Kézközépcsatorna-szindróma: milyen megelőzési, edzési és kezelési lehetőségek vannak?

Nem számít, hol dolgozol, minden munka kockázatokkal jár. Minden munka más-más foglalkozási megbetegedés kockázatát hordozza magában. Van, aki a szemét terheli, van, aki a karját. Még az is szenved gerincproblémáktól, aki "a seggén ül".

A kéz nélkülözhetetlen eszköz, amely számos tevékenység elvégzésére alkalmas. A sérülés vagy betegség nemcsak fájdalmat okoz, hanem olyan funkcionális korlátozásokat is, amelyeknek következményei vannak.

Az egyik legismertebb foglalkozási megbetegedés a kéztőalagút-szindróma. Olyan embereknél fordul elő, akiknek a csuklója munka közben állandóan vagy gyakran behajlik. Tipikus példa erre a számítógépes munka.

Kéztőalagút-szindróma

Acarpalis alagút szindrómát (syndroma canalis carpi) alagút szindrómának vagy acroparesthesia nocturna (éjszakai acralis carpalis alagút szindróma) is nevezik. Ez a kéz neuropátiás betegsége. Sőt, ez a leggyakoribb neuropátia általában.

A kéztőalagút szűkületéből és a középideg későbbi kompressziójából ered. A kéztőalagút szűkülete és a középidegre gyakorolt nyomás akut módon, de krónikusan is jelentkezik. Az ok több, mint a helytelen foglalkoztatás és a kéz állandó megterhelése vagy rossz helyzetben való tartása.

Végső soron súlyos iszkémiás fájdalomhoz vezet (a vérellátás hiányából eredő fájdalom), amelyet a kéztőalagútban áthaladó idegszövetek oxigénhiánya (hipoxiája) okoz.

A kéztőalagút-szindróma okai

Mi a kéztőalagút és a középideg?

Akéz anatómiai felépítése apró csontok, ízületek, izmok, szalagok, idegek és erek komplexuma.

A kéz ízületei és szalagjai ott kezdődnek, ahol az alkar végződik. Ezt a pontot radiokarpális ízületnek (articulatio radiocarpalis) nevezik. Ez az alkar végének és a csukló csontjainak az artikulációja.

A csuklócsontok két sora között található a középső csuklóízület (articulatio mediocarpalis).

A kéztőcsontokat erős szalag köti össze, amely barázdát képez. A kéz másik járata a csukló csontos csatornáját (canalis carpi), más néven a kéztőalagutat öleli körül.

Ez egy szabad tér, amelynek közepén keresztül haladnak át az izmok inai, a neurovaszkuláris köteg és a nervus medianus folytatása. Ez az ideg az alkarból ered, és biztosítja a kéz ujjainak érzékelését és mozgását.

Ezt követik a carpometacarpalis ízületek (articulationes carpometacarpales), a metacarpalis csontok (ossa metacarpi), a metacarpophalangealis ízületek (articulationes metacarpophalangeae), az interphalangealis ízületek (articulationes interphalangeae manus) és az ujjak egyes csuklócsontjai.

Hogyan jelentkezik a kéztőalagút-szindróma?

A tünetek finoman kezdődnek. Kezdetben bizsergés (paresztézia) jelentkezik a kéz ujjaiban, különösen a hüvelykujj oldalán lévő I., II. és III. ujjban.

Ezt a három ujjat a középső ideg (nervus medián) idegzi be. Ha az ideg beszorul, az idegrostok vérellátása és oxigénellátása elégtelen, ami paresztéziát és érzékelési zavarokat eredményez.

A kéz bizsergése főként éjszaka jelentkezik, és gyakran felébreszti a beteget az alvásból. Gyakran éjszaka fokozott nyomás keletkezik a kéztőalagútban.

Ezt a szorongást növekvő fájdalom kíséri ugyanazon a területen, mint a paresztéziák. A fájdalom ugyanezen okból éjszaka fokozódik, és szintén a kéz vízszintes helyzetéből adódik. Gyakran kisugárzik az alkar felé, néha egészen a vállig (medián pálya).

A paresztézia, a zsibbadás és a fájdalom együttesen a kéz motoros zavarát okozza, amely a kéz egyfajta ügyetlenségében, a tárgyak megfogásának nehézségeiben, a tárgyak gyakori leesésében a kézről, valamint a hüvelykujj hajlításának és ellenállásának gyengülésében nyilvánul meg (hüvelykujj mozgászavar).

Ritkábban, és különösen erős fájdalom esetén helyi duzzanat is előfordulhat. Ezek a tünetek azonban általában elszigeteltek, és nem minden egyénnél jelentkeznek.

