre bonyolultabb játékokat fejlesztettek ki. Ezek voltak a mai nyerőgépek első előfutárai. Ezek kisebb játékeszközök voltak, például zenedobozok.

1905-ben Németországban feltalálták a gólya nevű gépet, amely érmék bedobásakor csokoládét dobott ki.

Az első nyerőgép 1981-ben készült New Yorkban. 5 tárcsát és 50 kártyát tartalmazott. Hamar népszerűvé vált, és hamarosan elterjedt. A nyeremény még nem pénz volt, hanem amit egy adott üzlet kínált (például egy pohár whisky).

A mai szerencsejáték

Manapság számos szerencsejáték létezik, amelyek nagyon népszerűek. Az első számú azonban még mindig a nyerőgépek.

Ezek olyan játékcsoportok, amelyek már nem a szórakozást szolgálják, hanem azt, hogy minél több pénzt veszítsünk és függőséget alakítsunk ki.

A patológiás szerencsejátékok esetében komorbiditás áll fenn más függőségekkel (cigaretta, alkohol, drogok), de más mentális betegségekkel is.

• A póker egy szerencsejáték, amelynek az az elve, hogy a saját lapjait úgy kombinálja a többi kihúzott lappal, hogy a legjobb, legmagasabb értékű kéz jöjjön létre.
• A black jack egy szerencsejáték, amelynek elve az, hogy több pontot érjen el, mint az ellenfél.
• A maria hét kártyával játszott kártyajáték, amelyben a legmagasabb értékű lap a király-királynő.
• A dice egy kockajáték, amelyben az a játékos nyer, akinek a legmagasabb az összértéke.
• A rulett egy olyan játék, amelyet egy kerék alakú gépen játszanak. Ez két emeletből áll. A felsőben a számok, az alsóban pedig a golyószekrény található, és a gurítás előtt a számokra és a színekre lehet fogadni.
• A nyerőgépek a legnépszerűbb szerencsejátékok. Az érmék bedobása után a gépen lévő tárcsákat lehet pörgetni. Ezeken különböző kártyák és karakterek találhatók, amelyekből 2 vagy 3 azonos karakter az előre meghatározott tétnek megfelelő nyereményt jelent.

Ki a kóros szerencsejátékos?

A kóros szerencsejátékos olyan személy, aki megfelel a szerencsejáték alapvető kritériumainak. Az a személy, aki szórványosan játszik nyerőgépekkel vagy más játékokkal, nem mondható automatikusan szerencsejátékosnak csak azért, mert látszólag túl gyakran játszik.

Érdekes:
A kóros szerencsejátékosoknál végzett EEG (elektroenkefalográf) bizonyos rendellenességeket mutat az agy homlok- és halántéklebenyében. Úgy gondolják, hogy az agy ezen részeinek elektromos rendellenességei fokozott impulzivitást és figyelemzavart okoznak a szerencsejátékosnál.
Más vizsgálatok viszont a szerotonin, noradrenalin és dopamin anyagcseréjének zavarát igazolták.

A kóros szerencsejátékos kritériumai

Vannak bizonyos kritériumok, amelyek alapján megállapítható, hogy az egyén szerencsejátékos-e. Melyek ezek?

A kóros szerencsejátékos alapvető kritériumai:

• az egyénnek egy éven belül legalább két szerencsejátékos epizódja van
• ezek az epizódok az egyén számára veszteségesek, sőt veszteségesek, szorongást és problémákat okoznak a mindennapi életben
• a szerencsejátékos képtelen ellenállni a játéknak, és nincs meg az akaraterője a leálláshoz
• a betegnek kényszeres gondolatai és elképzelései vannak a szerencsejátékkal (és a múltbeli játékélményekkel) kapcsolatban, megszállottja, elfoglaltsága van velük kapcsolatban

A kóros játékos egyéb jelei az alapvető kritériumokon túl:

• Tervezi, hogy újra játszik, racionalizál (hamisan racionalizálja, hogy miért játszik - pl. menekülés egy vita után, nyugalomkeresés).
• Hazudik a családnak és másoknak a rendszeres játékról. Nem ismeri be vagy eltitkolja a játék rendszerességét.
• Növeli a pénzösszegeket és a megtett téteket (feszültségérzés, izgalom)
• Fontolgatja, honnan szerez pénzt a játékhoz (eladósodik, kölcsönök, sikkasztás, csalás, lopás)
• Amikor nem játszik, kényszeres gondolatai vannak, amelyeket belső nyugtalanság kísér. Ingerlékeny, impulzív.
• A játék miatt elveszíti a munkáját, családját, barátait - magánélete szétesik
• Amikor tudatára ébred függőségének, többször is megpróbál leszokni. A játék hiánya nyugtalanságot és rossz érzéseket okoz.

