Kineziotaping: terápiás szalaggal történő szalagozás. Milyen terápiás hatásai vannak?

A kineziotapizálás első ismerete a történelemben

A kineziotaping első ismerete Japánból származik. Egy ottani csontkovács olyan szalagokat fejlesztett ki, amelyek segítenek a sérült izomterület gyógyításában és rögzítésében.

A cél egy olyan szalag volt, amely nem csökkenti a mozgástartományt, miközben stabilizálja a szegmenst. A szalag funkciója az is volt, hogy támogassa a szervezet nyirok- és keringési rendszerét.

Egy japán csontkovács a kinesiotapinget a válogatott profi sportolóknál alkalmazta.

A módszert 2004 körül, az athéni olimpiai játékok idején kezdték fokozatosan bevezetni a világban.

Mi az a kineziotape?

A funkcionális taping módszer a kinesio (mozgás, mozgásszervi rendszer) és a tape szavakra épül. Világszerte ezt a módszert kineiotaping néven ismerik.

Elsősorban a fizioterápiában és a rehabilitációban alkalmazzák, de helyet kapott különböző orvosi területeken is, például az ortopédiában, a neurológiában, a sebészetben, a sport- és az esztétikai orvoslásban.

A szalag egy rugalmas ragasztószalag, amely nem tartalmaz semmilyen káros összetevőt. A ragasztási funkciót orvosi minőségű akril ragasztó teszi lehetővé. A szalag vízálló, több napig viselhető akár zuhany alatt is.

Hosszas fürdés nem ajánlott.

A szalag különböző színekben kapható, de ez magát a hatást alig befolyásolja. A szalag színének kiválasztása a páciens preferenciájától, a szalag (nem)láthatóságától, a sportmez színétől függ, illetve pszichológiailag az érzelmek színekkel való kifejezésére szolgál.

A kineziotaping hatása

A szalagot pamut és akril hátlapra varrják, így függőleges irányban rugalmas tulajdonságokkal rendelkezik, de keresztirányban nem. Ennek a differenciális erőhatásnak köszönhetően a rugalmasság és a rögzítés egyszerre történik.

A bőr megemelkedik az alatta lévő lágy struktúráktól.

Egyszerűen fogalmazva, a bőr helyzetének megváltoztatásával a sérült szövet felett (a szalag használatával) visszajelzés érkezik az agyba, amelynek reflexválasza az adaptáció és a lágyrészek helyi változása.

Fontos a szalag felhelyezésének helyes technikája (a nyújtás mértéke, a feszültség, az irány és a felhelyezés konkrét helye).

A tape alkalmazása bizonyítottan jótékony hatással van a test lágy struktúráira (bőr, fascia, izmok, szalagok, ízületek, valamint az emberi nyirok- és keringési rendszer).

A funkcionális kineziotaping hatásai:

• Az izomműködés javítása
• Az izomfeszültségre gyakorolt hatás
• Az izmok stabilitásának növekedése
• A gyógyulási folyamat elősegítése
• A nyirokrendszer támogatása
• A keringési rendszer támogatása
• Az ízületek stabilitásának növelése
• A gyulladásos folyamat megszüntetése
• A duzzanat csökkentése
• A helyi fájdalom csökkentése

A kineziotap alkalmazásának technikája és elvei

Maga a terápiás hatás elsősorban a kinezioszalag alkalmazásának módjától függ. A szalag helyes nyújtásának, feszítésének, irányának és elhelyezésének ismerete szükséges. Az anatómia, valamint az izomeredet és az inak ismerete szükséges.

Javasoljuk, hogy a kinezioszalagot olyan szakember alkalmazza, aki tanúsított kineziotapasztási tanfolyamot végzett. Ha a szalagot nem megfelelően feszítik és irányítják, a kívánt terápiás hatás elmaradhat.

Ezzel szemben a szalag helytelen felhelyezése esetén bizonyos esetekben nemkívánatos hatás léphet fel.

A kineziotapizálás technikái szakmailag a következőkre oszthatók:

1. Mechanikus - a szegmens rögzítésének/stabilitásának elősegítése és a fájdalom megszüntetése.
2. Fasciális - az izmok burkaira és a lágy struktúrákra gyakorolt hatás.
3. Mozgás - a fájdalom megszüntetése és a gyógyulási folyamat elősegítése.
4. Szalagok - a propriocepcióra és az izomfeszültségre gyakorolt hatás.
5. Funkcionális - a szegmentális mozgás korlátozására és stabilitására gyakorolt hatás.
6. Nyirokrendszer - a nyirokelvezetés és az érrendszer elősegítése.

A tényleges szalagozás előtt a szalagot először ki kell mérni és a terápia céljának megfelelően a kívánt formára kell vágni. A szalagozás elve a bőr kezdeti fertőtlenítése és alaptisztítása. A szalag tényleges szalagozása és feloldása egyáltalán nem fájdalmas.

A szalag átlagosan 3 napig marad a bőrön.

Higiéniai okokból nem ajánlott a szalagot azonnal újra felhelyezni ugyanarra a helyre. 1-2 napos szünet ajánlott az egyes újraragasztások között.

A kinezioszalag-formáknak különböző típusai vannak: V, I, Y, X vagy fánk (kerék), hálós vagy legyező. Az Y-alakú szalagozást elsősorban egy adott izom befolyásolására használják.

Az ismert folyómeder-szerű formájú tapeinget elsősorban a nyirok- és érkeringés elősegítésére használják - ez az úgynevezett nyirokszalagozás.

A kineziotapasztás gyakorlatilag a páciens bőrének bármely felületén alkalmazható. Az esztétikai orvoslásban vagy a neurológiában az arcidegek rendellenességei esetén a kineziotapasztást az arc területén is alkalmazzák.

A kinesotaping leggyakoribb indikációi a következők:

• Izomfájdalom (myalgia).
• Túlterhelt izmok
• Izom- és mozgásegyenetlenségek
• Neuralgia
• Ízületi instabilitás
• Vertebro-algikus szindróma (hátfájás)
• Perifériás és centrális bénulás
• Duzzanat
• Osteoarthritis
• Degeneratív folyamatok
• Elégtelen nyirokelvezetés
• Hegápolás

A kineziotaping ellenjavallatai:

• Nyílt sebek
• Bőrkiütések és bőrgyulladás
• Gyógyulatlan hegek
• Akrilallergia
• Akut trombózis
• Melanoma a bőrön
• Törékeny bőr
• Lázas állapotok

Fokozott óvatosság szükséges a kinesiotap alkalmazásának értékelésekor cukorbetegséggel (diabetes mellitus) diagnosztizált személyeknél, rákos megbetegedéseknél és terhes nőknél.

A kineziotapasztás a gyakorlatban

A funkcionális szalagok páciens testére történő felragasztásának módszere terápiás és pszichológiai jelentőséggel bír a rehabilitációban. A szalagozást a mozgásszervi diagnózisok széles skáláján alkalmazzák, és egyre népszerűbb a kliensek körében.

A kineziotapingot főként a fizioterápiában használják a túlterhelt izmok lágy struktúráinak ellazítására, az izmok rögzítésére a jobb szegmentális stabilitás érdekében vagy a nyirokrendszer támogatására a duzzanat csökkentése érdekében.

A megelőző és a műtét utáni rehabilitáció részét képezi.

A taping módszer előnyei és minimális ellenjavallatai miatt a legtöbb képzési központban laikusként, azaz felsőfokú orvosi végzettség nélkül is elvégezhető a kineziotaping alaptanfolyam.