A kéztőalagút-szindróma tipikus tünetei:

• bizsergés a kéz első, második és harmadik ujjában.
• a kéz csökkent érzékenysége
• az alkarba vagy a vállba kisugárzó csuklófájdalom
• helyi duzzanat
• mozgáskorlátozottság a hüvelykujj oldalán
• károsodott hüvelykujj hajlítás és ellenállás
• nehézségek a tárgyak megfogásában
• a tárgyak gyakori leejtése a kézből

Megelőzés - a keze figyelmet érdemel

A megelőzésnek különösen fontosnak kell lennie azok számára, akiket munkájuk miatt a kéztőalagút-szindróma kialakulásának kockázata fenyeget.

Azoknak is ébernek kell lenniük, akik olyan betegségekben szenvednek, amelyek növelik a kéztőalagút-szindróma kockázatát.

A megelőzés nem csak a betegség akut kialakulásakor lehetséges, például baleset után és rosszul gyógyult törések esetén, amelyek mechanikai akadályt képeznek.

Pihenjen a keze

A betegség kialakulásának megelőzésében az a fontos, hogy ne terheljük túl a kezeket. Ez azonban egyes esetekben nem könnyű. Gyakran elfelejtődik ez a pluszmunka rohanásában.

A szabadidőben jó ötlet, ha a fáradt csuklókat körkörös mozdulatokkal tornáztatja. Ezt mindig megteheti, amikor nyomást, merevséget vagy feszültséget érez a kezében. A kis ízületek mozgatása után a legjobb, ha hagyja pihenni a kezét, és nem végez más olyan tevékenységet, amely miatt újra használnia kellene.

Mindenki elfoglalt, de a tevékenységek között mindig lehet rövid szüneteket tartani. A legjobb és helyes, ha szünetet tart, mielőtt a fájdalom erre kényszerítené.

Rendszeres reggeli bemelegítés az ízületek mozgásba hozásához

A reggeli bemelegítés a legjobb kezdése a napnak. Beindítja a vérkeringést, megmozgatja a merev ízületeket, és jobban felébreszt, mint egy csésze kávé. A mai rohanó világban gyakran megfeledkezünk erről, és csak akkor iktatjuk be az egészséges életmódot a napi rutinunkba, amikor már valamilyen egészségügyi problémát érzünk.

Az ébresztő kicsit korábbi beállítása még senkit sem ölt meg. Néhány jó gyakorlat, különösen a veszélyeztetett emberek számára, megelőzi bizonyos betegségek kialakulását. A kéztőalagút-szindróma esetén még csak ki sem kell kelni az ágyból.

Szükséges óvintézkedések a veszélyes foglalkozásoknál

Egyes foglalkozások nem változnak, és a kéz rendszeresen megterhelődik. Számos olyan munkasegédeszköz és ortopédiai eszköz is használható azonban, amelyek célja a középidegre nehezedő nyomás minimalizálása.

Ha számítógépen vagy irodában dolgozunk egy halom papír felett, ne feledkezzünk meg a megfelelő, orvosi szék használatáról, a megfelelő székmagasságról, az íróasztal magasságáról, az általános testhelyzetről, valamint a könyök és a csukló helyes helyzetéről.

A billentyűzet megemelt pozíciója teljesen helytelen, mivel a kezek kinyújtott helyzetét okozza. Ergonómikus billentyűzetet kell használni. A kezeknek vízszintes helyzetben, az alkarral párhuzamosan kell lenniük.

Milyen gyakorlatok alkalmasak a kéztőalagút-szindróma megelőzésére és kezelésére

A karpális alagút szindróma megelőzésében a gyakorlatok elve a terhelt terület mozgatása és a megfelelő vérellátás biztosítása. A vérellátás megakadályozza a hipoxiát és a középideg későbbi károsodását.

Egyszerű gyakorlat a test gyengéd mozgatásával:

Álljon mind a négy végtagjára, lábai legyenek csípőszéles távolságra egymástól. Tegye a kezeit a szőnyegre, tenyérrel lefelé, vállszélességben egymástól. Tartsa egyenesen és szilárdan a gerincét. Finoman mozgassa az egész testét előre-hátra, körbe-körbe a csuklóját és a tenyerét.