A gamer típusok táblázata:

Kiket tévesztenek össze a kóros szerencsejátékosokkal?

Nagyon fontos megkülönböztetni a kóros szerencsejátékosokat a normális szerencsejátékosoktól és fogadókról. Ők különböznek a más pszichiátriai diagnózisú emberektől is, akik szintén gyakran játszanak, de nem ez az elsődleges problémájuk.

• Szerencsejátékosok és szerencsejátékot kedvelő emberek - Ezek olyan személyek, akik nem szenvednek impulzív szerencsejáték-zavarban. A gyakori szerencsejáték pillanatnyi izgalmat okoz nekik. A legtöbb esetben azonban nem izgalomról van szó, hanem arról, hogy megpróbálnak pénzt nyerni. Képesek kordában tartani a szerencsejátékot, és egészséges szinten tudják, hogy mit csinálnak. Soha nem tesznek fel több pénzt, mint amennyijük van. A kisebb összegek elvesztését kompenzálni tudják, vagy nem hiányzik nekik.
• Pszichiátriai betegek szerencsejáték diagnózis nélkül - A szerencsejátékot gyakran látjuk egyes pszichiátriai rendellenességeknél. Látjuk mániás egyéneknél és szociopata személyiségeknél is. A pszichiáter feladata, hogy az uralkodó személyiségjegyek és jellemzők alapján megkülönböztesse, hogy valójában melyik rendellenességről van szó, és ennek megfelelően kezelje.

A kóros szerencsejátékos több szakaszon megy keresztül

Mint minden betegségnek vagy függőségnek, a szerencsejáték-függőségnek is van kezdete, lefolyása és vége. A függőség kezdetétől a végéig, akár jó, akár rossz, a szerencsejátékos bizonyos fázisokon megy keresztül.

1. A kisebb nyeremények fázisa
2. Az ismételt veszteségek fázisa
3. A teljes kontrollvesztés fázisa

A kisebb nyeremények fázisa - a kezdők szerencséje

A szerencsejáték kezdeti szakaszát a kezdeti nyeremények fázisának is nevezik. Ebben a fázisban a legkönnyebb abbahagyni a szerencsejátékot, mert az egyén még nem vesztette el az irányítást a játék felett. Általában kisebb összegeket tesz fel, amelyeket többször sikerül visszanyernie. Ez növeli az önbizalmát és a nagyobb nyeremények hamis hitét.

A problémát éppen az alkalmi szerencse a játékban, az ismételt kisebb pénznyeremények és a nagy nyeremény érzékelése jelenti, ami megakadályozza ebben. A játékos optimizmust és eufóriát érez. Tévesen azt hiszi, hogy nagyobb összeget fog nyerni. A kockázatot elsősorban azok jelentik, akik pénzhiányban szenvednek.

Az önbizalma bátorságot ad neki, ezért emeli a téteket, gyakrabban játszik, és lassan egy ördögi körbe kerül, amelyből nehéz kiszabadulni. Előbb-utóbb teljesen elnyeli a játék.

Az ismételt veszteségek szakasza

A magasabb tétek és a gyakoribb játék nem jelenti azt, hogy nem nyer. Éppen ellenkezőleg, a játékos pénzt veszít. Ahelyett, hogy megpróbálja visszaszerezni, folyamatosan növeli a játék gyakoriságát, ahelyett, hogy abbahagyná. Itt már kóros szerencsejátékról beszélhetünk.

A pénzvesztés a viselkedésében és a viselkedésében is megmutatkozik. Nemcsak a magánéletében, hanem a munkahelyén vagy az iskolában is problémái vannak. Hazudni kezd a családjának és a környezetének arról, hogy milyen gyakran játszik. Különösen arról hazudik, hogy mennyi pénzt veszített. Azt gondolva, hogy majd visszakapja a pénzét, elkezd pénzt kölcsönkérni a családjától, később pedig eladósodik (kisebb kölcsönök).

Folyamatosan csak a játékon jár az esze (kényszeres gondolatok), azon is, hogyan tudna leszokni. Ez azonban általában nem sikerül. A hazugságok, a meggondolatlan viselkedés, a pénzkölcsönzés vagy akár a kisebb lopások kezdete a szerencsejáték utolsó szakaszának, vagyis a kontrollvesztés szakaszának kezdetét jelzi. A játékos visszahúzódik, elszigeteli magát másoktól, ingerlékeny és nyugtalan lesz.

A teljes kontrollvesztés fázisa

A kontrollvesztés fázisában, vagy az úgynevezett kétségbeesés fázisában a szerencsejátékos már nem képes mások segítsége nélkül leszokni a játékról. Minden korábbi probléma ellenére, amit ez okozott neki, növeli a téteket. Minden idejét és minden vagyonát a játéknak szenteli. És nem csak az övét. Rendszeresen bűncselekményekhez (lopás, sikkasztás) folyamodik, hogy pénzhez jusson.

Ebben a szakaszban az egyén már teljesen elszigetelődik a környezetétől. A személyközi kapcsolatok megrekednek, elveszíti a családját, a munkahelyét, a barátait. Teljesen magára marad a függőségével. Fokozatosan utolérik a korábbi restitúciók, mint például a hitelek nemfizetése miatti felszólítások, az elárverezések, nem egyszer másoktól való pénzzsarolás vagy a lopás miatti perek.

Olyan helyzetbe kerül, ahonnan nincs visszaút. Ezzel tisztában van, lelkiismeret-furdalása van, de segítség nélkül (amit gyakran visszautasít) soha nem fog ebből a helyzetből kikerülni. Természetesen mindenkit hibáztat kudarcaiért, csak magát nem.

A vége felé más függőségeknek (alkohol, drogok) hódol, depressziós és kétségbeesett lesz. Gyakoriak az öngyilkossági kísérletek. Nem ritkák a befejezett öngyilkosságok, amikor a beteg az életének befejezését tekinti az egyetlen megváltásnak a nehéz helyzetből.

A szerencsejátékos kezelése nem könnyű!

A függőség kezelése nagyon nehéz. Bár a kóros szerencsejáték nem függőség a szó szoros értelmében, sok közös vonása van a függőséggel.
Az egyénnek állandóan szerencsejáték-kényszere van. Amikor nincs rá lehetősége, nyugtalanná, ingerlékennyé válik, és akár elvonási tünetek is jelentkezhetnek nála.

A közös vonás nem csak a tünetegyüttes, hanem a patológiás szerencsejáték kezelésében is hasonlóságok vannak.
Ennek természetesen megvan a maga árnyoldala. Ez elsősorban magának a betegnek a beleegyezése, aki egyrészt nem akarja beismerni a betegséget, másrészt az aláírás hosszú távú játékmentességet jelent.

Pszichoterápia és hosszú távú fekvőbeteg-kezelés

A beteg-játékost egy másik személynek kell teljes mértékben irányítania. Az ok egyszerű. Ha már nem tudja irányítani, visszatér a játékhoz. Éppen e teljes irányítás miatt van szükség hosszú távú kórházi kezelésre speciális pszichiátriai intézményekben, pszichiáter felügyelete mellett.

Csak a fekvőbeteg-intézményben lehet megakadályozni a játékkal való érintkezést.

A kórházi kezelés alatt a beteg különböző pszichoterápiákon és rehabilitáción vesz részt. Ezeket a kezeléseket egyénileg, de csoportosan is végzik. A család általában fontos összekötő kapocs.

Gyógyszeres és járóbeteg-ellátás

Súlyosabb esetekben a beteg általában gyógyszeres kezelést kap, például antidepresszánsokat. Ezek csillapítják a beteg robbanékonyságát, enyhítik a kellemetlenségeket, a szorongást, a depressziót és az öngyilkossági gondolatokat.

Az elbocsátás után rendszeres ambuláns pszichiáter általi követés ajánlott. Ez nagyon fontos, mivel a kóros szerencsejátékosok igen gyakran visszaesnek.