Munka közben végezhető gyakorlatok

1. Egy gyakorlat, vagy inkább masszázs, amelyet munka közben, rövid szünetek között könnyen elvégezhetünk, abból áll, hogy az ellenkező hüvelykujjal nyomást gyakorolunk a csukló területére a felső, belső részen. A hüvelykujj a kiindulási ponttól distalisan halad az ujjak felé. Ez az egyszerű gyakorlat vértezi a területet. A csukló masszírozása is alkalmas.
2. Az elülső és hátsó hajlítók és nyújtók gyakorlása szintén bárhol elvégezhető. Egy irodai fal vagy bármilyen más támaszpont jól használható gyakorlóeszközként. A kinyújtott felső végtagokat a támaszpont irányába irányítsa. A tenyereket helyezze, majd váltakozva a kézfej teljes hosszával a falhoz, és enyhe nyomást gyakoroljon.
3. Ha a szabadban dolgozik, és nincs fal, aminek nekitámaszkodhatna, a nyújtóizmokat önállóan is gyakorolhatja úgy, hogy a könyökét behajlítja, az alkarokat felfelé, az arc magasságáig mutatva. A két tenyér teljes felületén érintse össze a tenyereket (kezek, mint az imában). Váltakozva nyomja egymáshoz a tenyereket, majd engedje el.
4. Egy puha labda, amelyet megfogunk, a tenyérrel többször összenyomunk és elengedünk, szintén egyszerű segédeszköz a tenyér edzésére és a tenyér vérkeringésére. Egy hajlékony háromszöget, amelyen öt ujj számára vannak lyukak, szintén lehet kapni egy orvosi kellékboltban, a háromszög teteje a csukló felé mutató félgömbben végződik. A gyakorlat elve ugyanaz, mint a labdáé.
5. Az irodai asztal többféleképpen használható. Tegye az alkarját az asztalra, tenyérrel felfelé. Ismételten szorítsa ökölbe a kezét, és lazítsa el. A gyakorlat jót tesz a vérkeringésnek a csukló területén.
6. Mielőtt levenné kezeit az asztalról, egyenletes nyomással mozgassa az ellenkező kéz tenyerét a könyökhajlat belső oldalától a csuklótájék felé, és váltogassa a kezeket.

Diagnózis és kezelés

A betegség diagnózisa nem nehéz, és a tünetek kezelése hatékony, de nem biztos, hogy a magasabb stádiumokban.

Sebészeti beavatkozásra lehet szükség.

A kezelés során nem szabad megfeledkezni az alapbetegség kezeléséről, amely szintén kiváltó oka lehet a kéztőalagút-szindrómának.

Diagnosztikai minimum

A végleges diagnózist neurológusnak kell felállítania az anamnézisadatok, a jellegzetes tünetek és a romlást kiváltó tényezők alapján. A beteget fizikális vizsgálatnak, ultrahangvizsgálatnak és EMG-vizsgálatnak is alá kell vetni.

A fizikális vizsgálat során az orvos észleli a tenyér teljes összenyomására való képtelenséget és a provokációs manőverek után fellépő paresztéziát. Általában a csuklót a kar könyökhajlítás után hajlított helyzetbe hozza.

A legbiztosabb az úgynevezett Tinel-jel. Az orvos kalapáccsal megkocogtatja a volaris, carpalis szalagot, és a betegnél paresztézia és érzékenység alakul ki a hüvelykujj felőli első három ujjban.

Ultrahang vagy röntgen megerősíti vagy kizárja a kéztőalagút szűkületét. Az EMG-vizsgálat objektíven kimutatja a középső ideg vezetési hibáját.

Házi receptek és kezelések a fájdalom enyhítésére

A fájdalmas csuklóra helyileg alkalmazott gipszes borogatás nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem a duzzanatot is csökkenti. A hidegkezelés alatt a kéznek nyugalomban és mozdulatlanul kell lennie, ami enyhíti a nyomást és a feszültséget.

Az érintett végtag mozgását minimalizálni kell. Ezt ortopédiai csuklósegédek használatával, de a kéz megerősítésére szolgáló egyszerű rugalmas kötéssel is el lehet érni. A kötés megakadályozza a mozgást, de csökkenti a duzzanatot.

A tünetek és a fájdalom farmakológiai kezelése

A már kialakult alagútszindróma tüneteinek kezelésére a kortikoszteroidok jelentik az első választást. Ezek a leghatékonyabban helyileg, injekció formájában adhatók be. A Kenalog vagy a Diprophos a leggyakrabban használt szerek. A kortikoszteroidok egyetlen injekciója enyhíti a fájdalmat. Ritkán fordul elő, hogy nem hatásosak.

Különböző típusú fájdalomcsillapítók is rendelkezésre állnak. A fájdalomcsillapítók azonban nem túl hatékonyak a duzzanat okozta nyomás miatt. Amíg a nyomás fennáll, addig a tünetek is fennállnak.

Mikor a műtét az egyetlen lehetőség, kell-e aggódni?

Műtétre akkor van szükség, ha az alagút olyan mértékben beszűkült, hogy a tünetek a beteg számára már nem elfogadhatóak, korlátozzák a napi tevékenységeket, és nem reagálnak a korábbi kezelésre. Akkor is, ha a röntgen- és ultrahangvizsgálat szerint a szűkület túlságosan kiterjedt, vagy ha nekrózis alakul ki.

A kéztőalagút-szindróma műtétje egyáltalán nem bonyolult. A műtét célja a kéztőszalag megnyúlása által létrehozott nyomás dekompressziója. Ez az egyszerű eljárás azonnali megkönnyebbülést hoz a betegeknek. Komplikációk léphetnek fel, ha az állapotot elhanyagolják, és nekrózis alakul ki.